Új törvényt készítenének a gazdasági kamarákról, nem a régit módosítanák - közölte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Elmondása szerint a gazdasági kamarákról szóló törvény módosítására irányuló törvényjavaslat tervezetének előkészítő fázisát hamarosan lezárhatják. A javaslatról lesz társadalmi vita, de nem a teljes dokumentumról, lesznek ugyanis olyan szabályozási irányok, amelyek nem bocsáthatóak társadalmi egyeztetésre - válaszolta Matolcsy György írásban egy képviselő kérdésére.
Tóth Csaba szocialista parlamenti képviselő a kamarai törvény társadalmi egyeztetésre vonatkozó kérdést tett fel a miniszternek. Matolcsy válaszában azt közölte, hogy a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény meghatározza azon szabályozási tárgyköröket, amelyek esetén nem szükséges, továbbá azokat a Magyar Köztársaság számára különösen fontos érdekeket, amelyek előrelátható sérelme esetén egyáltalán nem bocsátható egy tervezet társadalmi egyeztetésre.
A kamarai törvény tervezete ilyen jellegű rendelkezéseket (szabályozási irányokat) is tartalmaz, amelyek tehát mentesek lehetnek a társadalmi egyeztetés alól - fogalmazott a miniszter, aki azonban hozzátette, hogy a minisztériumnak nem szándéka a társadalmi egyeztetés mellőzése, azonban az általános társadalmi egyeztetést ezen kérdések, témakörök belső véglegesítését követően szükséges és célszerű lefolytatni.
A kamarai törvény tervezete azért érzékeny terep a kormány számára, mert a tervek szerint kötelezővé tenné a tagságot a vállalkozások számára - ez azonban inkább elutasított, mint támogatott ötlet a gazdaság szereplői körében.
A Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ) "új szempontok mérlegelését és új irány választását" javasolta a szervezet hétfői közleménye szerint. A külön ipari- és külön agrárkamara helyett egyetlen közjogi kamara működésé támogatnák, amely erős közjogi felhatalmazással bírna, s Magyar Gazdasági Kamara néven működhetne.
A VOSZ ajánlása szerint a kamara ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági és szolgáltatási alelnöki irányításra tagolódna, s ezt a struktúrát követnék a területi kamarák is. A tagdíj egységesen 5000 forint lenne évente, ugyanakkor a megerősített kamarák kibővült közfeladatainak ellátásához szükséges pénzügyi fedezet többségét az államnak kéne biztosítania.
A Világgazdaság hétfői számában azonban már az 5000 forintos tagdíjról írt a törvényjavaslat alapján - erről bővebben itt olvashat.