A kormány a béremelés számítási módját is meghatározhatná

Két fideszes módosító indítvány is érkezett a cégeket béremelésre kényszerítő törvényjavaslathoz, amelyek azt akarják meggátolni, hogy a vállalatok a béren kívüli juttatásokat vagy az alapbéren kívüli más béremelemeket csökkentsék.

El szeretné kerülni a Fidesz, hogy jövőre a munkáltatók ugyan megemeljék a 300 ezer forint alattiak alapbérét, de a béren kívüli juttatásokat és az egyéb bérelemeket csökkentsék - ilyen tartalmú módosító indítványt nyújtott be két fideszes képviselő is a parlament előtt levő, a versenyszférában is béremelést kikényszerítő törvényjavaslathoz.

Mint ismert, Rogán Antal és több társa a múlt héten olyan törvényjavaslatot terjesztett elő, amely a kormánynak biztosítaná, hogy rendeletben kötelezze a versenyszektorban a cégeket, hogy a bruttó 300 ezer forint alatt kereső dolgozók bérét annyival emeljék, hogy a nettó bér ne csökkenjen. Amelyik cég nem tesz eleget a kormányzati kívánságnak, és nem emeli meg kellő mértékben a 300 ezer forint alatti dolgozók legalább kétharmadánál a bruttó bért, azt két évig kizárják a közbeszerzésekből és állami támogatáshoz sem juthat.

A béremelés jogszabállyal való kikényszerítését az szülte, hogy idén, év elején kiderült, sok százezer munkavállaló, éppen a 300 ezer forint alatti gyerektelenek rosszul jártak az adóváltozásokkal, azzal, hogy az egykulcsos személy jövedelemadó bevezetésével párhuzamosan az adójóváírást szűkítette a kormány, nettó bérük csökkent, hiába is ígérte azt a kabinet az egykulcsos szja bevezetése előtt, hogy ilyen nem fordulhat elő. Sok cég nem tudta a bruttó béreket emelni az Országos Érdekegyeztető Tanács ajánlásának megfelelő 4-6 százalékkal, ott ezért az alacsony keresetű, gyerektelen munkavállalók idén kevesebbet visznek haza, mint tavaly.

A kormány ezért most nem csak a béremelés mértékét írná elő a versenyszektor számára, de az OÉT-et is feloszlatja, és új érdekegyeztető formát hoz létre, ráadásul a minimálbér megállapítását is magához rendeli a kormány.

A bruttó béremelés kikényszerítése azonban még így sem lenne elegendő ahhoz, hogy jövőre ne legyenek vesztesei az adóváltozásoknak (vélhetően az adójóváírás visszametszését folytatja a kabinet, amely a nettó béreket csökkenti), mert a cégek a béren kívüli juttatások csökkentésével meg tudnák takarítani azt a pénzt, amely a kikényszerített bruttóbér-emeléssel jár számukra. A fideszes Patay Vilmos által beadott módosító indítvány ezért arról rendelkezne, hogy a kormány az elvárt béremelés számítási szabályait is meghatározhassa a rendeletében, így például arra is kitérne, hogy milyen időtávon nem lehet nettóbér-csökkentésre kényszeríteni az átlag alatt kereső dolgozókat, és melyik évi keresethez képest kell legalább szinten tartani a nettó bért. A szintén fideszes Bánki Erik módosító indítványa pedig arról szól, hogy tisztázni kell, a béren kívüli juttatásokat milyen mértékben lehet figyelembe venni akkor, amikor nettóbér-megőrzésre kényszerítik a cégeket.

A módosító indítványokról jövő hétfőn szavaz a parlament, rá egy hétre pedig a zárószavazást is megejtik a képviselők, a törvény pedig 2012. január 1-jén lépne hatályba, de már most kihirdetik, hogy a cégek fel tudjanak készülni az új körülményekre.