Nem lehet még megbecsülni, hogy a hétfőn elfogadott törvénymódosítások pontosan miként hatnak majd a magyarországi távhőárakra - mondta egybehangzóan több, az ágazatban tevékenykedő vállalat vezetője az [origo] kérdésére.
A parlament alkotmányügyi bizottsága hétfőn váratlanul benyújtott egy javaslatot három fontos, az energiapiacot szabályozó törvény módosításáról. Ennek egyik, a földgáztőzsdéről szóló pontja megalapozhatja a lakossági célú távhőtermelők olcsóbb földgázhoz jutását. Egy másik része viszont azt vetíti előre, hogy azok a távhőfogyasztók, akiket a kötelező átvételi rendszerben (kát) érintett, nagyobb erőművek által termelt hővel látnak el, rosszul járhatnak a többiekhez képest - ezen erőművek ugyanis a jövőben elesnek a kát-ot felváltó támogatástól.
Távhőár: kettős hatás
Az egyik ilyen hőtermelő a fővárosi távfűtéses háztartások nagy részét ellátó Budapesti Erőmű. Vinkovits András vezérigazgató-helyettes az [origo] kérdésére azt mondta, a diszkrimináció, mellyel az 50 megawatt fölötti erőműveket kizárják a támogatásból, elvileg a fogyasztókat is sújtja majd, de elismerte, hogy addig nem lehet pontos képet kapni a következményekről, amíg az átalakítás további részleteit nem szabályozzák, vélhetően újabb törvénymódosításokkal. Hozzátette, az már látszik, hogy az áramfogyasztóknak kisebb terhet fog jelenteni az új rendszer, mint az eddigi. Vinkovits az MTI-vel azt is közölte, hogy várakozásai szerint veszteségessé fog válni a Budapesti Erőmű, ha a jövőben semmilyen támogatás nem kompenzálja a korábbi kát-os bevételek kiesését.
"A januárban nagy vihart kavart, a kát-támogatásokat drasztikusan csökkentő, Lázár János-féle javaslat alapján számolt áremelés, akár 20 százalék körüli is lehetett volna, de az infláció mértékét mindenképpen jelentősen meghaladta volna. A mostani módosítás alapján egyelőre nem lehet konkrét számot becsülni, túl sok még a tisztázatlan kérdés" - mondta kérdésünkre Csonka Tibor, a Debreceni Hőszolgáltató Zrt., vezérigazgatója.
Egy másik nagy távhőszolgáltató vállalatnál dolgozó munkatárs neve elhallgatását kérve ugyancsak azt mondta, az árak kérdésében még semmi sem dőlt el. Jelenleg az energetikai kormányzat adatokat kér be a cégektől, ez alapján állapítják majd meg az áramárat, a hőárat, eredmény nyár végére várható - közölte forrásunk. A távhő árát idén márciustól határozza meg a nemzeti fejlesztési miniszter.
Csonka Tibor szerint evidens, hogy ha a kát-ot megszüntetik, és a termelők nem kapnak valamilyen forrásból a mostaninál olcsóbb gázt, akkor már ősszel ki fog derülni, hogy újabb beavatkozás nélkül ez a modell fenntarthatatlan. "Vagy kompenzálni kell valahogy a távhőszolgáltatókat, vagy meg kell emelni a lakoissági árat. A kormány egyébként rendkívül rokonszenves szándéka az árszint stabilizálásáról sajnos nem megvalósítható" - jelentette ki.
A vezérigazgató szerint annyiban érthető az átszervezés szándéka, hogy biztosan voltak a kát-tal visszaélő cégek, de most úgy tűnik, az új szabályozás azokat is bünteti majd, akik jól használták fel a támogatásokat, új technológiákat vezettek be, képesek voltak piacot szerezni.
Ez volt eddig a kát
A kát-ot eredetileg a megújuló energiát használó szél- és napenergia-, valamint biomassza-erőművek támogatására hozták létre, később azonban többségbe kerültek a rendszeren belül az úgynevezett kapcsolt (vagyis áramot és hőt egyszerre előállító) termelők. Ez utóbbiak jelentős része a távfűtő műveket szolgálja ki. A szabályozás szerint a kát-os erőművektől a hazai villamosenergia-ellátó hálózatot irányító Mavirnak a piaci átlagárnál magasabb összegért kell átvennie az áramot.
Mára az átvett áram mennyiség csaknem háromnegyedét nem a megújulók, hanem a kapcsoltak állítják elő, és veszik igénybe az érte járó ártámogatást is. Utóbbit pedig - az áram árában - végső soron az áramfelhasználók fizették meg egységesen, tehát függetlenül attól, hogy távhővel fűtenek-e, vagy nem.