A fogyasztói csoportok szervezésével 2009 szeptembere óta foglalkozó vállalkozással, a Hungarian Economy Partners Kft.-vel szemben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) azért indított vizsgálatot, mert 2009 szeptembere és 2010 áprilisa között megjelent hirdetéseiben nem, vagy nem egyértelműen adott információt a fogyasztói csoportok lényeges tulajdonságairól. Többek között arról, hogy az adott szolgáltatást belső hitelezéssel, a tagok befizetéseiből fedezik. Az sem derült ki pontosan, hogy meghatározó a szerencse, vagyis hogy sorsolásokon és/vagy előtörlesztés vállalása alapján dől el, ki az a szerencsés, aki adott hónapban a vásárlói joghoz juthat, és az a körülmény, hogy a fogyasztó nem a szerződéskötéskor, hanem csak később, akár évek múlva juthat a vásárlási joghoz, és ezáltal a megszerezni kívánt dologhoz.
A hivatal azt vizsgálta, hogy az átlagosnál kiszolgáltatottabb helyzetben lévő, főként anyagilag megszorult fogyasztók, például BAR-listások, nyugdíjasok, a hirdetések alapján tisztában lehettek-e ezekkel a lényeges körülményekkel. A Versenyhivatal azt állapította meg, hogy a nagy példányszámú lapokban megjelent hirdetésekből a fogyasztók tévesen azt gondolhatták, hogy azonnal pénzhez jutnak.
A Gazdasági Versenyhivatal megtiltotta a kifogásolt tartalmú tájékoztatások további megjelentetését, ezenkívül 8,1 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a Hungarian Economy Partners Kft.-t. Továbbá a fogyasztók tájékoztatása érdekében kötelezte a vállalkozást egy, a Versenyhivatal döntéséről szóló helyreigazító nyilatkozat kommentár nélküli megjelentetésére a nyomtatott sajtóban.
A GVH súlyosbító körülményként értékelte, hogy a jogsértő hirdetések, reklámok közzététele időben elhúzódott, valamint azt, hogy a fogyasztók igen széles körét elérő lapokban gyakran jelentek meg.
Az elmúlt években több versenytanácsi és bírósági döntés született a fogyasztói csoportok népszerűsítését érintő kérdésekről. Ezek egybehangzóan kimondják, hogy a reklámoknak ki kell térniük e sajátos vásárlási társulás lényeges elemeire, sajátosságaira, hiszen a reklám akkor felel meg a hiteles és pontos tájékoztatásnak, ha abból megismerhető a konstrukció egyedisége. A vállalkozásoknak tehát az előtakarékossági jelleget kiemelve és a fogyasztói igény jövőbeni, de előre meg nem határozott időben történő kielégítését is hangsúlyozva kell a figyelemfelkeltő tájékoztatást közzétenniük.
Így jogsértést eredményez, ha a hirdetés nem utal a szerencseelemre, valamint arra, hogy a fogyasztó akár több év után juthat a kívánt termékhez. Szintén jogsértő, ha a reklámban felvázolt tevékenység a használt szavak és kifejezések hétköznapi életben elfogadott jelentése alapján egy lényeges tulajdonságaiban eltérő szolgáltatással, a hitelnyújtással azonosítható.
Az [origo] összes korábbi, fogyasztói csoportokról szóló hírét itt olvashatja el.