Horvátországban mi vagyunk az oroszok

Horvátországban rossz néven veszik, hogy míg a Mol részvényeinek visszavásárlását a nemzeti érdek megvédéseként tálalják a magyarok, azt nem akarják megérteni, miért kelt ellenérzést a Mol tulajdonszerzése a hasonlóan stratégiai jelentőségű horvát energiavállalatban, az INA-ban. Részben erre vezethető vissza az is, hogy a Molt visszatérően politikai hátterű támadások érik.

"Horvátországban ma az emberek többsége azt gondolja, hogy a horvát kormánynak ugyanúgy vissza kellene vásárolnia a Mol INA-részvényeit, ahogy a magyar kormány megvette a Szurgutnyeftyegaztól az orosz cég Mol-pakettjét" - mondta az [origo] érdeklődésére Ljubo Jurcic volt horvát gazdasági miniszter, aki 2003-ban aláírta az INA első, 25 százalékos részesedésének eladásáról szóló szerződést.

A horvát közgazdasági társaság elnöke szerint az ottani közvélemény nem látja át, hogy a két ország és a két vállalat helyzete teljesen más, Horvátországnak jelenleg biztosan nem lenne pénze hasonló akcióra, ezért nincs realitása, hogy a kormány kivásárolja a Mol kezében lévő tulajdonrészt.

A hír közlésén túl a horvát orgánumok sem szerdán, sem csütörtökön nem foglalkoztak nagy terjedelemben a magyar kormány által bejelentett üzlettel, de a Vecernji List nevű napilap cikkében szerepelt a Jurcic által említett párhuzam. Az újság szerint míg Magyarország láthatóan minden eszközzel igyekezett visszaszorítani a külföldi befolyásszerzést az ország legfontosabb energiavállalatában, a jelek szerint a magyarok nem fogadják el, hogy a horvátoknak meg a Mol INA-tulajdonszerzésével van bajuk.

"Míg a Mol az elmúlt években ellenséges szándékként érzékelte a nagyobb külső tulajdonosok megjelenését, Horvátországban ragaszkodik ahhoz, hogy INA-tulajdonosként ő a kormány stratégiai partnere" - írja az újság, egyúttal pedig felrója a horvát kormánynak, hogy "nem volt bátorsága" megvédeni a saját stratégiai energiacégét. A szerző emellett megdöbbentőnek nevezi, hogy a magyar állam IMF-pénzt használhatott fel arra, hogy bevásárolja magát egy magáncégbe, hiszen a szervezet a privatizációs törekvések elkötelezett támogatójaként ismert. (Az IMF a hitelszerződésben nem kötötte meg, hogy a lehívott pénzt mire fordíthatja Magyarország, de kifogásolta az ügyletet.)

Szollár Domokos, a Mol-csoport horvátországi tevékenységért felelős szóvivője úgy reagált: A Szurgut és a Mol szerepe nem összehasonlítható. Előbbi a Mol menedzsmentjének értesítése nélkül vásárolt jelentős részvénycsomagot, utóbbi pedig egy, a horvát állam által kiírt nyílt tendert nyert meg 2003-ban, majd 2008-ban nyilvános ajánlattal további részesedést vásárolt. A Szurgutról nem lehetett és most sem lehet tudni, ki van mögötte, milyen pénzből működik, és pontosan mit akart befektetőként. Megjegyezte, a horvát államnak jelenleg is 44 százaléka, a kormánynak pedig erős jogosítványai vannak az INA-ban.

A szóvivő szerint Horvátországban nem érezhető mélyről jövő magyarellenes vagy Mol-ellenes közhangulat, inkább úgy tűnik, "valaki fújja ezt a lufit". A horvát kormányzattal sincsen a cégnek semmilyen konfliktusa - jelentette ki.

Az INA-t adná cserébe a Mol?

Kérdés, mennyire reális az a hónapokkal ezelőtti spekuláció, hogy az orosz cég esetleg az INA-t vagy annak egy részét kérné a Moltól a kivonulásáért cserébe. A feltételezést ugyan gyengíti, hogy a Molnak több okból is (részben a cseppfolyósgáz-üzlethez nélkülözhetetlen tengeri kijárat miatt) kulcsfontosságú az INA, de ettől függetlenül az orosz energiaipari vállalatok érdeklődése a balkáni térség iránt egyértelmű. (Hogy mi egyebet kérhettek az oroszok, arról itt olvashat. A magyar kormány mindenesetre azt állítja, nem kaptak semmit a vételáron kívül.)

Ljubo Jurcic kérdésünkre azt mondta, Horvátországban ugyan tartanak az orosz terjeszkedéstől, de az nem látszik kézzelfogható veszélynek, ezért az említett híresztelés sem kavart nagy vihart. Ezt támasztja alá Josip Jagic, a Business.hr gazdasági portál munkatársának véleménye is. Jagic e-mailben feltett kérdéseinkre azt írta, nem hiszi, hogy az átláthatatlan tulajdonosi hátterű Szurgutnak lenne lehetősége komoly befolyást szerezni Horvátországban. Emlékeztetett arra, hogy a szintén orosz Lukoil sem járt sikerrel négy éve, amikor a szlovén Petrollal akart együttműködni.

