Gyorsan átlépnének a tőkebevonásra váró cégek az önértékelésen

A hazai vállalkozások tartanak a kockázati tőke bevonásától, aki pedig mégis érdeklődik, gyakran szeretne gyorsan átlendülni a cégértékelés szakaszán. Pedig a pontos felmérés segít érvelni a tőkebefektetővel szemben, a rossz értékelés viszont komolytalanná teheti a vállalkozást.

Mennyit ér a cégem? - ez az a kérdés, amelyet a tőkebevonás előtt álló cégek szívesen kihagynának, pedig alapvető fontosságú a forrást nyújtó kockázatitőke-társaság számára. A tőkebevonásra váró hazai vállalkozások inkább átlendülnének a cég pontos öndefinícióján - állítják forrásbevonással foglalkozók.

"Amikor egy vállalkozás eljut arra a pontra, hogy a növekedés finanszírozásához tőkét vonna be, az ötlethez, fejlesztéshez szükséges összeg meghatározása után a következő kérdés, milyen üzletrészt ajánl fel cserébe. A felkínált üzletrész nagyságának megállapításához elengedhetetlen, hogy tudjuk, mennyit is ér a cég" - szögezte le Horgos Lénárd, a témában konferenciát szervező M27 Absolvo finanszírozási tanácsadó vezetője.

Szerinte a vállalatvezetők "szívesen átlépnék" a kérdést, mert fölöslegesnek tartják, pedig a tőkebefektető számára ez a legfontosabb kérdés. A finanszírozási tanácsadó szerint a tőkebevonás a magyar gazdaság motorja is lehetne, de a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) részben az ismeretek hiánya, részben a tőkebevonást körüllengő előítéletek miatt tartanak a forrásbevonás ezen módjától.

"A végcél a tisztességes ár megállapítása. Ha ez a felek számára megfelelően alátámasztott összeg, és ha ez alapján a cégtulajdonos és a befektető is megtalálja számításait, létrejöhet a megállapodás" - fogalmazott Veidner Marcell, a Bionity Kutatás-fejlesztési Befektetési Tanácsadó ügyvezető partnere.

A cég értékének megállapítására több módszer van, amelyek a felhasznált adatok, illetve a cégértékelés célja alapján eltérő eredményekre vezethetnek. A cég belső adottságai mellett figyelembe kell venni a piaci környezet információit is, így például a piacra jellemző árakat, a versenytársak részesedését, vagy épp a szektor szabadalmait.

"Az értékelés eredménye természetesen nem kőbe vésett érték: a piaci viszonyoktól, a tárgyalási pozíciótól és a tárgyalópartnertől függően dinamikusan módosítható. Ezen a téren nincs aranyszabály. Minden egyes cég, üzleti modell esetében egyedileg kell felépíteni azt a kalkulációt, amely reálisan tükrözi a cég növekedését, ugyanakkor rugalmasan alakítható" - vélte Veidner Marcell.

Horgos Lénárd szerint valóban rengeteg módszer létezik a cég értékelésére, de az elvi értéket nagyban befolyásolja, hogy "valójában annyit ér a cég, amennyit a befektető, a piac hajlandó érte fizetni". Szerinte a válságban különösen igaz volt, hogy az elvi cégértéket sem akarták elfogadni a tőkebefektetők, viszont a tőkepiac aktivizálódása óta mind a tőkekereslet, mind a tőkekínálat oldalán "pezsgés mutatkozik". Emiatt - Horgos Lénárd szerint - egyre inkább aktuális, hogy tisztában legyen a tulajdonos a cége értékével.

Szerinte azért fontos egy professzionális cégértékelés, mert ennek megalapozottságával lehet "visszaverni a befektető érveit, amellyel a vállalkozás jövőbeni cash flow generáló képességét próbálja kétségbe vonni". Ugyanakkor, ha ettől elrugaszkodott árat ad meg a vállalkozó, a befektetők komolytalannak tarthatják az értékelést.

A kockázati tőke, illetve magántőke bevonása Magyarországon viszonylag ismeretlen forrásbevonási módszer, pedig az Európai Unió külön forrásokkal igyekszik népszerűsíteni a JEREMIE-program keretében. A kockázati tőke előnyeit és hátrányait bemutató korábbi cikkünket ide kattintva olvashatja. A cégértékelés módszereit és buktatóit a Tőkebevonás a növekedés szolgálatában című, május 18-i rendezvényen mutatják be.