A Moody's szerint a nyolcszázalékos betétkivonás mintegy fele annak tulajdonítható ugyan, hogy a munkahelyüket elveszítők és a fizetéscsökkenést elszenvedők közül sokan elkezdték felélni a megtakarításaikat, de a tendencia mindenképp aggasztó, a folyamat ugyanis májusban és júniusban felgyorsult. Ez egybeesik a görög állam fizetőképességét, illetve az újabb hitelcsomag hasznosságát övező kételyek erősödésével.
A hitelminősítő szerint a betétjüket kivevők egy része aranyat vásárol a pénzéből, míg mások széfben helyezik el a készpénzt. A cég figyelmeztetett, hogy a bankok komoly pénzzavarba kerülhetnek, ha a betétkivonás mértéke eléri a 35 százalékot. Vagyis a görög pénzintézetek fizetőképességével szembeni bizalmatlanság önbeteljesítővé is válhat.
Eközben Nicolas Sarkozy francia köztátrasági elnök megerősítette, hogy a francia bankok megállapodtak a görög államadósság egy részének "továbbgörgetéséről". Ez azt jelenti, hogy a francia bankoknál lévő, 2011 és 2013 között lejáró (összesen 64 milliárd eurónyi) állampapírok hozamának ötven százalékát e bankok ismét 30 éves görög államkötvényekbe forgatják. További egyötödét pedig ezen papírok biztosítékául fektetik be, a lehető legjobb minősítésű kötvényekbe, azaz feltehetően francia állampapírokba.
Mivel a görög adósság finanszírozását legnagyobbrészt francia bankok végezték az elmúlt évtizedekben, ez fontos, potenciálisan bizalomerősítő vállalás. A hitelminősítők azonban már többször figyelmeztettek, hogy csődeseményként fognak értékelni minden olyan, a görög adósságról a piaci szereplőkkel kötött hosszú távú megállapodást, amely szemlátomást ellentétes az érintett vállalatok érdekeivel. Csőd esetén pedig az Európai Központi Bank nem fogadja el saját hitelei fedezeteként a görög állampapírokat, ami egyet jelenthet a görög bankrendszer összeomlásával.
Görögországban a héten fontos szavazás előtt áll a kormány, a parlamenti képviselőknek egy újabb megszorító csomagra kell rábólintaniuk ahhoz, hogy az ország megkapja az első, 110 milliárd eurós hitelcsomag esedékes részletét. Ez várhatóan átmegy majd a törvényhozáson, a további reformok elfogadásáról azonban még maga a miniszterelnök-helyettes sincs meggyőződve.