A gazdaságot nem pörgeti fel, csak az adósokat segíti a mentőcsomag - elemzői reakciók

Bár a bankok fokozatosan megszabadulhatnak az őket nyomasztó, a hitelezést is megbénító árverési tilalomtól, de a kormány otthonteremtési akcióterve mégis kevés lesz a hitelezés felpörgetéséhez - részben mert a kabinet a bankadó hosszú távú fennmaradását akarja. Az árfolyamfixálást semmiképpen sem tanácsos választani azoknak, akik már most is rendben tudják fizetni a törlesztőrészleteket, de aki egy-három hónapja csúszik a törlesztéssel, az fellélegezhet egy időre.

Nem várnak csodát a lapunk által megkérdezett makrogazdasági elemzők a kormány ötpontos, a devizában eladósodott lakáshiteleseket célzó mentőcsomagjától. A közgazdászok a bankszektort régóta nyomasztó árverezési moratórium feloldását tartják az akcióterv legfontosabb pontjának.

A moratórium feloldása már nagyon sürgető volt, sokáig ugyanis nem tarható az a helyzet, hogy a hitelező, a lakásra jelzálogjogot bejegyző bank nem érvényesítheti jogát, a moratórium újabb és újabb meghosszabbítása akár a bankok csődjéhez vezethetett volna - mondja Orbán Gábor, az Aegon kötvényportfólió-menedzsere. Az elárverezett lakásokra vonatkozó és fokozatosan emelkedő kvóta azonban azt jelenti, hogy a bankrendszer nem szabadul meg egyszerre a rossz portfóliójától, a bankadó pedig a nyereség nagy részét elviszi, mindezek miatt csak évek múlva várható, hogy a bankok nagyobb számban folyósítsanak új ügyfeleknek hiteleket. A banki hitelállomány immár közel három éve tartó leépülése ezért egy ideig még folytatódhat, a fordulat lassan bontakozik ki. Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője sem várja a mentőcsomagtól a hitelezés lökésszerű megugrását.

Marad a gyenge ingatlanpiac

Évente 5-10 ezer lakás kerülhet a piacra az árverések útján, a közepesen erős kínálati nyomás ezért fokozódhat. A lakáspiaci tranzakciószám nagyon leesett az elmúlt egy-két évben a válság előtti időszakhoz képest, a lakáspiaci kilábalás sokára következhet be - véli Orbán Gábor.

Az árverési moratórium feloldása arra mindenképpen jó lesz, hogy fizetésre sarkallja azokat a hiteladósokat, akik bár eddig is megtehették volna, hogy rendben törlesszék a hitelüket, a retorzió hiánya miatt ezt mégsem tették - mutat rá Németh Dávid, az ING Bank vezető elemzője.

A lakásárverésektől való félelem arra is ösztökélhet több nehéz helyzetben levő magánszemélyt, hogy ne várja meg, hogy a lakására a bank rátegye a kezét, hanem maga próbálja meg értékesíteni, és a lakásért kapott pénzből fizesse ki a bankot. Ezt azok léphetik meg, akiknek a lakása többet ér a fennálló tartozásnál, akinek a kölcsöne most meghaladja a lakás értékét, az vélhetően hagyni fogja bedőlni a hitelét.

Aki tud törleszteni, ne éljen az árfolyamrögzítéssel

Az árfolyamfixálást vállalók főként azok közül kerülhetnek ki, akik 30 napnál hosszabb, de 90 napnál rövidebb ideje nem fizetik a törlesztőrészletet - véli Németh. Ők durván 80 ezren lehetnek. Az, hogy a mai piaci kurzusnál előnyösebb, rögzített árfolyamon törleszthetnek, csak átmeneti segítséget kínál, és annak semmi értelme ezt választania, aki most is tudja fizetni rendesen a törlesztőrészletet - tanácsolja a makroelemző. Barcza szerint az árfolyamfixálástól éppen ezért nem lehet remélni, hogy a lakosság elkezd nyakló nélkül költekezni, a törlesztési árfolyam rögzítése inkább abban segít, hogy megakassza a belső lakossági kereslet visszaesését.

Az akciótervből kimaradt a bankadó kérdésköre, ennek pedig rossz az üzenete: az, hogy a kormány hosszabb távon is fenn kíván tartani valamekkora összegű, a banki hitelezés ellen ható adót - hangsúlyozza Németh, aki szerint szerencsésebb lenne egy menetrendet látni a bankadó jövőjét illetően.

"Arany középút"

A moratórium feloldása, ugyanakkor korlátozása kvótákkal első látásra arany középútnak tűnik ebben a bonyolult problémakörben - mondta kérdésünkre Járosi Tamás, a CEU Reality ingatlanos cégcsoport vezérigazgatója. "A bankoknak érthető okokból nem lehet érdekük a teljes moratórium, de ugyanúgy nem érdekük annak teljes eltörlése sem, mivel félő, hogy egyszerre túl sok ingatlan kerülne a piacra, ami letörné az árakat, ezzel súlyos portfólióromlást okozva. Az ingatlanárak csökkenése ugyanis rontja a hitelfedezettséget, és ezzel beindíthat egy beláthatatlan következmenyekkel járó negatív spirált, olyat, amilyet évekkel ezelőtt az amerikai piacon láttunk" - magyarázta Járosi Tamás.

A szakember megjegyezte, az ország egyes területein a moratórium feloldása előtt is nagyot zuhantak a lakásárak a válság miatt. "Ráadásul ezt a piacot nemcsak az ár, hanem a forgalom is jellemzi. Előfordul, hogy a statisztikák nem mutatnak nagy esést, de csak azért, mert az adott településen egy ideje nincsenek tranzakciók. Ott tartunk, hogy a gyenge forgalmú helyeken az ingatlan megépítésének költsége sokkal magasabb lehet, mint az eladási ára" - tette hozzá Járosi Tamás.