Százhatvan forinton rögzített frankhitel-árfolyamról írt Matolcsy

Nyolcheti mélypontra zuhant a forint, miután a Reuters hírgyünökség nyilvánosságra hozta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter korábban írt levelét, amely szerint a frank árfolyamát 160, az euróét 250 forinton rögzítené a kormány a devizahiteleknél. A tervet az [origo]-nak az ügyet ismerő forrás is megerősítette. A kormány tavaly nyár óta ígéri a devizahitelesek terheinek könnyítését, és idén állt elő a rögzített árfolyam ötletével.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt javasolta a Magyar Bankszövetségnek, hogy a devizahitelesek esetében a frank árfolyamát 160 forinton, az euróét pedig 250 forinton rögzítsék - jelentette szerdán az MTI a Reuters hírügynökségre hivatkozva. A miniszter egy május 12-én kelt levélben tájékoztatta álláspontjáról a Bankszövetséget.

A levélből kiderül, hogy a kormány szigorú feltételekhez kötné a kilakoltatási és árverezési moratórium feloldását. A levél alapján a kormány azt is el kívánja érni, hogy a bankok 2013-ban és 2014-ben is fizessenek különadót, amelynek mértéke a jelenlegi adó 50 százaléka lenne.

Az [origo] bankszövetségi forrásból származó információi szerint az első, 190 forintos verzió után a múlt héten valóban volt a kormánynak a svájci frankot 160 (az eurót pedig 250) forinton rögzítő javaslata, azóta azonban forrásunk szerint már "viszonylag sok szám elhangzott a tárgyalásokon", a 160-as értéket a Bankszövetség ugyanis elfogadhatatlannak tartja. A nemzetgazdasági minisztérium a banki hitelkárosultakkal és más civil szervezetekkel folytatott hétfői egyeztetésén információink szerint szintén ez a szám hangzott el a tárca javaslataként.

Bár a Bankszövetség hivatalosan egyelőre nem foglal állást a tárgyalásokról, az [origo]-nak megerősítették a Népszabadság értesülését, miszerint akár már ezen a héten megszülethetett volna a megállapodás a szövetség és kormány között a bajba jutott hitelesek megsegítéséről, ám a kormány az utolsó pillanatban benyújtott módosításai miatt meghiúsult az aláírás. A gazdasági minisztérium ugyanis több, a szervezetnek elfogadhatatlan kiegészítést épített a javaslatba, a 160-as árfolyamjavaslat mellett például azt is, hogy a bankok által a konstrukcióban kihelyezett összegek egy bizonyos hányadával ne a bankadó összegét, csak annak alapját csökkenthessék a pénzintézetek. A szövetség megdöbbent azon is, hogy a kormány az eredetileg 2012 végéig tervezett banki különadó újabb kétéves meghosszabbítását is belevette tárgyalási csomagba.

A Reuters beszámolójának megjelenése után a forint nyolcheti mélypontra gyengült.

Mit jelent az árfolyamrögzítés?

Az árfolyam rögzítése azt jelentené, hogy a svájcifrank-alapú hitelt felvett adósok - ha igényelnék ezt a megoldást - havonta 160 forintos frankárfolyamnak megfelelő törlesztőrészletet utalnának át, függetlenül attól, a devizapiacon éppen mennyit ér egy frank. Mivel jelenleg 214 forintnál jár az árfolyam, ez jelentősen, 25 százalékkal kisebb törlesztést jelentene a mostaninál. (Ha a frank a 160-as szint alá gyengülne, akkor viszont többet - de ez a forgatókönyv nagyon valószínűtlen.)

A valós és a rögzített árfolyam közötti különbség azonban nem tűnne el végleg, a bank erre tulajdonképpen egy új (forint)hitelt nyújtana az adósnak, a havonta gyűlő összeget később ugyanúgy ki kellene fizetni. Az azonban egyelőre nem világos, hogy pontosan mikor és hogyan. A rögzítés eleve csak néhány (3-5) évre szólna, tehát ezen időszak lejártakor újra a piaci árfolyamon folytatódna a törlesztés. Kérdés, hogy a felhalmozódott különbözetet visszafizetni is 3-5 év alatt kellene, vagy a pluszteher eloszlana az eredeti futamidő végéig.

Rövidtávú gondolkodás

"A 160 forinton történő árfolyamrögzítés veszélyes, populista döntés lenne" - mondta az [origo] kérdésére Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő vezető elemzője. Bebesy szerint egy ilyen döntés mögött az lehet a politikai megfontolás, hogy a devizahitelesek úgy érezhessék: meg vannak oldva a problémáik. "Eközben az árfolyamkülönbözetből jelentős összegek gyűlnének, természetesen magasabb kamatokkal, ez a megoldás tehát nagyon rövid távú gondolkodást tükröz" - mondta.

Szerinte ez káros lenne a magyar gazdaság szempontjából, mert továbbra is azt az üzenetet hordozná, hogy a gazdaságpolitikában ötletszerű, kiszámíthatatlan kormányzati erőpolitizálás folyik. Ilyen bizonytalan környezetben egy hosszabb időtávra szóló állami garancia ígérete Bebesy szerint óriási kockázat a bankszektor számára, melynek ez egész biztosan meglátszana a hitelezési hajlandóságán is. "A jegybank legutóbbi stabilitási jelentése is rögzítette, hogy a magyar bankrendszer megtérülési mutatói a legrosszabbak a régióban. Ilyen piacon senki sem szeret beruházni" - jelentette ki.

