Az Alkotmánybíróság 98 százalékos különadóról szóló határozata és a parlament által időközben elfogadott törvénymódosítása miatt a 2005-2009. évekről szóló, a különadó hatálya alá eső jövedelmekről benyújtott kifizetői adatszolgáltatások és bevallások vonatkozásában az adatkezelés célja megszűnt. Emiatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke a 2005-2009. évről szóló adatszolgáltatások, bevallások, illetve az azokból rögzített adatok megsemmisítéséről soron kívül intézkedni fog - közölte az [origo] kérdésére az adóhivatal.
Az [origo] a múlt héten azért kereste meg az adóhatóságot, mert az Alkotmánybíróság különadót megsemmisítő májusi döntése a múlt hét kedden - május 10-én - jelent meg a Magyar Közlönyben, ám a különadóról szóló törvénymódosítást csak napokkal később, május 13-án hirdették ki, így nem volt jogszabályi alapja az adatkezelésnek.
A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint a 2010. január 1-jén vagy az az után megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni a különadót. Ez azt jelenti, hogy azokat a magánszemélyeket, akik 2005., 2006., 2007., 2008., illetve 2009. adóévben kaptak a korábbi szabályozásnak megfelelően különadó-köteles juttatásokat, a hivatkozott törvénymódosítás alapján nem terheli különadó-bevallási és fizetési kötelezettség. "Ha a magánszemély már benyújtotta a 2005-2009. adóévekre vonatkozó különadó-bevallását és megfizette a különadót, akkor az adóhatóság automatikusan, külön kérelem benyújtása nélkül, 2011. május 14-étől számított 30 napon belül visszatéríti azt" - derül ki az adóhatóság válaszából.
Hányatott sorsú törvény
Az Alkotmánybíróság május 6-án találta másodszor is alkotmányellenesnek a nagy összegű végkielégítések 98 százalékos különadójáról szóló törvényt, és megsemmisítette a jogszabálynak azt a rendelkezését, amely szerint a különadót a 2005. január 1-je után megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. Az Ab döntése értelmében a 2005-től 2009-ig terjedő időszakra nem lehet visszamenőlegesen adót kivetni, hiszen azokat az adóéveket már lezárták. A még le nem zárt 2010-es adóévre a parlament ismét kivetheti a különadót, de ehhez új törvényt kell alkotnia.
A kormánypárt azonnal lépett: Lázár János, a Fidesz frakciója által benyújtott, majd kevesebb mint egy nap alatt elfogadott törvényjavaslat szerint a 98 százalékos különadó 2005 helyett a 2010. január 1-jén vagy az után a jogszabályban meghatározott jogcímen (végkielégítés, titoktartási pénz, illetve vezetők esetében szabadságmegváltás) megszerzett jövedelmeket sújtja. Rogán Antal fideszes képviselő módosító indítványával is bővült a törvény, a változtatás értelmében a tavaly újra nem választott képviselőkre is kiterjesztette a 98 százalékos különadót.
A különadó bevezetését Orbán Viktor miniszterelnök tavaly júniusban, a 29 pontos gazdasági intézkedéscsomagjának ismertetésekor jelentette be, a lépés közvetlen előzménye a BKV-botrány volt: a közlekedési vállalat személyzeti igazgatója több mint 70 havi fizetésének megfelelő, 86 millió forintos végkielégítést kapott. A különadóval terhelt juttatásokat úgy határozták meg, hogy azt a kétmillió forintnál nagyobb összegű végkielégítések (és az ebbe beleszámított szabadságmegváltás) után kellett fizetni. Kritikusai szerint az adóval nemcsak a tisztességtelen lelépési pénzt felvevőket sújtották, hanem azokat a vezető beosztású közalkalmazottakat is - például iskolaigazgatókat -, akik több évtizedes szolgálati viszony után nyugdíjba vonultak. Az Alkotmánybíróság először tavaly október 26-án semmisítette meg a különadóról szóló törvényt, mert a törvény visszaható hatályú volt, másrészt pedig nemcsak a jó erkölcsbe ütköző módon szerzett jövedelmekre vonatkozott, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon jártak. A kormánypártok erre reagálva alkotmánymódosítással korlátozták az Ab jogkörét, majd újra kivetették a különadót, visszamenőleg 2005-ig.