Amibe még Putyin is belenyúlt - A Szurgut-konfliktus háttere

A keddi kormányzati bejelentésekkel nyugvópontra juthat az a konfliktus, amely már két éve mérgezi az orosz-magyar kapcsolatokat, folyamatos témát adva a két kormány tárgyalásainak. A Molban több mint 21 százalékos részesedéssel bíró Szurgut érdekében még Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök is szót emelt, de így sem sikerült elérnie, hogy az orosz cég gyakorolni tudja tulajdonosi jogait a Molban.

A Szurgutnyeftyegaz bő két éve, a pénzpiaci válság tetőpontján, 2009 március végén vásárolta meg a Mol 21,2 százalékos részvénycsomagját az osztrák OMV olajtársaságtól, a pakettért 1,4 milliárd eurót, akkori árfolyamon durván 420 milliárd forintot fizetett. A Gyurcsány-kormányt a bevásárlás meglepte, legalábbis ez volt az akkori kormány reakciója, pár napra rá be is kérették a Külügyminisztériumba az orosz nagykövetet, és szóvá tették, hogy az oroszok nem tájékoztatták a kormányt előzetesen a tervükről. Egy hónap múlva azonban kiderült, a kormány az akció előtt néhány nappal mégiscsak értesült a részvényvásárlás szándékáról.

Nem jegyezték be a részvénykönyvbe

A Szurgut hűvös fogadtatásban részesült. Pénzügyi befektetőnek titulálta a Mol menedzsmentje az orosz tulajdonost, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete vizsgálatot indított az ügylet szabályszerűsége kérdésében. A céget számos kritika érte amiatt is, hogy nem átlátható a tulajdonosi struktúrája. A Szurgut kérte, hogy jegyezzék be a részvénykönyvbe tulajdonosként, ehhez pedig kellett volna a Magyar Energiahivatal jóváhagyása is. A részvénykönyvbe való bejegyzés lett volna szükséges ahhoz, hogy a tulajdonos képes legyen gyakorolni a tulajdonosi jogait, azonban több mint egyévnyi tusakodás után az Energiahivatal elutasította a Szurgut kérelmét, azzal az indokkal, hogy az orosz cég nem nyújtotta be a kért dokumentumokat.

A Szurgut 2009-ben még elment a tulajdonosok fórumára, a közgyűlésre, de csak megfigyelői státuszban volt jelen a cég képviselője, beleszólása nem volt az ott történtekbe. Az orosz vállalat később beperelte a Molt, mert az megtagadta a részvénykönyvbe való bejegyzést. Az orosz kormány júniusban hallatta először hangját a Mol-Szurgut-ügyben, az orosz kabinet aggódva figyelte, milyen barátságtalan fogadtatás várt a Szurgutra Magyarországon.

Az Orbán-kormány a választási győzelem után egyértelművé tette, hogy magyar befolyás alatt szeretné tudni a Molt. A részvénypakett visszavételéről több fordulóban egyeztetett a magyar kormánydelegáció az orosz cég, illetve az orosz kormány illetékeseivel, de sokáig úgy tűnt, a kezdeti lelkesedés után holtpontra jutott az ügy, mert az oroszok több más dologgal (Malév, paksi atomerőmű felújítása, gázellátás, Déli áramlat gázvezeték) együtt kezelik a kérdést. Aztán tavaly október végén a magyar-orosz kormányközi delegáció vezetőjének nyilatkozata megkavarta az állóvizet. Fellegi szavait akkor úgy értették, hogy év végéig a magyar állam meg szeretné venni a 21,2 százalékos részvényhányadot, a pénzt pedig kötvénykibocsátásból teremtenék elő. A hírt Fellegiék néhány óra múlva cáfolták.

Putyin is szót emelt a Szurgut érdekében

November végén Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök a legnagyobb német vállalatok vezetőivel tartott találkozón kijelentette: a legnagyobb kőolajtermelő magánvállalatunk, a Szurgutnyeftegaz megvette a magyar Mol 20 százalékát, de Magyarországon mindent elkövetnek, hogy képviselőit kiszorítsák, ne engedjék be őket a társaság vezető testületeibe, és ez megszeg minden törvényt és szabályt. Ezt követően a Mol körüli feszültségek árnyékában látogatott Orbán Viktor Moszkvába Vlagyimir Putyin meghívására. A tárgyalásokat nagy várakozások előzték meg, szó volt arról, hogy a két fél rendezi a vitás ügyeket, köztük a Malév sorsát, a magyar Gazprom-leány különadójára vonatkozó kérdést, illetve a Mol és a Szurgut közötti ügyet. A felfokozott várakozások ellenére lényegi eredmény nélkül zárult a tárgyalás.

Fellegi márciusban: nem kormányfeladat

Orbán látogatása után idén februárban Igor Szecsin orosz energetikai kérdésekben illetékes miniszterelnök-helyettes a Vedomosztyi orosz üzleti lapnak adott nyilatkozatában azt mondta: a Szurgutnyeftyegaz nem szándékozik megválni a magyar Molban szerzett részesedésétől, és az egyik legjobb beszerzésének tartja azt.

Márciusban került újra napirendre a Szurgut és a Mol ügye az orosz-magyar kormányközi gazdasági együttműködési bizottság moszkvai ülése után. Fellegi Tamás a tárgyalások után közölte, az egyeztetéseken szó volt a két ország között feszültséget okozó kérdésekről, köztük a Szurgutnak a Molban meglévő részesedéséről is. A miniszter hozzátette, az orosz olajvállalat saját kockázatára vásárolta meg a pakettet az osztrák olajcégtől, az OMV-től úgy, hogy nem felel meg a rá vonatkozó jogszabályoknak. Hozzátette: a magyar jogszabályi környezet adottság, ennek megfelelő megoldásra van szükség. Az ügyben a két vállalatnak kell megegyeznie - mondta akkor Fellegi, aki az MTI beszámolója szerint egyúttal közölte azt, is, hogy "nem kormányfeladatról van szó, mert a magyar kormány nincs jogviszonyban az orosz konszernnel, és nincsenek is eszközei a probléma megoldására, de az ügyet kormányszinten is kezelni kell, mert rossz hangulatot teremt a gazdasági kapcsolatokban, és akadályozhatja a fejlődést."