Magyar botanikus kert mosná a szennyvizet Kínától Amerikáig

Akár a város közepén is elhelyezhető, botanikus kert külsejű szennyvíztisztító technológiával akar világpiac-vezető lenni egy magyar cég, az Organica Zrt. A magyar központú és alapítású vállalkozás folyamatos tőkebevonásokkal finanszírozza immáron öt országra kiterjedő nemzetközi terjeszkedését.

Tanulni tud, belázasodik, és meg is lehet ölni, vagyis olyan, mint egy élő szervezet, mégis a szennyvíz tisztítása a feladata annak az Élőgépnek elnevezett technológiának, amelyet a magyar központú Organica Zrt. fejlesztett ki több mint egy évtized alatt. A technológiával világelsőségre tör a magyar piacon már ismert cég, az Egyesült Államoktól Kínáig több országban kívánnak hódítani a pálmaház vagy botanikus kert kinézetű tisztítóval, amelynek különlegessége, hogy akár lakóházak közé is beépíthető.

"Olyan dolgot hoztunk a világba, ami eddig nem létezett. Úgy lehet fogalmazni, hogy egy új életformát hoztunk létre. Nem életmódot, hanem élőlényformát" - mondta Kenyeres István, az Organica Zrt. alapítója és szakmai igazgatója. A cég fejlesztette ki az úgynevezett Élőgép víztisztítási technológiát, amely egy "olyan mesterséges ökoszisztéma, amelyet mi tervezünk, építünk, úgy néz ki, mint egy botanikus kert, és ha jól épül, akkor olyan illatú, mint egy virágüzlet".

Magyar központ, nemzetközi menedzsment

A céget két magyar alapította, és bár jelenleg az Organicában többséggel bírnak külföldi pénzügyi kockázati tőkealapok, megmaradtak magyar tulajdonosai is, és a globális babérokra törő vállalkozás központja Magyarországon van. Az 1998-ban alapított Organica a hagyományos víztisztítást felváltó módszerek újonnan indult versenyébe szállt be egy olyan, zömében magyar fejlesztésű technológiával, amely a felhasznált vizet még helyben megtisztítja, és újra használhatóvá teszi, miközben úgy néz ki, mint egy botanikus kert.

A két alapító, Kenyeres István és Bodnár Attila a várt üzleti siker megvalósításához egy nemzetközi menedzsmentet hozott létre, amelyben ők maguk is részt vesznek. Az Organica élén az amerikai Jonathan Lanciani áll elnök-vezérigazgatóként, akit a kulcsfontosságúnak tartott amerikai piac ismerete miatt kértek fel a cég vezetésére. Az Organica 2008 óta a külpiacok - elsősorban az Egyesült Államok, Kína, India - meghódítására törekszik, és ehhez új kockázati tőkét vontak be a víziparra specializálódott New York-i Cleanwater Partners és a Kelet-Európában befektető osztrák Gamma befektetési társaságoktól. A tőke nagy részét a terjeszkedés megalapozására, termék- és értékesítésfejlesztésre, képviseletek nyitására fordították, emiatt azonban a cég az elmúlt években még veszteséges volt. Az alapozási szakaszban tavaly több mint 867 millió forintos vesztesége származott részben technológiai fejlesztésből, üzletfejlesztésből és beruházásokból.

Világpiaci vezetők akarnak lenni

Az Élőgép technológia a hazai piacon már ismertnek számít: tizenkilenc helyszínen létezik Magyarországon, de ezek többsége kisebb települések szennyvizét kezeli. Egy nemrég aláírt szerződés értelmében azonban egy igazi nagyhal is a cég horgára akadt, ugyanis a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) az élőgépes megoldás mellett döntött az 1960-as évek óta működő Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep felújításánál. Barabás Győző, a telep vezetője szerint azért az Organica nyert a 700 milliós közbeszerzési pályázaton, mert a jelenlegi eleveniszapos infrastruktúrát ezzel a legkönnyebb fejleszteni úgy, hogy nem kell teljesen új telepet építeni, miközben a bűz is megszűnik. Az Élőgéptől 15-20 százalékos energia-megtakarítást és hatékonyabb vízkezelést várnak a befedett tisztítótól. Barabás Győző szerint jó döntés volt, hogy ezt választotta az FCSM: "A természetről koppintották a technológiát, nincs jobb megoldás."

Víztisztító és pálmaház - kattintson további képekért!

