"Az internet a szabadság tere" - interjú Nyitrai Zsolt államtitkárral

Az informatikai beszerzések szerződéseinek újratárgyalásával 15 milliárd forintot spórolt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium - állította az [origo]-nak adott interjújában a tárca informatikai államtitkára, Nyitrai Zsolt, aki egyedülállónak nevezte azt, hogy az informatika belekerült a jövőre életbe lépő alkotmányba. Elmondása szerint a digitális televíziózásra való átállásnál háromszázezer olyan családdal számolnak, akiket támogatnia kell az államnak abban, hogy 2014 után is tudjanak tévét nézni.

A tapasztalatok szerint az informatika a korrupció által különösen veszélyeztetett terület, óriási túlszámlázásokkal. Mit lehet tenni annak érdekében, hogy reális árakat fizessen az állam a beszállítóknak?
- A kormányváltást követően azonnal felülvizsgáltuk az állam informatikai szerződéseit és valóban az Ön által említettek jellemezték a területet. Azonnal hozzáláttunk a nagy kormányzati informatikai szerződések újratárgyalásához; ezzel mostanáig 15 milliárd forintot takarítottunk meg a költségvetésnek.

A Figyelő hetilap egy korábbi cikke szerint egy éve alig vannak állami megrendelések az informatikai szektorban. Nem ebből származik részben a megtakarítás?
- Nem, ez kizárólag a meglévő, futó szerződések újratárgyalásából adódik, amelyek ketyeghettek volna tovább a régi árral, ha nem lépünk. Volt olyan beszállító, akinél 80 százalékos kedvezményt értünk el.

Akkor ő összességében elég jól járt. Egy ideig vélhetően a normálisnál sokkal nagyobb profittal dolgozott, mégis maradhat az állam ügyfele.
- Így is meg lehet közelíteni a dolgot, meg úgy is, hogy van egy új kormányzat, amely ésszerűen működik.

Igen, de úgy tudom, azok a cégek, amelyek az újratárgyalás során nem voltak hajlandók jelentős árcsökkentésre - esetleg éppen azért, mert korábban is tisztességes árréssel dolgoztak -, azok most kiesnek a megrendelői körből.
- Nem gondolom, hogy fennállna ez a veszély.

Miért nem?
- Azért, mert nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy olyan konstrukciókat alakítsunk ki, amelyek tükrözik a piaci viszonyokat.

Ez azt jelenti, hogy nem minden beszállítótól várnak el számottevő engedményt, hanem differenciálnak?
- A kormányzati szerződések újratárgyalása még folyamatban van. Van, amit már lezártunk, de van olyan is, amit öt-hat tárgyalási forduló után sem tudtunk még megnyugtatóan lezárni.

Deklarált célja a minisztériumnak, hogy a beszerzéseknél a hazai cégeket részesítse előnyben. Hogyan oldható ez meg az uniós előírások megsértése nélkül?
- Ez egy fontos téma, meg lehet találni az egészséges munkamegosztást a magyar és a multinacionális vállalatok között, melyek egyébként szintén sok honfitársunknak adnak munkát. Mindezt természetesen a magyar és az EU-s jogszabályok betartásával és az új közbeszerzési törvény keretein belül.

"15 milliárdot takarítottunk meg"

Hogyan lehet tehát előnyben részesíteni egy hazai céget? Van mozgástér a tenderkiírások módszereiben vagy az elbírálásban?
- A kormány feltett szándéka, hogy megerősítse a magyar vállalkozásokat, hogy a magyarok sikeresek lehessenek a saját hazájukban. Ez a kiindulópont, és ebből nem tudunk engedni. Az Új Széchenyi-terv jelentős forrásokat strukturált át a kis- és közepes vállalkozások felé, ennek már látszanak az eredményei, harmadára csökkent a beérkezett pályázatok elbírálásának ideje, mint korábban és mindeközben háromszorosára gyorsultak a kifizetések. Tehát igen, van erre mozgástér.

A Digitális Megújulás Cselekvési Tervben kitűzték egy kormányzati informatikai közbeszerzéseket kontrolláló szervezet megalakítását. Mikor kezd dolgozni ez a szervezet?
- Az új közbeszerzési törvény elfogadása után. Az előző kormányzati ciklusokban bevett gyakorlat volt, hogy nagy informatikai beszerzéseket nemzetbiztonsági indokokra hivatkozva kivettek a közbeszerzési törvény hatálya alól. Ezt ellenzéki politikusként én is többször bíráltam. Az új közbeszerzési törvény tervezete elkészült, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium volt az előkészítője és nemsokára tárgyalni fogja az országgyűlés.

