A válság kritikus szakasza már a múlté, az európai fogyasztók közérzete lassan javul, a magyar fogyasztók azonban továbbra is pesszimizmusukkal tűnnek ki, bár enyhülő mértékben - derül ki a Cetelem Körkép 2011 nemzetközi kutatásából.
A Cetelem 13 európai országban vizsgálta a fogyasztói trendek változását. Eszerint a megkérdezett európaiak átlagosan 4,3 pontra értékelték saját országuk helyzetét az 1-től 10-ig terjedő skálán. A német, brit és orosz fogyasztók bizakodóak, míg Magyarország 3,6 ponttal a pesszimisták táborát erősíti, bár javuló tendenciát mutat a korábbi évekhez képest.
A felmérés szerint az európaiak többsége továbbra is a fogyasztásra szavaz. Ebben nagy szerepe van Magyarországnak: a fogyasztási szándék ugyanis még mindig nálunk haladja meg közel a legnagyobb mértékben a megtakarításra irányuló terveket. Ez részben az alacsonyabb jövedelmekből és a magasabb inflációból adódhat, másrészt a kevésbé tudatos pénzügyi kultúrának és annak is köszönhető, hogy a közép-kelet-európai fogyasztók nagy része továbbra is a fogyasztásba "menekül" a megtakarítás helyett - állapítja meg a felmérés.
Élményekre vágynak az európaiak
2011-ben az európaiak többsége leginkább szórakozásra, utazásra költene, illetve háztartási gépeket vásárolna, vagy a lakását újítaná fel. A magyar fogyasztók vásárlási tervei elmaradnak az európai átlagtól, bár a 2011-re vonatkozó fogyasztási szándék meghaladja a tavalyi értéket. A magyarok elsősorban háztartási gépek, informatikai eszközök beszerzését tervezik idén. 2010-ben a legnagyobb visszaesés leginkább a barkács-, bútor és szórakoztató elektronikai piacon volt. Az egyes piacok közül az autókereskedelem zuhanása volt a legmarkánsabb, és ebben a szektorban nem várható javulás.
A válság pozitív "mellékterméke", a fogyasztók tudatosságának növekedése nem új jelenség. A Cetelem Körkép adatai szerint azonban az elmúlt években tapasztalható tendenciák elvezettek az új típusú fogyasztó kialakulásához, amit ők "Fogyasztó 2.0"-nak neveznek. Az új fogyasztói típus kialakulása két párhuzamos folyamatnak köszönhető: a gazdasági válság a vásárlók értékrendjét változtatta meg, az internet térnyerésével pedig a fogyasztó döntéseit egyre inkább a világhálón szerzett információk határozzák meg.
A fogyasztók elsősorban a gyártói, kereskedői oldalak tartalmai, az ár-összehasonlító oldalak, az online elérhető informális vélemények, tanácsok - blogok, fórumok, közösségi oldalak - segítségével tájékozódnak vásárlás előtt, és terjed a világhálón történő vásárlás is. Az európai fogyasztók egyre önállóbb, aktívabb szerepet töltenek be tehát a vásárlásban, és egyre bizalmatlanabbak a reklámokkal, a márkák saját kommunikációjával szemben.
A jól tájékozott Fogyasztó 2.0 a kereskedelemre is hatást gyakorol: a modern vásárló sokszor már nem a klasszikus terméktanácsadót látja az eladóban, hanem egy elfogult kereskedőt. Mindez azt eredményezi, hogy a siker reményében a kereskedelemnek is stratégiát kell váltania - derül ki a Cetelem közleményéből.