A hír nyilvánosságra kerülése után tapasztalható forintgyengülés ugyan egyértelműen mutatja, hogy a piac negatívan értékeli a fejleményt, de a gyengülésnek más okai is vannak - mondta Bebesy. "Többek között a Széll Kálmán-terv, a konvergenciaprogram és a sikeres kötvénykibocsátások miatt a forint az egyik legjobban teljesítő feltörekvő deviza volt az elmúlt hónapokban, újabb pozitív hírek hiányában tehát természetes egy kisebb korrekció. Nem valószínű, hogy pánikszerű eladás következne" - mondta Bebesy.

Nem reális a valóstól 25 százalékkal eltérő szinten rögzíteni a frankárfolyamot. Ez a különbség nagyon veszélyes, azt sugallná, hogy egy jelentős összeget mégsem kell kifizetni. Illúziót keltene az ügyfelekben, ugyanúgy, ahogy a kilakoltatási moratórium is teszi" - mondta kérdésünkre Kovács Zoltán, a Benks.hu pénzügyi tanácsadó cégvezetője.

Kovács Zoltán szerint a normál piaci logika szerinti működéshez kellene minél inkább közelíteni, mert a jelenlegi helyzet a teljes hitel- és ezáltal ingatlanpiacot megfojtja. A korábban emlegetett, 190 forintos árfolyamrögzítés elfogadható kompromisszum lenne bizonyos áldozatok elkerülése érdekében, de ha a bankok még rosszabbul járnak, akkor "a bizonytalan környezet miatt a mostaninál is kisebb kockázatot vállalnak majd, azaz nem adnak elég hitelt" - magyarázta Kovács Zoltán.

A hitelezés még jobban visszaesne, a gazdaság szenvedne

Ha megvalósulna a Matolcsy György levelében foglalt 160 forintos frankárfolyamon, illetve 250 forintos euróárfolyamon való törlesztés, az az amúgy is pangó banki hitelezést még inkább visszavetné - fogalmaztak lapunknak egyöntetűen nevük elhallgatását kérő makrogazdasági elemzők.

A frankhitel esetében úgy működne a dolog, hogy a 160 forint és a pillanatnyi árfolyam (most 214 forint) közötti részt a bank az árfolyamfixálás időszakára (3-5 évről szólnak az eddigi hírek) elveszíti, ezzel együtt természetesen az erre a sávra eső marzsát, nyereségét is elveszíti. A banki mérlegben ez úgy jelenne meg, hogy a pillanatnyi árfolyamon (tehát most 214 forinton) bekönyvelné a bank a törlesztőrészletet, és azon nyomban a 160 és a 214 közötti részre forinthitelt nyújt a lakáshitelesenek. A banki mérlegben szereplő forinthitelen nem keres egy fillért sem a bank, mert a bankközi kamatlábon (nagyjából 6 százalékon) adná a hitelt, annyiért, mint amennyiért ő szerzi. Egy szó mint száz, a bank lemond a devizahitelen szerzett marzsának, profitjának egy részéről.

Erre két reakció képzelhető el a bankoktól. Vagy ezt az elvesztett nyereséget más hitelein igyekszik majd visszaszedni, vagyis más kölcsöneinél emeli a marzsot, drágítja a hitelt. A másik lépés az lehet, hogy a nyújtott fogyasztási hiteleket, vállalati kölcsönöket nem újítja meg, egyszerűen beszedi a fogyasztási és vállalati hitelek utáni törlesztőrészleteket, de új kölcsönöket nem nyújt. Mindkét lépésnek az a következménye, hogy a hitelezés még inkább visszaesik, ami a gazdasági növekedést visszafogja.

Egy éve jelentette be Orbán

Orbán Viktor a kormány első gazdasági intézkedéscsomagjának tavaly júniusi bejelentésekor beszélt arról, hogy a kormány segítséget kíván nyújtani a devizahiteleseknek. Orbán és a kormány képviselői eleinte arról beszéltek, hogy egy úgynevezett Nemzeti Eszközkezelőt hoznak létre, amely a bedőlt hitelesek ingatlanjait kezelné. Matolcsy György gazdasági miniszter akkor azt mondta, úgy kell elképzelni az intézményt, mint egy olyan bankot, amely rossz befektetéseket kezel. Az eszközelő elindulását eredetileg az év elejére tervezte a kormány.

Nagy Anna kormányszóvivő februárban már arról beszélt, a probléma akkorára dagadt, hogy a kormány képtelen egyedül megoldani, majd Orbán Viktor is arról írt Facebook-oldalán, hogy a megrendült devizahitelek rendezését az államnak, a hiteleseknek és a bankoknak együtt kell megoldaniuk.

Április elején a miniszterelnök azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy a kormány májusra állhat elő a devizahitelesek terheit könnyítő csomaggal. Gyuris Dániel, az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója, aki a Magyar Bankszövetség képviseletében részt vett a szövetség és a kormány közti tárgyalásokon, akkor azt mondta, hogy a csomag 90 százalékban kész. Gyuris szerint a tárgyalások akkori állása szerint egy árfolyamsávot jelöltek volna ki, így nem kellett volna az árfolyamingadozás terheit viselniük a hiteleseknek.