A közbeszerzési törvény tervezete éppen amiatt kapott kritikákat, mert a korábbinál sokkal több esetben tenné mellőzhetővé a pályázatok nyilvános meghirdetését.
- A demokrácia tökéletes működését mutatja, ha egy vitaanyag kritikát kap, de a kritikák ellenére az új közbeszerzési törvény átlátható lesz. A megelőző nyolc év gyanús ügyei után nem is lehetne ez másként, ezért a közpénzek felhasználása fölött jóval erősebb kontrollt érvényesítünk. Ezt szolgálja az Állami Számvevőszékről szóló sarkalatos törvény is, mely ezen a héten került a parlament elé, és sokkal erősebb jogosítványokat fog az ÁSZ-nak biztosítani, mint korábban.

A minisztérium által kidolgozott cselekvési tervben szereplő nyolcvan akcióból az idei második negyedévben az ütemezés szerint több mint ötvennek már folynia kell. Sikerült tartani ezt a célt?
- Ez egy négyéves időszakra szóló terv, a végrehajtása elkezdődött, időarányosan szerintem jól állunk. A program kiszámítható és számon kérhető, mert határidőket és felelősöket is tartalmaz, de annyira azért rugalmas, hogy alkalmazkodni lehessen a gyorsan változó technológiai trendekhez. A cselekvési tervre azért volt nagy szükség, mert az előző ciklusban nem volt infokommunikációs stratégia, nem lehetett tudni, merre megy a hajó. Csak tanulmányok készültek, de azok is mind a fiókban maradtak.

"Egyedülálló passzus az informatika az új alkotmányban"

Van olyan akció, amely az ütemezéshez képest elmaradásban van?
- Az egyes akciókat pont azért monitorozzuk, hogy ezt elkerüljük, ezért ami késik, azt gyorsítjuk. De vannak már komoly eredmények, ide sorolom például azt, hogy az alkotmányba bekerült az infokommunikáció, abban a formában, hogy az állam a közszolgáltatások színvonalának emelése és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében nyitott a technológia új vívmányainak alkalmazására. Ez az Európában is egyedülálló passzus örök hivatkozási alap lehet akár az eljövendő költségvetési vitákban is.

A monitoring belső használatra készül, vagy nyilvánosan is követhető lesz?
- Nyilvánosan is követhető. Az államtitkárságunk fontosnak tartja az átláthatóságot. Úgy, ahogyan eddigi is, minden ügyben rendszeresen tájékoztatni fogjuk a közvéleményt.

Tehát, ha szeretném megtudni, hogyan áll, mondjuk, a digitális vevődekóderek vásárlásának szociális támogatása, akkor lesz egy felület, ahol követni tudom, hogy hányan, mekkora támogatást kaptak?
- Ez pont egy speciális terület. Az új médiatörvény értelmében 2013 végéig kell lezajlania a digitális átállásnak, ehhez nyilván szükség lesz arra, hogy támogassuk a vevődekóderek, az úgynevezett set-top boxok vásárlását, hiszen 2014-től nem lehet már nézni a hagyományos, analóg tévéadást. Három hónappal az átállás határideje előtt nyitható meg ez a támogatási csatorna.

Három hónap alatt kell levezényelni a támogatások célba juttatását? Technikailag hogyan fog ez zajlani?
- A technikai részletekről még nem született döntés. A kiindulópontunk az, hogy körülbelül háromszázezer rászoruló család van.

A digitális átállás első határideje 2011. december 31-e volt. El tudja képzelni, hogy ismét el kell halasztani?
- Azért dolgozunk, hogy ne legyen szükség újabb halasztásra, mert az országnak az az érdeke, hogy az átállás minél előbb megtörténjen, és ezzel felszabaduljanak a foglalt frekvenciák. Nem véletlen, hogy éppen nemrég hoztunk döntést a 900 megahertzes mobilfrekvencia értékesítéséről: ezeknek az értékeknek hasznosulniuk kell. Ebben a konkrét esetben - ha van rá igény - újabb szolgáltató megjelenésével, de hogy így lesz-e, azt majd a piac eldönti. A kormány mindenesetre igyekszik a beruházásokat is ösztönözni: a korábbi, a szolgáltatókat az átjátszó tornyok építésében ellenérdekeltté tevő díjstruktúráról áttértünk a sávdíjas rendszerre, amelyben a szolgáltatók a tényleges használat után fizetnek, így bátran beruházhatnak, hogy még jobb szolgáltatásokat nyújtsanak. Nem köti már a kezüket a rossz rendelet, mert megváltoztattuk.