A Vecernji List felvetései viszont sokakat foglalkoztatnak a horvátországi politikai és üzleti döntéshozók közül - derül ki Jagic válaszából. Jagic szerint a Szurguttal kötött üzletet Magyarországon a "nemzeti érdekek megvédéseként" kommunikálják, de ugyanez a kontextus nem jelenik meg a Mol és az INA viszonyának tárgyalásakor. Hozzátette ugyanakkor, az energiaszektorban mindenki tisztában van vele, hogy Horvátországnak nem lenne elegendő forrása az INA kivásárlására.

A zágrábi tőzsdén jegyzett INA-részvény legutóbbi záróára alapján a Mol 47,25 százalékos INA-tulajdonrésze jelenleg csaknem 20 milliárd kunát (több mint 717 milliárd forintot) ér, ez a 2010-es horvát GDP 8 és fél százaléka. Ez nagyon magas arány, a Mol-pakett 500 milliárd forintos ára a magyar GDP-nek csupán 1,8 százaléka.

Mol-ellenes hangulat

Horvátországban korábban is érezhető volt némi Mol-ellenes hangulat, már az előtt is, hogy az olajtársaság neve tavaly felbukkant a politikai színezetűnek tűnő Podravka-botrányban. Akkori forrásaink szerint a Mol sok érdeket sérthetett azzal, hogy 2009 júniusában átvette az INA operatív irányítását, és közel 80 fő leváltásával vagy áthelyezésével "lefejezte" az addigi vezetést. Egyik forrásunk úgy vélte, a horvát cég állami pénzszóróként működött mindaddig, amíg a Mol le nem állított több fölösleges költést, ami nem tette népszerűvé a magyar társaságot a rosszul érintett üzleti és politikai körökben.

Emlékezetes volt, amikor 2009 szeptemberében horvát pénzügyőrök vizsgálták az INA ügyleteit, hogy kiderítsék, pontosan mekkora összeggel tartozik a cég az államkasszának. A vizsgálatot közvetlenül az után indították, hogy az INA az augusztus eleji, 1 százalékos áfaemeléskor, majd két héttel később is jelentősen megemelte az üzemanyagok árát, ami nemcsak a közvéleményt, hanem a kormányt is meglepte.

Ebbe a sorba látszik illeszkedni, hogy a horvát tőkepiaci felügyelet (HANFA) nemrég felfüggesztette az INA kereskedését, és nyíltan tőzsdei manipulációval vádolta meg a Molt, mondván, a tavaly decemberi nyilvános vételi ajánlatával és a később a médián keresztül terjesztett információival "hamis és félrevezető" jelzéseket adott. A HANFA később büntetőeljárást is kezdeményezett a horvát államügyészségnél a Mol, illetve a társaság "felelős személyei" ellen. Eközben az INA felügyelőbizottságának elnöke, Davor Stern - korábbi miniszter - megtámadta a Mol 2009-ben kötött menedzsmentszerződését, amely garantálta, hogy a Mol 50 százalék alatti tulajdonrész birtokában is átveheti az INA irányítását.

Politikai háttér

Horvát forrásaink egybehangzóan azt mondták, hogy a piacbefolyásolási ügyben aligha születhet a Molt elmarasztaló ítélet. Jagic úgy fogalmazott, a felügyelet vádjai nyilvánvalóan nagyon gyenge lábakon állnak, és szerinte az iparág szereplői ugyanígy gondolják. Jurcic kijelentette, a HANFA rossz nyomon jár, a Mol nem sértette meg a szabályokat. Az exminiszter nemrég azt is helytelenítette, hogy a mostani kormány a magyarországi, lex Molnak nevezett törvényhez hasonló jogszabály megalkotását fontolgatta annak megakadályozására, hogy a Mol abszolút többségbe kerülhessen az INA-ban. Ez a törvény egyébként még nem született meg.

A tőzsdefelügyelet által indított vizsgálatokról Szollár Domokos annyit mondott, hogy azt teljesen megalapozatlannak tartják.

"Ami történik, szorosan összefügg azzal a ténnyel, hogy közelednek a parlamenti választások, a kiírásuk időpontja már csak attól függ, hogy mikor sikerül lezárni az EU-csatlakozási tárgyalásokat" - mondta megkeresésünkre Pandur József, a Political Capital intézet balkáni irodájának vezetője. Hozzátette, a Mol később még keményebb támadásokra is számíthat, mert amint biztos lesz az ország uniós csatlakozása, nem lesz szükség többé a magyar támogatásra. Ráadásul a választások után szinte biztosan kormányváltás lesz, és aligha kétséges, hogy a szociáldemokraták sok olyan döntést felülvizsgálnak majd, amelyeket 2003 óta, a jobboldali HDZ által irányított kabinetek hoztak, annak ellenére, hogy az első privatizációs szerződést még ők írták alá a Mollal.

Egyebek között ilyen ügy lehet az INA-privatizációnak az első, 25 százalékos eladása utáni, további értékesítés. "A szocdemek ellenzékből sokszor támadták a HDZ-t a magánosítás és a Molnak átadott irányítás miatt, őket nem fogják kötni az esetleges korábban megkötött alkuk" - mondta Pandur József.