A magyar gazdaság közelebb került a makrogazdasági egyensúlyhoz, de ezért sokszor a közjó és a kapitalizmus, az értékteremtő munka megbecsülése szempontjából fontos intézmények meggyengülésével fizetett - derült ki a Közjó és Kapitalizmus Intézet csütörtöki jelentéséből. A jelentés szerint ugyanakkor néhány területen (büntetőjogi változások, adminisztrációs terhek némi csökkenése, bíróságok munkája, polgári törvénykönyv átalakítása) kifejezetten kedvező folyamatok is elindultak. A jelentés teljes egészében itt olvasható.
A "jó kapitalizmust" az intézet egyértelműen olyan gazdaságként és társadalomként határozza meg, ahol az egyéni jólét forrása az értékteremtő munka és a vállalkozás. Az idei jelentés szerint 2010-ben, hasonlóan az előző évekhez, a makrogazdasági egyensúly keresése volt a kormányok legfontosabb célja. Ehhez az új kormány a korábbinál népszerűbb, de sajnos egyben a kapitalizmus hosszú távú esélyeit erőteljesen romboló eszközöket vetett be. Ilyenek voltak a magánnyugdíjpénztárakban felhalmozott összeg megszerzése érdekében tett lépések, valamint a különböző nagyvállalati, pénzügyi szektorokra kivetett különadók.
A jelentés a nyugdíjpolitikát a "jó kapitalizmus", vagyis az együttműködés szabadsága alapján értékeli. Nem az a kérdés, hogy piaci vagy állami rendszer jött-e létre, mert a "jó kapitalizmussal" mindkettő összeférne. Az azonban nem szerencsés, hogy a rendszer rövid időn belül sokadik reformja, újraszabályozása miatt a kormányzat hosszabb távú ígéreteibe, a jogrendszer stabilitásába, kiszámíthatóságába vetett bizalom rendülhet meg.