Az Élőgép városi környezetbe, akár lakóházak közé is illeszthető, mivel nem jár bűzzel, és a pálmaház jellege miatt a kinézete sem okoz gondot. A lakóházak mellé épített futurisztikus megoldás Dél-Pesten azonban távolinak tűnik, mert a hazai jogszabályok egyelőre nem teszik lehetővé, hogy lakóépületek épüljenek tisztító közelébe. Pedig a technológia lehetővé tenné a Soroksári út és a Duna közti terület jobb kihasználását - akár lakó-, irodai vagy ipari célra. "Azzal, hogy ott egy nagy üvegház épül, a körüllakása megoldódik" - vélte Kenyeres István.

A világon jelenleg öt országban működik az Élőgép technológia összesen 24 telepen (Magyarországon kívül a kínai Sencsenben, a francia Le Lude-ben, a lengyelországi Barzkowicében, valamint Ausztriában a hartbergi ökoparkban), és a kínai iroda mellett tavaly már elkezdték kiépíteni képviseletüket többek közt Szingapúrban, Indiában és az Egyesült Államokban is - vagyis ott, ahol növekedni szeretnének.

Családi pénzből indult

Az ökoszisztémával történő víztisztítás nem új ötlet, az Organica sem kitalált, hanem megvalósított egy már létező elképzelést. Bodnár Attila, aki Kenyeres István gyerekkori barátja az általános iskolából, és együtt nőttek fel, az Egyesült Államokba disszidált az 1980-as években, itt találkozott egy kutatócsapattal, akik víztisztító növényekkel foglalkoztak. Bodnár Attila építész volt, így a kilencvenes évek közepén barátjának, a vegyészmérnök és biotechnológiával foglalkozó Kenyeres Istvánnak ajánlotta az ötletet, amelyről Kenyeres szerint "nagyon hamar kiderült, hogy műszakilag még nagyon az elején tart, nem működött jól". Az ötlet végül 1998-ra állt össze: Kenyeres István szerint ekkor érett meg a környezet a technológiára, illetve ő és a Magyarországra visszaköltöző Bodnár Attila addigra forralta ki az ötletet. Bodnár Attila szerint az első lépéseknél még a családtagoktól, barátoktól és az amerikai partnerektől kaptak pénzt, nagyságrendileg egy-kétszázezer dollárt, később már befektetőket vontak be, és több céggel is kötöttek megállapodásokat.

A cég az indulása után gyorsan fejlődött, amit jól mutat a forrásbevonás módja. Az Organica háromszor is vont be kockázati tőkét, sőt, a növekedéshez további együttműködési lehetőségeket keresnek. A kockázati tőke lényeges tulajdonsága, hogy rendszerint csak nagy megtérüléssel kecsegtető üzletekbe fektetik pénzügyi befektetők. Az első ilyen forrásbevonás rögtön az indulás utáni évben, 1999-ben történt, ami arra utal, hogy a kelet-európai piac környezettechnológiáira specializálódott Environmental Investment Partners komoly üzletet látott a fiatal cégben. "Eljutottunk valameddig, aztán kiderült, hogy sokkal nagyobbak a lehetőségek, ehhez viszont több ember, több forrás, több fejlesztés kellett" - mesélt Kenyeres István a sikerrel kecsegtető kezdeti időszakról.

Folyamatosan keresik az újabb technológiákat - kattintson a képre!

A cég 2001-ben hat környezetvédelmi társasággal olvadt össze Körte-Organica néven. A 2004-ig tartó együttműködésből a cég egy mérnöki, építési tapasztalattal rendelkező szakembergárdát nyert. Az Élőgépet folyamatosan fejlesztették, eladták és tesztelték, ám a technológia önmagában nem volt elég a cég üzleti talpon maradására, ezért egyéb víztisztítási projekteket is vállaltak, nem csak a háztartási szennyvízkezelés területén. A társaság készítette el a Dunai Vasmű óriási kapacitású tisztítóját, a szentgotthárdi Opel és az esztergomi Suzuki autógyárak tisztítóit is, és közben az Élőgép akkori verzióit több önkormányzatnak értékesítették. A technológia végül 2008-ra érett meg a külföldi terjeszkedés elindításához.

Víztisztítók Telkitől Sencsenig

A külföldi terjeszkedés egyik legnagyobb piaca Kína, ahol a gyorsan épülő városokat eleve úgy tervezik, hogy a háztartások és irodák a lehető legnagyobb mértékben alkalmazzanak visszaforgatott vizet. Ezekben eleve külön vezetéken érkezik az ivóvíz és a visszaforgatott víz, ezért a kínaiak igencsak érdeklődtek a technológia iránt. Sencsenben épült meg az első olyan Élőgép, amely teljesen illeszkedik a városképbe: a szennyvíztisztító üvegházat kosárlabdapályával, bevásárlóközponttal és egy toronyházzal építették egybe. Kenyeres István szerint a városi környezetben való felhasználás nem régi ötlet, de most már megvan rá a szükséges nyitottság.

