Mentőcsomag: 180 forinton rögzítik a frankárfolyamot

Az árfolyamrögzítés 2014 végéig lesz érvényes, a kormány ötpontos megállapodást írt alá a Bankszövetséggel.

"Egyetlen lakáshiteles sem maradhat lakás nélkül" - jelentette ki Orbán Viktor a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel és Patai Mihállyal, a Magyar Bankszövetség elnökével közös sajtótájékoztatóján, a devizahitelesek megmentését célzó csomag részleteinek ismertetésekor a parlamentben.

Otthonvédelmi akcióterv

Orbán Viktor ötpontos csomagot ismertetett, az Otthonvédelmi akciótervnek elnevezett csomag legfontosabb része, hogy biztosítják a frankhitelesek számára, hogy 180 forintos rögzített árfolyamon törlesszék hitelüket 2014. december végéig. Az euróhiteleseknél és a japán jenben eladósodott lakáshiteleseknél is lesz ilyen rögzített törlesztési árfolyam, az euró esetében 250 forintnál fixálják az árfolyamot, a jennél 200 forintnál. A fix árfolyam nem lesz kötelező, önként lehet választani.

A lépés eredményeként 180 forintos frankárfolyamon vonhatják le a havi törlesztőrészletet a lakáshitelesektől. A jelenlegi, 220 forint körüli piaci frankárfolyamhoz viszonyítva ez csaknem húszszázalékos könnyítést jelent az adósoknak. Ez a felvett hitel összegétől és futamidejétől függően akár tíz-tizenötezer forinttal alacsonyabb törlesztőrészletet is eredményezhet, így sok család fellélelegezhet.

A fixálási időszak alatt egy külön számlán gyűlik az aktuális és a fix árfolyam különbözetéből adódó összeg, ezt 2015 januárjától kell elkezdeni törleszteni, kamata a mindenkori budapesti bankközi kamatlábhoz (BUBOR) lesz kötve, ami most 6,15 százalékon áll. A rögzített és az aktuális árfolyam közötti különbség az előzetes hírek szerint egy külön számlán halmozódik fel, 2014 végéig. A mentőcsomagnak ez a része hordozza a legnagyobb kockázatot az érintettek számára. Ha megszűnik az árfolyamrögzítés, akkor a korábbi devizahitel mellett az adósnak el kell kezdenie törleszteni az árfolyamkülönbség miatt felhalmozott tartozást, ám ennek mértéke egyelőre kiszámíthatatlan, mert évekre előre gyakorlatilag lehetetlen megmondani, hogy a frank, a jen és az euró árfolyama merre fog elmozdulni a forinttal szemben. A jelenlegi hitel nagyságától és az árfolyammozgásoktól függően több százezer, de akár milliós tételről lehet szó a későbbiekben. Bár az árfolyammozgást átmeneti ideig kezeli a rögzítés, kockázatot jelent az is, ha a svájci frank kamata emelkedik, mert az szintén megemelheti a törlesztőrészletek mértékét.

Negyedévente 2, 3, majd 5 százalékát árverezik el a lakásoknak

A június végéig tartó árverezési moratóriumot nem hosszabbítják meg. Az első időben azonban korlátozzák a banki árverezéseket, így csak a nagy alapterületű és nagy értékű ingatlanokat értékesíthetik a bankok, ha a hiteladós nem képes rendben törleszteni. Kérdésre válaszolva kiderült, hogy először csak az olyan, 30 millió forintnál drágább lakások kerülnek kalapács alá, amelyeknél a hitelösszeg eléri a 20 millió forintot. Később a megyékre és külön Budapestre állapítanak meg kvótákat a bankokkal folytatandó tárgyalások során, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy a bedőlt hitelek mögött álló ingatlanok ne egyszerre kerüljenek a piacra. Az idén októbertől negyedévente a bedőlt hitelek 2 százalékát árverezhetik el a bankok, ez a negyedéves időszakra érvényes arány 2012-ben 3, egy évvel később 4, 2014-re pedig 5 százalékra emelkedik.

Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke az árverési moratórium feloldását említette a csomag legfontosabb pontjaként, mert ez beindítja a jelzálogpiacot. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint "nagyon nehéz kérdésben sikerült megegyezni, és hatástalanítottak egy bombát, amelyet örököltek az előző kormányoktól".

A bajba jutott lakáshiteleseknek két eszközzel is segítséget nyújt a kormány. Létrehozzák a Nemzeti Eszközkezelő Társaságot (NET), amely új házépítési programot indít útjára. A NET emellett megvásárolhatja a bedőlt hitelekkel érintett és árverésbe bocsátott ingatlanokat, amelyeket aztán bérbe ad az addigi tulajdonosnak. Az önkormányzatok területén üresen álló ingatlanokat is be kívánják vonni abba a programba, amely lakhatást biztosít a lakásukat elveszítő magánszemélyeknek. A NET 2012-re pár ezer lakást vehet meg, de hogy mennyi pénzébe kerül ez a költségvetésnek, arról Matolcsyék nem tudtak pontos számot mondani.

Cseles, ahogyan újra lehetővé teszik a devizahitelezést

Ahogy az [origo] korábban megírta, visszaállítják a devizaalapú lakáshitelezést, vagyis a jövőben lehetne felvenni euró-, frank- és jenalapú lakáshiteleket, de a gyakorlatban mégis nagyon kevesen élhetnek majd ezzel a lehetőséggel, mégpedig azért, mert feltételhez köti a kormány a devizahitel-felvételt: csak az vehet fel ilyen hitelt, akinek devizában van a jövedelme vagy annak nagy része, és a jövedelem meghaladja a minimálbér tizenötszeresét, vagyis a havi 1,17 millió forintot.

Otthonvédelmi kamattámogatást indítanak el. Öt évig legfeljebb 3,5 százalékos kamattámogatást nyújt az állam azoknak, akik nagyobb lakásukat kisebbre cserélik, hogy fizetni tudják a törlesztőrészletet.

Mi lesz a szabad felhasználású hitelekkel?

Az eddig megismert információk alapján azt nem lehet tudni, hogy a szabad felhasználású hitelekre is vonatkozik-e a könnyítés. Ezek a hitelek ugyan nem lakáscélúak, azaz az összeget az adósok költhették más célra is, de mivel a fedezete az adós lakása, a nem fizető hitelesek a lakásukat kockáztatják.

A kérdés nagyon sok embert érint: a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb - március végi - adatai szerint a szabad felhasználású, egy évnél hosszabb lejáratú jelzáloghitelek állománya meghaladta a 2300 milliárd forintot, ezen belül az egyéb devizában - túlnyomó részt svájci frankban - számon tartott állomány közel 1900 milliárd forintra rúgott.

A vállalati hitelezésről még tárgyalnak

Az egész gazdaságra nézve kockázatokat jelent az árfolyamrögzítés hitelezésre gyakorolt hatása. Az [origo]-nak egy politikai érintettsége miatt név nélkül kommentáló makroelemző elmondta: az az amúgy is pangó banki hitelezést még inkább visszavetné. Az árfolyamfixálás időszakára a bank az aktuális és a rögzített árfolyam közötti sávra eső marzsát, nyereségét is elveszíti. A banki mérlegben ez úgy jelenne meg, hogy a pillanatnyi árfolyamon (tehát most 220 forinton) bekönyvelné a bank a törlesztőrészletet, és azon nyomban a tervezett 180 és a 220 közötti részre forinthitelt nyújt a lakáshiteleseknek. A banki mérlegben szereplő forinthitelen nem keresne egy fillért sem a bank, mert a bankközi kamatlábon adná a hitelt, annyiért, mint amennyiért ő szerzi.

Annak érdekében, hogy az árfolyamrögzítés ne rontsa tovább a bankok hitelezési kedvét, a kormány lépéseket tervezett tenni a hitelpiac élénkítésére, de erről még folyamatban vannak a tárgyalások, derült ki hétfőn délben.

