Devizahitelek: hiába a csomag, még két hónapig fáj az erős frank

Hiába lép hatályba néhány nap múlva a kormány otthonteremtő csomagjában szereplő árfolyamrögzítés, ez a változás csak szeptembertől mérsékelheti a családok kiadásait. Közben azonban a forint értékvesztése miatt nehezedik a helyzet: egy havi ötvenezer forintos deviza-lakáshitel törlesztőrészlete például két-három ezer forinttal is magasabb lehet júliusban. A szabad felhasználású hiteleknél még nagyobb lehet az emelkedés.  

A svájci frank árfolyama az utóbbi napokban soha nem látott szinteken mozgott a forinttal szemben, 228 forint közelében is járt hétfőn a frankkurzus, ami 7-9 forinttal magasabb árfolyam a június elején jellemző jegyzéseknél. Az árfolyam-emelkedés pedig a következő napokban számottevő többletterhet jelent majd a devizahitelt törlesztő háztartásoknak, mert sok bank az adott havi törlesztést a hónap első napjaiban kalkulálja ki.

"Konkrét szabályt nem lehet mondani arra, hogy a különböző bankok mikor számítják ki és írják elő a havi törlesztőrészlet befizetését. Több bank van, amelyik a hónap elején teszi meg ezt, és azt javasoljuk az ügyfeleknek, hogy minél előbb, a fizetés beérkezése után fizessék ki a törlesztőrészletet" - mondta Kovács Zoltán, a hiteltanácsadással foglalkozó Benks ügyvezető igazgatója az [origo]-nak.

Kedden a devizapiacon némiképp korrigált a forint, 225 forint körüli szinten mozgott a svájci frank árfolyama. A devizakereskedők szerint addig nem is várható jelentősebb frankgyengülés, amíg a súlyos adósságproblémákkal küzdő Görögország helyzete nem rendeződik, és a befektetők bizonytalan célpontnak tekintik az eurózónát. Azt persze egyelőre szinte lehetetlen megmondani, hogy pontosan mennyibe fog kerülni a frank árfolyama július első napjaiban, de ha továbbra sem bontakozik ki jelentős gyengülés a frank piacán, akkor a 225 forint körüli árfolyamnak megfelelő törlesztőrészlettel reálisan lehet számolni.

A devizaalapú lakáscélú hitelek törlesztőrészleteit egy tavaly ősszel elfogadott törvénymódosításnak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank középárfolyamán kell átváltani. Június első napjaiban a svájci frank hivatalos középárfolyama 216,76 és 218,73 forint között mozgott, ehhez képest kedden 225 forint felett járt a frank árfolyama, tegnap, hétfőn pedig bőven 227 forint felett döntött új csúcsot. Ha a júliusi törlesztőrészlet kiszámításakor 225 forint lesz az árfolyam, akkor a hónap első napjaiban törlesztő háztartásoknak 2,8-3,9 százalékos tehernövekedéssel kell számolniuk, ez tízezer forintra vetítve 280-390 forintos többletet jelent. Ha 227 forint környékére kúszik fel a frankárfolyam a részlet kiszámításáig, akkor a júliusi törlesztőrészlet várhatóan - tízezer forintonként - 380-480 forinttal lesz magasabb, a 230 forintos árfolyam pedig 5,1-6,2 százalékos - tízezer forintra vetítve - akár 620 forintos többletet eredményezhet a devizában eladósodott háztartásoknak június elejéhez képest. Ez azt jelenti, hogy egy júniusban 50 ezer forintos törlesztőrészlet a legrosszabb forgatókönyvet - vagyis a 230 forintos frankárfolyamot - feltételezve több mint háromezer forinttal emelkedhet júliusban a lakáscélú hiteleknél.

