A gázárcsökkenés ígéretét hozza el a palagáz

Magyarországon is tartósan olcsóbb lehet a gáz , ha az európai és hazai energiapolitika megfelelő környezetet biztosít a palagáz kitermelésének és kereskedelmének. Az Egyesült Államok önellátóvá vált gázból, miután ráállt a hagyományos földgázhoz képest még alig feltérképezett energiahordozóra, Európában azonban több akadálya is lehet az amerikai példa követésének.

Drámainak tűnő időket élt át a globális energiaipar az elmúlt bő három hónapban, de a líbiai polgárháború miatti olajtermelés-kiesést végül könnyűszerrel pótolta a többi nagy exportőr, a fukusimai nukleáris baleset után pedig mindössze egy állam, Németország állított le atomerőműveket, és az is nukleáris erőművekben előállított áramot vásárol szomszédaitól a kieső mennyiség pótlására. Van azonban egy tényező, amely valóban felforgathatja a piacot: a palagáz növekvő jelentősége - írta múlt vasárnap a Financial Times.

A brit gazdasági lapban megjelent cikket a londoni King's College egyik vezetője, Nick Butler írta. A korábban a BP olajvállalat alelnökeként dolgozó, rövid ideig Gordon Brown volt brit miniszterelnöknek is tanácsokat adó szakember a budapesti Közép-Európai Egyetem (CEU) palagázról szervezett konferenciáján tartott előadást a héten. Többek között azt mondta, a palagáz a következő 10-15 évben át fogja alakítani a gázkereskedelmet, és le fogja nyomni a gázárakat.

Butler szerint ennek az energiaforrásnak kimondottan jó esélyei vannak, ha azt nézzük, milyen egyéb hordozókkal kell versenyeznie: szén, atomenergia, hagyományos gáz és a megújuló energiák. Előbbi kettővel szemben környezetvédelmi természetű kifogások vannak, a cseppfolyós gáz drága, a csővezetékek sérülékenyek, a megújuló energiák - vízi erőművek nélkül számított - részaránya pedig az optimista becslések szerint 2035-re is csak a 7 százalékot éri majd el. (A világ elsődleges energiaigényének majdnem négyötödét jelenleg még mindig a szén, kőolaj, földgáz hármas fedezi.)

Mi a palagáz?

A mélyen fekvő kőzetekben lévő palagázt korábban is ismerték, de viszonylag friss az a technológia, amellyel hatékonyan kitermelhető. A fúrások során víz és homok elegyét juttatják a mélybe nagy nyomáson. Miután a kőzet megreped, a felszabaduló gáz a felszínre hozható. A fúrásokhoz használnak bizonyos vegyi anyagokat is, melyek a környezetvédők szerint megfertőzhetik az ivóvízbázisokat. Ezt a veszélyt egyelőre nem igazolták, de környezetvédelmi szempontból az biztosan a palagáz ellen szól, hogy elégetésekor valamivel több szennyezőanyag szabadul fel, mint a hagyományos földgáz esetében.

Ha nem vigyázunk, felszívja az ázsiai piac

"A palagáztermelés okozhatna tartós gázárcsökkenést Európában. De ha csak ülünk a babérjainkon, akkor a kitermelendő többlet három-öt éven belül eltűnik, felszívja az ázsiai kereslet, és minden ugyanúgy megy tovább, mint eddig" - mondta Varró László a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) gáz- és árampiaci igazgatóságának vezetője, a Mol korábbi stratégiai és fejlesztési igazgatója. Ennek elkerüléséhez szerinte nemcsak a termelési kapacitásokat kell bővíteni, hanem fejleszteni kell az infrastruktúrát, ésszerűen szabályozni a piacokat, javítani az energiahatékonyságot, segíteni a megújuló energiák térhódítását. "Az amerikai technológiai forradalom hatása rövid ideig nyitva álló lehetőséget kínál, ha az európai energiapolitika ezt nem használja ki, a lehetőség be fog zárulni" - jelentette ki Varró.