Ami az átállást illeti, segíthetné a fogyasztók átterelését az új rendszerbe, ha felszabadítanák a mobiltévé-frekvenciát, hiszen így a digitális platform még jobb szolgáltatást tudna kínálni. A kérdéses frekvencia egy évekkel ezelőtt elbukott technológia számára van még mindig fenntartva. Mire vár a kormány?
- A kérdés jogos, a szakmai tárgyalások már megkezdődtek. Hasonló ügy egyébként a Tetra-rendszerek működtetésére alkalmas rádiófrekvenciák civil célok számára történő megnyitása.

"2014-től nem lehet már nézni a hagyományos tévéadást"

Nemrég egy szakmai konferencián beszámolt az államtitkárság elmúlt egy évéről. Többek között azt mondta, "néhány napon belül" az állam maga oldja meg a jogszabályok megismerhetővé tételét a Magyarorszag.hu oldalon. Mikortól fog élni az új rendszer?
- Az előkészítést lezártuk, a rendszert teszteljük, pár napon belül valóban magas szintű szolgáltatást nyújt majd.

Az egyik legfontosabb vállalás a szélessávú internetes lefedettség növelése. Mi történt eddig ennek érdekében?
- Valóban az egyik legfontosabb programpontunk, hiszen vállaltuk, hogy 2013-ra megvalósul Magyarországon a 100 százalékos lefedettség, összhangban az Európa Unió digitális menetrendjével. A kormány az idén 12 milliárd forintot különített el a célra, szeptembertől lehet majd pályázni erre a pénzre. A megvalósítást a helyi vállalkozások bevonásával képzeljük el, lehetőséget adva arra, hogy a szükséges hálózatokat kiépítsék az adott területen. Azt várjuk, hogy a 12 milliárd forintos pályázati alap ugyanekkora beruházói forrást mozgat majd meg.

Mi az álláspontja a netsemlegesség kérdéséről, vagyis arról az elvől, hogy az interneten zajló forgalom korlátozatlan és ellenőrizetlen legyen ?
- A hivatalos és a magánvéleményem is az, hogy az internet a szabadság tere, ahol korlátozás nélkül kell megjelenniük a tartalmaknak. Vannak azért határok, amelyeket nem szabad átlépni, itt elsősorban a büntetőjogilag üldözött tevékenységekre gondolok.

Mit tehet a fogyasztó, ha azt tapasztalja, hogy a szolgáltatója letiltotta, mondjuk, a fájlcserét?
- Ez elég érzékeny témakör, jó, ha beszélünk róla, de a szabályozásnak alighanem uniós szinten kell megszületnie. A téma napirenden van, a tárgyalások folynak. Európa nagy kihívások elé néz, ezért mára a döntéshozók fejében összeállt a kép: a döntéseket nem lehet húzni-vonni. A Magyar Elnökség pont ezért lépett fel kezdeményezőként az európai frekvenciastratégia megalkotásában, a hálózatbiztonság erősítésében és kritikus infrastruktúra-védelemben. Míg előbbi infrastrukturális, a másik kettő biztonsági és közvetett módon versenyképességi kérdés. Ezeken múlik az európai digitális gazdaság jövője, és a magyar elnökség meghatározó lépéseket tett a kontinens sikeréért.

Többször említette az előző ciklus hibáit. Van olyan program, amelyet érdemes továbbvinni abból az időszakból?
- Jó ötlet volt, hogy - igaz csak elviekben, a szavak szintjén -, megnyitották a kapukat a nyílt forráskódú programok előtt. De a kezdeményezésből végül semmi nem lett. Most viszont végigvisszük ezt, ennek sikeréért több tesztprogramot indítottunk, melyek a nyílt forráskódú alkalmazások közigazgatási célú fölhasználását vizsgálják. Készülőben van továbbá a kormányhatározat, amely előírja az államigazgatásban az ODF (Open Document Format) használatát. A ciklus végére az egész kormányzati szektorban elterjedhet a nyílt forráskódú szoftverek használata. Ez korszakalkotó jelentőségű változás lesz, és remélem, hogy hasonló áttörést sikerült majd elérni az úgynevezett okos mérők bevezetésével is.