Kovács Zoltán a középárfolyam alkalmazásáról azt mondta, a tavaly ősszel életbe lépett törvény szabadságot hagy a bankoknak. "Lehetőséget ad arra, hogy a bankok a saját és ne a Magyar Nemzeti Bank középárfolyamát alkalmazzák, a kettő pedig eltérhet egymástól. Ráadásul csak a lakáscélú hiteleknél kötelező betartani ezt a szabályt. A szabad felhasználású hitelt törlesztő adósoknál a középárfolyamnál magasabb eladási árfolyamot is lehet alkalmazni, ez viszont szintén növelheti az adós kiadásait" - tette hozzá Kovács. (A szabad felhasználású hitelek nem elhanyagolható tételt jelentenek a háztartási szektoron belül, a Magyar Nemzeti Bank áprilisi adatai szerint az öt éven túl lejáró, egyéb deviza-, döntően svájcifrankalapú hitelek összege közel 1900 milliárd forintra rúgott. A jegybanki adatok szerint áprilisban a lakáscélú devizahitelek állománya 2300 milliárd forint volt.)

Várni kell a segítségre

A kormány a Bankszövetséggel karöltve a svájci frank erősödéséből elszabaduló törlesztőrészletek miatt nehéz helyzetbe került háztartások megsegítése érdekében lépéseket dolgozott ki. A május 30-án bemutatott devizahiteles-mentőcsomag egyik legfontosabb intézkedése az árfolyamrögzítés. Ez azt jelenti, hogy a lehetőséggel élő devizahitelesek az igényléstől számítva, legkésőbb 2014 végéig 180 forintos frankárfolyamon törleszthetik az adósságukat, függetlenül attól, hogy az adott időpontban milyen szinten áll a svájci frank.

Bár az Orbán Viktor miniszterelnök által május 30-án ismertetett, Otthonteremtő csomag nevet viselő intézkedésegyüttes egyik fontos elemét, az árfolyamrögzítés szabályait meghatározó törvényt már elfogadta a parlament, de a frankhitelek törlesztési árfolyamát 180, a jenhitelekét 200, az euróhitelekét 250 forinton rögzítő lehetőséggel csak hetek múlva élhetnek a devizahitelt törlesztő adósok. Az ok: egyrészt a törvény még nem lépett életbe, másrészt pedig a bankoknak is fel kell készülniük. Gyuris Dániel, az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség alelnöke június elején közölte: a bankok a törvény elfogadása után kezdhetik meg a felkészülést, egyebek között az informatikai területen. "A felkészülési idő bankonként eltérő lesz, de illúzió lenne azt gondolni, hogy augusztus vége vagy szeptember előtt az árfolyamrögzítésnek megfelelő havi terhet, azaz a kedvezményes összeget fizethetik az adósok" - mondta akkor Gyuris. Ezt később megerősítette Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke, aki június közepén a Tv2-nek azt nyilatkozta: a bajban levő devizahitelesek már júliustól beadhatják igényüket a bankoknak, de a bankok informatikai rendszerének átállítása miatt a gyakorlatban szeptembertől élnek majd a csökkentett törlesztőrészletek.

A politikus és a bankvezér szavai szerint tehát az árfolyamrögzítést igénylő adósoknak nemcsak júliusban, hanem várhatóan még augusztusban is a magasabb törlesztőrészletet kell fizetniük.

Az árfolyamrögzítés csak időlegesen segít

Azt sem szabad elfeledniük az adósoknak, hogy az árfolyamfixálás csak átmeneti segítséget jelent. A parlament által elfogadott törvény szerint a fix és az aktuális árfolyam közötti különbség egy úgy nevezett gyűjtőszámlán halmozódik, és az árfolyamrögzítés harminchat hónapig él, tehát legkésőbb 2014 végétől ezt a hitelt a meglévő devizahitellel együtt kell majd törleszteniük az adósoknak. Kovács Zoltán szerint alaposan meg kell fontolniuk az érintettnek, hogy igénybe vegyék-e az árfolyamrögzítést, mivel átmeneti segítségről van szó. "Elsősorban azoknak jelenthet segítséget a lehetőség, akik most már alig-alig tudják fizetni a törlesztést, de 180 forinton képesek lennének erre, és bíznak abban, hogy a következő években megerősödik az anyagi helyzetük" - fogalmazott Kovács Zoltán.