Az állampolgárok válaszaira csak késve kíváncsiak

A május elején indított szociális konzultáció egyik pontja a deviza-lakáshitellel rendelkezők megsegítésére vonatkozik. A kérdés így szól: "Vannak, akik szerint a devizaalapú lakáshitellel rendelkezőknek állami segítséget kell nyújtani, hogy ne kerüljenek az utcára. Mások szerint az államnak nem kell segítséget nyújtani senkinek, aki nem tudja fizetni az adósságát. Ön mit gondol?"

Az állampolgárok válaszait június közepéig tervezi kiértékelni a kormány, ez pedig azt jelenti, hogy a kabinet az állampolgárok válaszainak ismerete nélkül hoz döntést a kérdésről, és a később beérkező válaszok utólagos hivatkozási alapként szolgálhatnak. Igaz, Orbán Viktor azt mondta a mai bejelentéskor, hogy az akciótervről törvényt kell hozni, a parlamenti vitát pedig csak az állampolgári válaszok kiértékelése után zárják le.

Az alábbi, korábbi cikkünkben már közölt táblázat - melyet az Otthon Centrum Hitel Centere készített el az [origo] kérésére - azt mutatja, hogy három elképzelt hitelfelvevő mennyit fizet most havonta, mennyit fizethet majd a 180 forintos árfolyamrögzítéssel, amennyiben úgy dönt, hogy él a lehetőséggel, és ezzel mekkora törlesztési hátraléka halmozódik fel. A számok csak hozzávetőlegesek, a nagyságrendeket érzékeltetik: a hiteltanácsadók az egyszerűség kedvéért egységesen 7 százalékos kamattal számoltak, nem vették figyelembe az extra díjakat (kezelési és zárási költség, jutalék) és az árfolyammarzsot, hiszen ezek bankonként eltérnek.

Hitelfelvétel időpontja	Futamidő (hónap)	Hitelösszeg (Ft)	Jelenlegi törlesztőrészlet (Ft)*	Törlesztőrészlet 180 forintos árfolyamnál (Ft)	Különbség (Ft)	3 és fél év alatt halmozódó hátralék
2006. dec.	240	10 000 000	96 352	80 667	15 685	658 770
2007. aug.	180	8 000 000	99 102	82 969	16 133	677 586
2008. júl.	120	5 000 000	86 800	72 067	14 733	618 786

*215 forintos árfolyammal számolva.
Forrás: Otthon Centrum Hitel Center

A törlesztőrészletek közötti különbségek önmagukért beszélnek, pedig a példák távolról sem szélsőséges eseteket modelleznek, amikor még nagyobbak lehetnek az eltérések. Érdemes figyelni arra is, hogy mekkora hátralék halmozódna fel. A tartozás mértéke az első két esetben megközelítené az évi 200 ezer forintot. Jól mutatja az elmúlt évek árfolyamváltozásainak jelentőségét, hogy aki rosszkor vette fel a hitelt, az még egy kisebb, ötmilliós kölcsönből is több mint 600 ezres tartozást halmozna így fel.

A kamatváltozás hatásait az alábbi számítás érzékelteti: azt követhetjük rajta, hogy milyen hatást gyakorol a kamat 1, illetve 2 százalékpontos emelkedése egy ötmillió forintos, húsz évre felvett kölcsön esetében. Látszik, hogy még egy ilyen alacsony törlesztőrészlet esetén is érezhető a növekedés - az árfolyamváltozással együtt pedig jelentős pluszterhet jelent.

Törlesztőrészlet változása
Kamatemelkedés mértéke	Frankárfolyam: 159,9 175,9 191,9
0 százalékpont	28 620 Ft	31 482 Ft	34 344 Ft
1 százalékpont	31 338 Ft	34 472 Ft	37 606 Ft
2 százalékpont	34 216 Ft	37 638 Ft	41 060 Ft