Homályos szabály körül dúl az újabb nyugdíjpénztáras ütközet

Egy nehezen megfogható rendelkezés alapján állapította meg milliárdos hátrány okozását a pénzügyi felügyelet több magánnyugdíjpénztárnál. A felügyelet szerint azon folyt el a pénz, hogy a pénztárak közvetítőket alkalmaztak, a cégek azonban állítják, hogy ebből senkinek nem származott kára, sőt, még nyerhettek is rajta az ügyfelek. Mi áll a hónapok óta húzódó nyugdíjpénztáras konfliktus legújabb fordulójának hátterében?

"Felvetődik a gyanú, hogy sok milliárd forint tűnt el, valaki hazudik, valaki manipulálja az adatokat" - jelentette ki Selmeczi Gabriella, a miniszterelnök nyugdíjügyi megbízottja a nyugdíjpénztárak alacsony reálhozamára reagálva még tavaly novemberben, majd hozzátette: "Emiatt az is felvetődhet, hogy bűncselekmény történt."

A több mint fél évvel ezelőtti kijelentés konkrétumokat nem tartalmazott, ezen a héten azonban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) közzétett egy Selmeczi állítására rímelő határozatot. A hatóság szóvivője, Binder István úgy tájékoztatta az [origo]-t, hogy "négy pénztárnál az indokolatlan, közvetett befektetési költségek miatti kifizetések együttesen több milliárd forintra rúgnak".

Ezzel megerősítette a Napi Gazdaság hétfői cikkében szereplő állítást, amely szerint a PSZÁF megállapította, hogy az OTP, az ING, az AXA és az Aegon nyugdíjkasszája azzal okozott kárt, hogy több esetben nem maguk vették meg a tagok pénzéből az értékpapírokat, hanem közvetett módon, saját cégcsoportjukon belül lévő befektetési alapok jegyeit vásárolták, és így működésük az indokoltnál drágább volt.

Nincs konkrét szabály

A pénztárak ugyanakkor vitatják a PSZÁF határozatait és a milliárdos indokolatlan költségtöbbletről szóló állításokat. A magánnyugdíjpénztárak működésére jellemző, hogy a tagoktól érkezett befizetésekből felhalmozódó vagyon kezelésével megbíznak egy másik céget. Ha a pénztár egy pénzügyi csoport tagja, ezt a feladatot általában az alapkezeléssel vagy vagyonkezeléssel foglalkozó, csoporton belüli társaság végzi. A PSZÁF azt kifogásolta, hogy szerinte ezek a megbízási költségek magasabbak voltak az indokoltnál.

A PSZÁF határozatának egyik fontos jogi háttere a 2001-ben született 282. számú kormányrendelet, amely kimondja, hogy "összhangban kell lenniük" a pénztárak által közvetítők nélkül vásárolt és a közvetítőkön keresztül beszerzett pénzügyi termékek befektetési költségeinek. Arra azonban semmilyen paramétert nem határoz meg a rendelet, hogy mit jelent az összhang. Egy, az [origo]-nak név nélkül nyilatkozó, pénzügyekkel foglalkozó jogász úgy fogalmazott: "Az összhangra vonatkozóan sincs pontos szám."

Panasz a visszamenőleges szabályokra

Az AXA nyugdíjpénztára az [origo]-nak nyilatkozva is arra hivatkozott, hogy a magán-nyugdíjpénztári költséglevonást szabályozó jogszabályok nem értelmezhetők egyértelműen. A biztosító szakértői azt is hozzátették, hogy "a PSZÁF nem rendelkezik visszamenőleges szabályalkotási felhatalmazással, márpedig a befektetési költségekre kitérő PSZÁF-határozat csupán két hónappal ezelőtt, az AXA nyugdíjkasszájánál tett felügyeleti vizsgálatot lezáró határozatában vált ismertté, holott a törvény maga évek óta érvényben van".

Az AXA próbálta meggyőzni a PSZÁF-ot az igazáról, többek között azzal érvelve, hogy a magasabb befektetési költség a magasabb hozamszintben várhatóan megtérül. A PSZÁF szerint azonban a vonatkozó kormányrendelet szerint kizárólag a költségeket kell vizsgálni, a hozam mértéke e "jogszabályhely alkalmazása szempontjából irreleváns". A felügyelet a határozatban azt is kimondta, hogy az AXA ugyanakkora hozamot érhetett volna el, ha maga vásárolja meg a befektetéseket.

Az Aegon szerint is a jogszabály eltérő értelmezése áll a PSZÁF és a kasszák közötti vita hátterében, az Aegon mindazonáltal lezártnak tekinti a problémát, mert a PSZÁF által kifogásolt többletkiadást a pénztár jóváírta a tagok számláján.

Az [origo] megkereste OTP-t és az ING-t is, előbbi közölte, hogy megalapozatlannak és jogsértőnek tartja a PSZÁF márciusi határozatát, amelyben a felügyelet kifogást emelt a cég befektetési gyakorlata és az alkalmazott költségek miatt. Az ING válaszából kiderül, hogy a cég szerint semmilyen visszafizetési kötelezettsége nincs a tagjai felé. Mindkét nyugdíjpénztár közölte egyúttal, hogy a PSZÁF-határozatok bírósági felülvizsgálatát kérték, és - ahogy fogalmaztak - a folyamatban lévő eljárás lezárultáig ennél többet nem kívánnak mondani az ügyről.

Jóváírhatják később a pénzt

Az [origo] kérdésére, hogy a felügyelet hogyan kommentálja a kasszák kifogásait, és hogy miért visszamenőlegesen emelt kifogásokat, Binder István, a PSZÁF szóvivője azt válaszolta, hogy "a PSZÁF a piaci szereplők tényleges tevékenységének jogszerűségét - azt, hogy a jogszabályokat betartották-e - természetesen csak utólagosan tudja áttekinteni".

Binder azt is elmondta: ha beigazolódik, hogy a pénztárak milliárdokkal károsították meg a tagokat, akkor az állami tb-rendszerbe visszalépők pénzét az állami egyéni számlákon, a magánnyugdíjpénztárban maradtak járandóságát pedig a meglévő pénztári számláján kell jóváírni.