Az IMF egyszer már blokkolta, hogy a pénzéből vegye meg az állam a Mol-csomagot

2010 elejére Bajnaiék végigtárgyalták a Mol-pakett megvásárlását, akkor a Valutaalap megtorpedózta, hogy arra költsük az egészen más célra adott pénzt. Most már nem függünk tőlük, ezért merhetett az Orbán-kormány szembemenni az IMF-szerződés szellemével.

Ha most még futna az IMF-program, és szükségünk lenne újabb hitelre a Valutaalaptól, akkor az esedékes részletet az IMF minden bizonnyal befagyasztaná, amíg Magyarország nem választ mást megoldást a Mol-ügyben - így kommentálta két volt, háttérben nyilatkozó pénzügyminiszter is a Mol-részesedés megszerzésének módját, és a Valutaalap magyarországi képviselete vezetőjének azt kifogásoló véleményét.

Kedden Orbán Viktor kormányfő és Fellegi Tamás fejlesztési miniszter jelentette be, hogy az IMF-hitel lehívott, de fel nem használt részéből a magyar állam megvásárolja a Mol 21,1 százalékos tulajdonrészét az orosz Szurgutnyeftyegaztól. Irina Ivascsenko, az IMF itteni delegáltja csütörtökön nehezményezte, hogy az IMF pénzét ilyen tranzakcióra költi a magyar kormány, mert a Valutaalap nem erre szánta a kölcsönt. A nemzetközi szervezet a költségvetési, pénzügyi stabilitás biztosítására, a sérülékenységünket mérséklendő a valutatartalék növelésére adott hitelt a 2008 végén államcsődközeli helyzetbe került Magyarországnak.

Az IMF pénzének Mol-részesedés vásárlására fordítása valóban szembe megy a kölcsönszerződés szellemével, de az Orbán-kormány tavaly nyáron kitessékelte a nemzetközi szervezetet, azóta annyiban merül ki a kapcsolat, hogy az IMF adósai vagyunk, de pénzt már nem várunk a Valutaalaptól és a vele együttműködő Európai Bizottságtól. Ezért aztán az IMF ténylegesen nem szólhat bele, hogy mire költi a kabinet a pénzt, amit most a kormány a jegybanknál parkoltat, és az ország devizatartalékának részét képezi. A Mol-ügyletet azért is nézi rossz szemmel a Valutaalap, mert azzal a devizatartalék csökken, és a cél éppen ezzel ellentétes lett volna - magyarázták lapunknak a volt pénzügyminiszterek.

Az IMF egyébként egyszer már világossá tette véleményét a pénz ilyen célú felhasználásáról, de akkor még tudta blokkolni a kormányzati tervet. Az [origo] információi szerint a Bajnai-kormány 2010 elejére végigtárgyalta az oroszokkal a Mol-pakett megvásárlását, és hogy elkerüljék az átváltással járó veszteséget, nem forintforrásból, hanem a lehívott, de fel nem használt IMF-pénzből szerették volna kifizetni az euróban megállapított - az Index értesülése szerint 1,57 milliárdos - árat. Akkor azonban az [origo] információja szerint a Valutaalap közbeszólt, és egyértelművé tette, hogy helytelen lenne, ha a forrást erre használná fel Magyarország. Az akkori kormány ezért elállt a tervtől, nyilván nem mellékesen amiatt, hogy még futott az IMF-program.

Az egyik volt pénzügyminiszter sem tartotta kizártnak, hogy a mostani magyar eset precedenst teremthet az IMF gyakorlatában. A Valutaalap a jövőbeli hitelprogramjainál tételesen kikötheti, hogy az államcsődtől való megmenekülést segítő kölcsönből a későbbiekben sem lehet például ilyen jellegű, tehát a pénzügyi stabilitás megszilárdításától elég távol eső célzatú vagyonvásárlást finanszírozni.

Az IMF hivatalosan hamarosan megszólalhat magas szinten is a témában. Nemsokára összeül a Valutaalap igazgatósága, hogy kialakítsa véleményét a magyar költségvetési és külső tartalékokról - jelezte az IMF itteni képviselője.