Látványos kormányzati vitát zárhat le az eldugott javaslat

Többek között a Lázár János fideszes frakcióvezető és Bencsik János államtitkár vitájáról nevezetes áramátvételi rendszer átalakítását tartalmazza a hétfőn, a parlamenti ülés előtti utolsó percekben benyújtott törvényjalavaslat. A javaslat egy másik pontja azt alapozhatja meg, hogy a lakossági célú távhőt termelők olcsón kaphassák a földgázt.

Hétfőn közvetlenül a zárószavazás előtt nyújtott be módosító javaslatot a parlament alkotmányügyi bizottsága a képviselők javadalmazásáról szóló törvény módosításáról szóló törvénytervezethez. Az Ágh Péter és Szijjártó Péter képviselők eredeti, három bekezdésből álló önálló indítványát 12 oldallal kiegészítő javaslat három fontos energiapiacot szabályozó törvényt ír át.

A három jogszabály több mint harminc paragrafusát érintő indítvány összes rendelkezésének értelmezése időigényes feladat - egy energiaipari vállalat munkatársa érdeklődésünkre azt mondta, náluk két szakjogász két napig "csak ezen fog dolgozni" -, de két fontos változás már rögzíthető.

A kát-vita vége?

A javaslat egyik fő pontja a kötelező áramátvételi rendszerről (kát) rendelkezik. Ez azért érdekes, mert a kát-tal kapcsolatos vita a kormány első évének egyik leglátványosabb konfliktusa volt Bencsik János energiaügyi államtitkár és Lázár János Fidesz-frakcióvezető között.

A kát-ot eredetileg a megújuló energiát használó szél- és napenergia-, valamint biomassza-erőművek támogatására hozták létre. A szabályozás szerint ezektől az üzemektől a hazai villamosenergia-ellátó hálózatot irányító Mavirnak a piaci átlagárnál magasabb összegért kell átvennie a megtermelt áramot, cserébe az előállított távhőt ezek a szolgáltatók viszonylag olcsón tudják továbbadni a felhasználóknak.

A gyakorlatban az átvett mennyiség csaknem háromnegyedét ugyanakkor nem a megújuló, hanem az úgynevezett kapcsolt (vagyis áramot és hőt egyszerre termelő) erőművek állították elő, és igénybe vették az érte járó ártámogatást is. Utóbbit pedig - az áram árában - végső soron az áramfelhasználók fizették meg egységesen, tehát függetlenül attól, hogy távhővel fűtenek-e, vagy nem.

Lázár úgy változtatott volna a fenti, általa igazságtalannak ítélt rendszeren, hogy két lépcsőben 25, majd 35 százalékkal visszavágta volna a zöld és az úgynevezett kapcsolt erőművek által megtermelt, a kát-ban átvett áram kialkudott árát. Bencsik János energetikai államtitkár nyíltan, a Facebookon szállt szembe Lázár januári javaslatával, mely szerinte "mind szakmailag, mind pedig politikailag vállalhatatlan", mert felrúgja a korábban kialakult kompromisszumot, mely arra volt hivatott, hogy megakadályozza a távhőárak 40 százalékos emelkedését.

A vitát végül Orbán Viktor miniszterelnök közreműködésével elsimították, miután a kormányfő februárban, a Fidesz siófoki frakcióülésén azt ígérte: a kormány három héten belül megvizsgálja, hogyan lehetne úgy átalakítani a támogatási rendszert, hogy a távhőárak közben ne emelkedjenek. Márciusra ígért új javaslatot Lázár is, de az egyeztetések azóta is tartottak. A bizottság által most benyújtott javaslat - úgy néz ki - pontot tesz a vita végére, de a módosító javaslat részleteit még az érintett cégek jogászai sem tudták teljes egészében feldolgozni.

Az új javaslat az 50 megawatt alatti kapacitású erőműveket teszi jogosulttá áramértékesítésre a kát-on belül, ők részesülnek majd a az áram árába beépített új, kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díjból. Ennek mértéke kilowattóránként 1,20 forint lesz. A változás lényege az, hogy eddig nem fix összeg volt a támogatás mértéke, alapja a tőzsdei áramár volt.

"Ez azért jó megoldás, mert megmarad a kát, tehát a kisebb hőerőművek továbbra is garantáltan el tudják adni az általuk termelt áramot, de nem emelt, hanem piaci áron" - mondta az [origo]-nak hétfőn, az alkotmányügyi bizottság ülése után egy neve elhallgatását kérő kormányzati forrás. Szerinte így mérséklődnek a kát költségei, mivel csak a kisebb erőművek vehetik majd igénybe. "Kiesik, például, a Budapesti Erőmű és a Debreceni Erőmű, melyek eddig együttesen a támogatás felét kapták" - magyarázta. Hozzátette, azért volt ilyen sürgős a módosítás benyújtása, hogy az erőműveknek június 15-ig legyen idejük bejelentkezni a rendszerbe.

Lesz gáztőzsde

A hétfői javaslat egy további pontja a szervezett földgázpiac bevezetéséről szól, melyhez egy földgáztőzsdét kell kialakítani, a tavaly nyár óta létező áramtőzsde mintájára. Ez alapozhatja majd meg a lakossági célú távhőtermelőknek nyújtandó olcsóbb földgázhoz juttatásának kereteit is. "Ez kedvező fejlemény, mert a nagy szolgáltatóknak rugalmasságot biztosít, hogy a kétoldalú gázbeszerzési megállapodásaikat bármikor ki tudják egészíteni tőzsdei beszerzéssel. Viszont különös, hogy ez csak 2013-ban indulna" - mondta kérdésünkre egy, a gázpiacon érintett cég munkatársa, ugyancsak névtelenséget kérve.

A forrás felhívta a figyelmet arra, hogy a villamos energiáról szóló törvény módosításához kapcsolódó technikai részletek összehangolására egészen októberig ad magának időt a törvényalkotó. "Ez nem szerencsés, hiszen októbertől már fűteni kellene, nem a törvényt faragni" - jelentette ki.

Feltűnő, hogy a gáztőzsde megszervezésével a parlament nem a Mol-t, vagy annak leányvállalatát a Földgázszállító Zrt-t, hanem az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek (MVM) csoport tagját, a villamosenergia-rendszert irányító Mavirt, vagy annak egy érdekeltségét bízza meg. A gáztőzsdét a törvényjavaslat szerint részben privatizálni kell, ha nyereségessé válik és a Mavir befektetése megtérül. Egy kézbe azonban ekkor nem kerülhet tíz százaléknál több szavazat.