Euróban szerzett jövedelemhez is köthetik az euróalapú lakáshitelt

Csak az a magánszemély vehetne fel euróalapú lakáshitelt, aki euróban szerzi jövedelme nagy részét - az [origo] információi szerint ezt fontolgatja a kormány. A döntéssel formálisan kénytelen megvárni a szociális konzultáció végét, mert abban van devizahitelekre vonatkozó kérdés is. Tartalmilag azonban bárhogyan dönthetnek, mert mindegyik verzió magyarázható engedélyezésnek és szigorításnak is. A lényeg, hogy nem akarják, hogy újra őrült tempóban adósodjon el a lakosság devizában.

A kormány újra lehetővé tenné az euróalapú lakáshitelek közvetítését, pontosabban újra engedélyezné jelzálogjog bejegyzését euróalapú hiteleknél, amelyek így újra piacképessé válnának. Ezzel a tervvel állt elő bő egy hónapja a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Azóta azonban lelassultak a folyamatok, a döntéssel a kormány most már biztos bevárja a héten indított szociális konzultáción beérkező állampolgári válaszokat, mert abban devizahitelezésre vonatkozó kérdés is van. A konzultáció keretében minden magyar választópolgár kapni fog egy tíz kérdésből álló levelet, az egyik kérdés pedig arra vonatkozik majd, hogy feloldja-e a kormány a devizaalapú lakáshitelek tilalmát: "Vannak, akik azt javasolják, hogy ismét lehessen fölvenni devizaalapú lakáshitelt, mert az elmúlt évek történései alapján mindenki tisztában van a kockázatokkal. Mások szerint veszélyes lenne feloldani a devizaalapú lakáshitelek tilalmát, mert újra ugyanaz történne, ami korábban. Ön mit gondol?"

Nem szerzi euróban jövedelme nagy részét? Akkor nem is jár Önnek euróhitel

A Nemzetgazdasgái Minisztériumban doglozó, két felsővezetői forrásunk szerint két forgatókönyv készült arra, hogy mit tehet a kormányzat. Bármelyik is lesz a végleges, könnyen kommunikálható úgy, hogy a szociális konzultáció során beérkezett válaszok alapján született a döntés, akár az igenek, akár a nemek lesznek többségben a devizahitelezésre vonatkozó válaszok között. Az egyik verziószerint a kormány bár feloldja a hitelezés tiltását, ám a választott megoldással nyomban el is lehetetleníti azt. A minisztériumi forrásból származó információnk szerint a törvényelőkészítő Nemzetgazdasági Minisztérium javaslata értelmében csak olyanok igényelhetnének euróalapú lakáshitelt, akik euróban kapják a jövedelmüket vagy annak nagy részét.

Statisztikák nem állnak rendelkezésre arról, hogy hány magyar szerzi jövedelmének túlnyomó részét euróban, de gyanítható, hogy nem sokan akadnak - hiszen a munkabért még a nagy multinacionális cégeknél is forintban fizetik, a nyugdíjakat forintban viszi a postás. Ha az NGM által mérlegelt terv megvalósul, akkor ugyan lehetőség lenne az euróalapú lakáshitelezés újraindítására, de ez a nagyon szűk célcsoport miatt mégsem következne be.

A családi költségvetés arányában is korlátozhatják a törlesztőrészletet

A másik forgatókönyv szerint nem kötnék az euróban levő jövedelemhez a hitelkérelmet, csak egy enyhébb korlátozó feltételt érvényesítene a kormány.

Tavaly március óta érvényben van a körültekintő hitelezésről szóló rendelet, abban két kritériumot is felállított még a korábbi baloldali kormányzat. Az egyik értelmében a fedezetként felajánlott ingatlan értékének forinthitel esetében legfeljebb 75 százalékát teheti ki a kölcsön összege, euróalapú hitelnél 60, más devizában nyújtott hitelnél 45 százalék a felső korlát. A másik feltétel úgy szól, hogy a bank megvizsgálja a hitelfelvevőt, és megállapítja saját belső szabályzata alapján, hogy maximum mekkora havi törlesztést bír el a magánszemély. Csak akkora hitelt folyósíthat a bank, amelynek a törlesztőrészlete forinthitel esetén a fenti összeget nem haladja meg, euróhitel esetén a limit 80 százalékát, más devizánál 60 százalékát nem lépi túl.

Önmagában ez a kétfajta korlátozás is képes visszafogni az euróhitel-keresletet, mondták lapunknak a banki hitelezés gyakorlati és elméleti oldalaival is tisztában levő szakemberek. Szóba jöhet akár a konkrét limitek további szigorítása, akár az is, hogy ne csak a bankok belső szabályzatára hagyatkozzanak a törlesztőrészlet korlátozásában, hanem törvényileg szabjanak határt a vállalható törlesztőrészletnek a családi költségvetés arányában.

Információink szerint a kormány a kérdésben a következő hetekben dönthet, de elképzelhető, hogy a jogszabály módosítása a parlament őszi ülésszakára tolódik.

Az euróalapú hitelezés formális szabaddá tételének információink szerint egy uniós eljárástól való félelem az oka. A kormány kezdeményezésére a parlament még tavaly nyáron, a 29 pontos első gazdasági intézkedéscsomag részeként hozott egy olyan törvényt az elszaladt devizahitelezés megfékezésére, amely a lakossági ügyfeleknél a devizahitelek esetében megtiltotta a jelzálogjog bejegyzését. Ezzel ugyan névlegesen nem tiltották be az euróban, svájci frankban és más devizákban történő lakáshitelezést, de lényegében ellehetetlenítették azt. Az Európai Bizottság már akkor jelezte informálisan a magyar kormánynak, hogy a lépés sértheti az uniós jogot. Mint azt az [origo] megírta, a kormány azért gondolkozik a jelzálogjog-bejegyzés tilalmának feloldásán, hogy elkerülje az uniós eljárást Magyarországgal szemben, ahogy egy hasonló esetben ez Ausztriával történt.

Kérdés, hogy ha ugyan formálisan szabad lesz euróalapon lakáshitelt felvenni, de a feltételt úgy szabják meg, hogy alig lesz, aki teljesíti azt, azzal kivédi-e a kormány a brüsszeli eljárást - mondta az [origo]-nak egy a kérdésre rálátó, de a döntésben részt nem vevő szakember.