A jegybank kritizálja a devizahitelesek mentőcsomagját

Nagyobb ütemben kellene elárverezni a bedőlt hitelek mögötti ingatlanokat, az árfolyamrögzítés hamis illúziót kelt az emberekben, és sokan nem gondolnak arra, mi lesz, ha lejár a türelmi időszak - sorolja a kormány Otthonvédelmi akciótervének hibáit az MNB.

A kormány és a Bankszövetség közötti tegnapi, ötpontos megállapodás néhány eleme pénzügyi stabilitási kockázatokat hordoz, illetve tovább rontja a bankok hitelezési képességét - emeli ki az MNB mai közleményében. A jegybank célja, hogy ezekre felhívja a figyelmet, és javaslatot tegyen az Otthonvédelmi akcióterv kockázatainak csökkentése érdekében.

Hamis illúzót kelt az árfolyamfixálás

A devizaadósok a válság alatt megtapasztalhatták, hogy a devizahitelek jelentős árfolyamkockázatot rejtenek magukban. Az árfolyam átmeneti rögzítése azt a hamis illúziót és biztonságérzetet keltheti az adósokban, hogy megszabadulnak az árfolyamkockázattól - fogalmaz a Magyar Nemzeti Bank. A jelenlegihez képest minél erősebb árfolyamon történik az árfolyamrögzítés, annál lassúbb lesz a lakosság adósságállományának leépülése, illetve annál lassabban csökken az eladósodottság és Magyarország pénzügyi sérülékenysége, hiszen a veszteségszámlán halmozódó árfolyam-különbözetből eredő adósság nem más, mint pótlólagos forintalapú hitelnyújtás.

Ismeretes, hogy az Orbán Viktor kormányfő által tegnap bejelentett, Otthonteremtési akciótervnek elnevezett mentőcsomag egyik pontja a svájcifrank-alapú lakáshitelek törlesztésénél az árfolyamot 180 forinton rögzíti, ez a jelenlegi, valamivel 220 forint alatti kurzushoz képest csaknem 20 százalékos átmeneti enyhítést takar. Az euróhiteleknél ennél kisebb az árfolyamfixálásból adódó időleges előny, a pillanatnyi 266 helyett 250 forinton húzzák meg a határt, ami 6 százalékos könnyítést hoz, a jennél pedig a 200 forintos törlesztési árfolyam 12 százalékkal kedvezőbb a jelenlegi, 227 forintos kurzusnál.

Az árfolyamrögzítés hitelátstrukturálással, átütemezéssel, átmeneti könnyítéssel egyenértékű lehetőséget nyit meg minden jól fizető és egyébként szociálisan nem rászoruló adós számára is - folytatja a kritikát a jegybank. A türelmi időszak elteltével azonban ezek az ügyfelek még a jelenlegihez képest is megnövekedett törlesztési terhekkel nézhetnek szembe, hacsak időközben a forint nem erősödik meg.

Az aktuális piaci szinttől nagymértékben eltérő rögzítési árfolyam átmenetileg csökkenti az adósok terheit, ezért ezen időszak alatt növekedhet a hitelből finanszírozott fogyasztás. Fennáll a veszélye ugyanis annak, hogy az adósok egy része az árfolyamrögzítésből megmaradó jövedelmet megtakarítás helyett fogyasztásra fordítja, így nem tud kellőképpen felkészülni arra, hogy a türelmi időszak végén esetleg még a jelenleginél is magasabb törlesztő részletet kell fizetnie.

A jelenleg jól teljesítő adósok egy része, ha nem kellően körültekintő és óvatos, a türelmi időszak lejártát követően nemteljesítővé válhat. A kockázatok miatt a jegybank azt javasolja a kormánynak, hogy az árfolyam-rögzítési lehetőség csak a szociálisan rászorulókra és a fizetési nehézségekkel küzdőkre terjedjen ki.

Az árveréseket be kell indítani, nem is lehet kérdés

Az Otthonvédelmi akcióterv másik pontja az árverési moratórium fokozatos feloldása. Helyet kapott még a mentőcsomagban a Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) felállítása, amely a bedőlt hitelek mögötti ingatlanokra ajánlatot tehetne, megvásárolhatná őket, és bérbe adhatná az addigi tulajdonosoknak. A NET lakásépítési programot is útnak indít. Formálisan ugyan lehetővé teszik a devizahitelezést, de nyomban el is lehetetlenítik azzal, hogy csak a minimálbér 15-szörösét kitevő jövedelemmel rendelkezők vehetnének fel ilyen kölcsönt, és ők is csak akkor, ha devizában szerzik jövedelmüket. Kamattámogatást is kaphatnak azok, akik nagyobb lakásukat cserélik le kisebbre a törlesztési részletek csökkentése érdekében.

A jegybank úgy gondolja, hogy az árverezési-kilakoltatási moratórium végleges feloldása szükséges és elkerülhetetlen. A moratórium megnehezíti és megdrágítja a jelzáloghitelezést, és rontja az adósok fizetési hajlandóságát. Esetleges hosszú távú fennmaradása megkérdőjelezhetné a jelzáloghitelezés teljes rendszerét. Önmagában a moratórium azon adósok gondjait, akik hitelüket még átütemezés után sem képesek törleszteni, nem oldja meg, csak átmeneti időt ad a megoldás kidolgozásához. Ezen adósok számára a Nemzeti Eszközkezelő létrehozása, illetve a lakásváltás és az ehhez kapcsolódó kamattámogatás nyújthat segítséget, ám a lakásváltáshoz kapcsolódó kamattámogatás konstrukciójával és a Nemzeti Eszközkezelő szabályozásával kapcsolatos részletes információk hiányában ezek hatásairól egyelőre nem lehet állást foglalni.

A moratórium felszabadítását követő árverezési kvóták bevezetése nemcsak a szociális feszültségek mérséklése, hanem a már idáig felhalmozódott portfóliókockázatok kezelése miatt is fontos lépés, amelyet legelőször a Magyar Nemzeti Bank javasolt. A nem teljesítő adósok ingatlanjainak nagy tömegű és egyidejű értékesítése kínálati sokkot, jelentős lakásáresést okozhatna. A jegybank ugyanakkor már korábban is kiemelte, hogy olyan nagyságú kvótát célszerű meghatározni, amely a portfóliótisztításon keresztül képes támogatni a hitelezés beindítását, de egyúttal nem vezet túlzott mértékű lakáspiaci feszültséghez. A kormány és a Bankszövetség által megállapított kvótákat a jegybank a fenti célok tükrében túl alacsonynak tartja, mivel ezek nem teszik lehetővé, hogy a portfóliótisztítás következtében a bankokban elégséges forrás szabaduljon fel új hitelek nyújtásához.

A túl alacsony kvóták bevezetése hasonló kockázatokat hordoz, mint a moratórium teljes fennmaradása. A jelzáloghitelek mögötti fedezetek értéke csökken, a bankok mérlegét továbbra is nagymértékben terhelik a nem teljesítő hitelek, ami rontja a hitelintézetek hitelezési képességét, és ezáltal negatívan hat a gazdasági növekedésre is. Ezen kockázatok elkerülése érdekében a jegybank magasabb, a 2-5 százalék helyett 5-10 százalékos - az ingatlanpiaci fejlemények és a portfóliótisztítás fényében rendszeresen felülvizsgált - negyedéves árverezési kvóta meghatározását javasolja megfontolásra a kormánynak.