Másodállásokkal tartják víz felett magukat a rendvédelmisek

A korai nyugdíjazás lehetősége mellett a pihenőnapokon vállalható mellékes munkák teszik valamivel vonzóbbá a fegyveres testületeknél, tűzoltóságnál végzett munkát. A 100 ezer forintos vagy az alatti nettó fizetések mellé így a rendőrök, a tűzoltók és a büntetés-végrehajtásban dolgozók havonta a keresetük felét vagy akár egészét is hozzátehetik.

A korai nyugdíjba vonulás a rendvédelmi dolgozók számára - és utána a nyugdíj melletti munkavállalás - azért lehet különösen vonzó, mert hivatásuk gyakorlása alatt jövedelmük a megélhetéshez is alig elég. A hétvégi tüntetés csak erről szólt, de a rendvédelmisek szakmáit a kedvezményes nyugdíjkorhatár mellett a mellékes állások lehetősége teszi valamivel vonzóbbá. Aki teheti, másodállásban is dolgozik.

Egy fiatal utcai járőr fizetése nettó 100 ezer forint körül van, de a Nemzeti Nyomozó Iroda főnyomozói 230 ezret is hazavihetnek - mondta az [origo]-nak a rendőrségen belüli jövedelmi viszonyokról egy jelenleg magánnyomozóként dolgozó volt rendőr. A neve elhallgatását kérő férfi szerint a Terrorelhárítási Központnál valószínűleg 300 ezer fölé is mehet a nettó fizetés.

Így aztán nem csoda, ha minden rendőr igyekszik valamilyen plusz pénzhez jutni, és mellékes munkákat vállal. Legálisan viszont gyakorlatilag csak az önkormányzati térfigyelő kamerák működtetéséből tehetnek szert mellékes keresetre. Ennek mértéke kerületenként változó, többnyire hétezer és 12 ezer forint között van - 12 órás - műszakonként. Forrásunk szerint "biztos előfordul, de nem gyakori", hogy a rendőrök biztonsági őrként, testőrként egészítenék ki a jövedelmüket, mivel ilyen mellékállással "elég könnyű lebukni".

Egy kezdő tiszthelyettes alig több mint 100 ezer forintot visz haza, és egy gyakorlott, de tiszti rangot még el nem ért tűzoltó is csak akkor keres 160 ezer nettót, ha a teljes megengedett időkeretben szolgálatban van - mondta megkeresésünkre a Fővárosi Tűzoltóság egyik munkatársa. Ez jelentős leterheltséget jelent, jobbára a következő munkarendben: 12 óra szolgálat, 24 óra pihenés, 12 óra szolgálat, 48 óra pihenés - ahol a pihenőidőt y legtöbben a másodállásukban töltik.

Ugyanis a tűzoltók többségének is van valamilyen más szakmája, melyet gyakorol is. (Ez többnyire valamilyen fizikai munka, de sokan vezetnek, például mentőautót, mert a nagyméretű, "kéklámpás" autó vezetésének tudománya nem túl elterjedt, a tűzoltók közül viszont sokan rendelkeznek ilyen képesítéssel.) Ezt a vezetők többnyire nem helyeslik, mert az érintettek így a pihenőnapjaikon nem pihennek, de a gyakorlatban senki sem lép fel a mellékállások ellen, mert nyilvánvaló, hogy a sima tűzoltós bérből nem lehet megélni - jegyezte meg az [origo]-nak nyilatkozó egyik tűzoltó.

Hasonló viszonyokról számolt be egy fővárosi büntetés-végrehajtási intézetben dolgozó alkalmazott: "Egy kezdő őrmester alapbére nettó 83 ezer forint, a pótlékokkal, túlszolgálattal ez maximum 100 ezer forintra nőhet. De a tíz éve itt dolgozó tapasztaltabb tiszthelyettesek sem keresnek 110 ezernél sokkal többet. A tisztek fizetése persze már magasabb." Forrásunk szerint ha valaki mellékállást vállalna, azt kérelmeznie kell, és a parancsnok elbírálja. Biztonsági őrnek, szórakozóhelyek portásának általában nem engedik el a bv-seket, ők pedig "nem jellemző, hogy kockáztatnának". Az egyéb, civil munkákban azért nem tudnak megragadni, mert a szolgálati beosztás kiszámíthatatlan, "ha hívnak, azonnal menni kell". Ezért a bv-sek közül viszonylag kevesen tudnak hozzátenni a fő keresetükhöz.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága által rendelkezésünkre bocsátott hivatalos bruttóbér-adatok ennél valamivel magasabb fizetést feltételeznek. Eszerint a közalkalmazottak esetében 173 ezer, a tiszthelyetteseknél 184 ezer az összes bruttó járandóság (a tiszteknél 355 ezer). A nettó az új adórendszerben már attól függ, hogy a munkavállalónak van-e gyermeke, és ha igen, mennyi.

Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára közölte, a szakszervezet adatai szerint a rendőrök és a tűzoltók körében egyaránt nettó 80-90 ezer az alapfizetés, a tényleges havi jövedelem a pótlékokkal nem sokkal mehet 100 ezer fölé. "Mivel mindkét szervezetnél kimondottan alacsony az átlagéletkor, nincs messze ettől az állomány átlagos fizetése sem. Ebből a szempontból egyedül a kataszrófavédelmiseknél jobb valamivel a helyzet, ott ugyanis lényegesen több a tiszt" - mondta a főtitkár.

Bárdos Judit szerint jól jellemzi a kereseti viszonyokat, hogy az év elején a belügyminisztériumi irányítás alatt dolgozók hetven százalékának kellett illetménykiegészítést adni az adórendszer változásai miatt. Az új, egykulcsos adórendszerben ugyanis a gyermektelen, bruttó 290 ezer forint alatt kereső munkavállalók nettó bére fizetésemelés nélkül érezhetően csökken (erről bővebben itt olvashat). A kormány ezért előírta, hogy a költségvetési szférában minden munkavállaló kapjon akkora emelést, amekkorával elkerülhető a jövedelme megcsappanása.

A szakszervezet főtitkára azt is mondta, készült nemrég egy felmérés a rendőrök, vámosok, tűzoltók, bv-dolgozók körében arról, hogy az alkalmazottak mennyire adósodtak el az elmúlt években. A felmérés eredménye egyelőre nem nyilvános, de az látszik belőle, hogy riasztóan magas a hitelállomány. "Nagyon nagy a baj, sok esetben veszélyben van az alkalmazottak lakhatása. Tudunk már hajléktalan rendőrről és tűzoltóról is" - jelentette ki Bárdos Judit.