Magyarországon a tudomány mai állása szerint nincs kitermelhető palagázkészlet. (Másféle nem konvencionális gáz - a porózus kőzetekben megbújó, úgynevezett tight gas - potenciálja ismert, de nem valószínű, hogy olyan mennyiségben áll rendelkezésre, amely felforgatná a hazai energiaviszonyokat.) A régióban Lengyelországban tűnik a legígéretesebbnek a kitermelés: a geológiai adottságok megfelelőek, és a kormány hozzáállása is pozitív. "Ha Lengyelországban valóban lesz komoly kitermelés, akkor még fontosabbá válik a térség észak-déli gázfolyosója, melyről a magyar energiapolitikusok nagyon sokat beszélnek, de eddig keveset tettek érte" - mondta Varró László.

Amerikában bejött, Kínában bejöhet

Az Egyesült Államokban egyértelmű siker a palagáz, ma már az ország teljes gázszükségletének negyedét biztosítja, így az USA nem szorul importra. A Föld teljes potenciálja messze nincs felmérve még, a becslések szerint a már ismert mennyiség 40 százalékkal növeli meg a rendelkezésre álló földgázkincset. Több mint harminc országban van technikailag kitermelhető készlet, így Kínában, Latin-Amerika egyes országaiban és Európa északi részén - mondta Butler.

A nem konvencionális gáztermelés, azaz a palagáz amerikai forradalma nyomán több cseppfolyósított földgáz került az európai piacokra, ami lejjebb nyomta az árakat. A gazdasági válság miatti kereslet-visszaesés mellett ez az oka annak, hogy a szabadpiaci gáz jóval olcsóbb például annál, amelyet Magyarország hosszú távú szerződés keretében vesz az orosz állami Gazpromtól. A helyzet változását jól példázza, hogy az Ausztriát Magyarországgal összekötő HAG gázvezeték három évvel ezelőtt még olyan kihasználatlan volt, hogy adminisztratív eszközökkel kellett a használatára kötelezni a kereskedőket. Ma már az a kérdés, hogy a HAG vezeték kapacitásait ki használhatja. Persze ez a helyzet csak ideiglenes: amint az európai gázkereslet magára talál, a válság árleszorító hatása alighanem meg fog szűnni.

A palagáztermelés logikus út lehet a kínai gazdaság számára is - tette hozzá Varró László. Kína jelenleg a szénre alapozza gazdasági növekedését, ráadásul hatalmas készletekkel is rendelkezik még belőle. Ezt az energiaforrást kiváltani sem könnyen, sem gyorsan, sem olcsón nem lehet, Varró szerint ugyanakkor a kínaiak tudatában vannak annak, hogy a jelenlegi energiatermelő rendszerük ökológiai szempontból katasztrofális hatású - az ottani nagyvárosok levegőjének minősége elegendő bizonyítékul szolgálhat a döntéshozóik számára. Ha változtatni próbálnak, és a széntől a gáz felé mozdulnak, maguknak kell majd termelniük, mert annyit nem tudnak importálni, amennyire szükségük lesz.

Nem minden szakértő derűlátó ugyanakkor az amerikai palagáz-forradalom európai megismételhetőségét illetően. Paul Stevens, a brit University of Dundee professzora előadásában a különbségekre hívta fel a figyelmet, mondván, Európában nincs egységes szabályozási környezet a kutatásokra, szigorúak viszont a környezetvédelmi szabályok, és korlátozott a vezetékkapacitás. Ennél is nagyobb gondot jelenthetnek az ingatlan-tulajdonjogi viszonyok, illetve az, hogy egy adott területen talált természeti kincs nem a terület tulajdonosáé, hanem az államé. Forradalom helyett lassú fejlődésre lehet csak számítani - jósolta Stevens.