A német gazdaság húzza a magyart - kérdés, meddig

2006 vége óta nem volt ekkora GDP-növekedés a KSH előzetes adatai szerint.  A Nemzetgazdasági Minisztérium fordulatot lát az adatban, de a további növekedéshez be kéne indulnia a hazai vásárlási kedvnek és a magyar cégeknek tartaniuk kéne pozícióikat a német piacon, ami szakértők szerint egyre nehezebb.  

Fordulatnak nevezte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy a KSH előzetes becslése alapján 2,4 százalékkal nőtt az első negyedévben a magyar GDP a 2010-es év első negyedévéhez képest. Ez négy éve nem látott mértékű növekedést jelent. A minisztérium értékelése szerint a növekedést az export, elsősorban a Németországba irányuló áruforgalom bővülése fűtötte.

Lemaradni látszik a magyar gazdaság a némettől

A német gazdaság hagyományosan közvetlenül és a környező országokon keresztül is befolyásolja a magyar növekedést. Az ottani GDP-t nagyrészt az ázsiai piacok vásárlásai növelték. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének csütörtöki sajtótájékoztatóján azonban az hangzott el, hogy a magyar gazdaság az innovációs lemaradás miatt - úgy tűnik - lemaradóban van a német gazdasági növekedéstől. Parragh László, az MKIK elnöke szerint a magyar innováció "katasztrofális állapotban" van, s ez lehet az oka annak, hogy a magyar gazdaság nem tudja követni a németet. A német cégek ugyanis elsősorban a fejlődő nagy gazdaságokba (például Kína) tudtak többet exportálni, ott viszont leginkább a magas technológiai színvonalú termékekre volt igény, amit kevés magyar vállalkozás tud kiszolgálni.

A lemaradást alátámasztják a legújabb GDP-adatok is. A német gazdaság a tavalyi utolsó negyedévről az idei első negyedévre 1,5 százalékkal növekedett, míg Magyarország ennek az ütemnek csak a felével, 0,7 százalékkal. A német Destatis intézet szezonálisan kiigazított adatai szerint éves összehasonlításban 4,9 százalékos növekedést ért el Németország, szemben a magyar (kiigazított) 2,3 százalékkal.

A megjelent GDP-növekedés kedvező adat, és nagyjából egybevág a piac 2011 egészére várt növekedési kilátásaival - ez már Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatójának azértékelése. Elmondása szerint is az export húzta a növekedést, miközben a beruházások szintje kifejezetten alacsony, és szerinte ez a következő időszakban nem fog változni érdemben.

A hazai fogyasztás növekedésére lenne szükség

Az NGM szerint a magyarországi belső fogyasztás várhatóan stagnál a következő negyedévben, de látnak pozitív jeleket, például a fogyasztói bizalmi index emelkedéséből, illetve a kiskereskedelmi forgalom enyhe emelkedéséből. Ezért a lakossági fogyasztás növekedésére számít a minisztérium, mivel szerintük "az év második felében a reálhozam-kifizetések következtében, illetve a személyi jövedelemadó rendszerének módosítása eredményeként a gazdasági szereplők várhatóan pótolják elhalasztott fogyasztásukat".

Ennek ellentmond, hogy a Budapest Bank felkérésére készített kutatás szerint a személyi jövedelemadó csökkentésével jól járók elsősorban megtakarításra és hitelek visszafizetésére kívánják fordítani a többletüket, vagyis a belső fogyasztást csak mérsékelten emelheti az adócsökkentés hatása. Duronelly Péter szerint ugyanakkor elképzelhető, hogy a magánnyugdíj-megtakarítások kifizetendő reálhozama egyszeri hatásként némileg emeli majd a fogyasztást.

A 2,4 százalékos növekedés megfelel az előzetes várakozásoknak, a Napi Gazdaság prognózisa 2,4 százalékos bővülést, a Portfólió 2,5 százalékos többletet valószínűsített. A Reuters legfrissebb elemzői felmérése szerint a piaci elemzők idén átlagosan 2,8 százalékos növekedésre számítanak. A ma közölt GDP-adat a naptári hatás kiszűrésével 2,3 százalék.