A legtöbb, már megépült hazai Élőgép azonban kisebb településen működik. A 2004-ben épült telki tisztító 800 köbméter vizet tisztít meg naponta normál működés mellett. Bár kevesebb mint négyezren lakják, a Magyarország leggazdagabb településének számító Telki ötezer átlagos fogyasztónak megfelelő mennyiségű vizet használ el. A jelenleg működő tisztító kapacitása azonban akár nyolcezer fő szennyvizével is elbírna. A 2007-ben elkészült etyeki telepet főként azért kellett felépíteni, mert az addig (egyébként jól) működő tisztító nem bírta kielégíteni a vizes jelenetek forgatására alkalmas Korda Filmstúdió és az ideiglenesen idetelepülő filmesek többletigényét. Az etyeki víztisztító telep napi 1100 köbméteres kapacitásából 300-400 köbmétert köt le a stúdió - mondta el Tutor László, a telki telepen dolgozó, az Organica Élőgépek kivitelezésében részt vevő szakember.

Baktériumoktól a növényekig több élőlény tisztítja a vizet - kattintson a képre!

A technológia terjedése ellenére Magyarországon a felhasználás még falakba ütközik. Kenyeres István szerint a visszaforgatott víz terjedését elsősorban kulturális gát akadályozza, mivel az emberek nem szeretnek tisztított vizet fogyasztani, pedig a technológia alkalmas ivóvízminőség előállítására. Szerinte a háztartási vízfogyasztásnak csak 1-2 százalékát fordítják ivásra, a többit a vécéöblítéstől a zuhanyozáson át a kerti locsolásig minden másra. Az Egyesült Államokban pedig jellemzően a légkondicionálók vízfogyasztása jelenti a felhasználás egy jelentős részét, és erre a célra ivóvizet használnak, amit kiválthatna a visszaforgatott víz. Az amerikai piacon egy másik fontos célcsoport az egyetemek köre, mivel az Élőgép a cég szerint alkalmas arra is, hogy kutatásoknak adjon terepet.

A külföldi terjeszkedés a szervezet életében is meglátszott, például két éve a cég hivatalos nyelvévé az angolt tették. Erre azóta van szükség, hogy egy kínai kollégát is be kellett vonni a közös munkába. "Én voltam a legnagyobb bajban, mivel negyven-akárhány éve tanulom az angolt, de csak több-kevesebb sikerrel"- jegyezte meg Kenyeres István. Mára egy nemzetközi csapat állt össze a cégnél: van náluk mexikói építész, a mérnökcsapatot indiai kolléga irányítja, a grafikus lengyel, de van kínai, orosz, szingapúri és amerikai munkatárs is. "Ez szükséges, mert ennek a technológiának alkalmasnak kell lennie arra, hogy a külföldi feltételeknek (éghajlati, szennyvízminőségi, jogi, kulturális) megfeleljen" - magyarázta Kenyeres.

Mit rejt a botanikus kert?

Az 1998 óta fejlesztett Élőgép egy olyan mesterséges ökoszisztéma, amelyben a biológia, nanotechnológia, informatika és tulajdonképpen a mesterséges intelligencia össze van gyúrva egy olyan élő rendszerré, amelynek az a kifejezett feladata, hogy a vizet megtisztítsa és újra használható formába hozza - Kenyeres István, az Élőgép egyik atyja így mutatta be termékét. A módszer nem minden szennyvíz tisztítására alkalmas, mert az ipari nehézfémek, vegyületek nem bonthatók biológiai úton. "Olyan vizeknél alkalmazható, amikre azt lehet mondani, hogy élő rendszer számára tápanyagforrásként értelmezhető" - mondta.

Az Élőgép tulajdonképpen a hagyományos biológiai víztisztítás továbbfejlesztése egy tápláléklánc felépítésével. A szennyvízből először kiszűrik a szilárd szennyeződéseket, majd a klasszikus, eleveniszapos technológiához (amit gyakran használnak, például jelenleg a Dél-pesti Szennyvíztisztítónál is) hasonlóan baktériumokkal végzik el a szerves anyagok bontását. Az eltérés abból adódik, hogy a lebontás után az elhalt baktériumokból nem rögtön biomasszát képeznek (mint az iszapos megoldásnál), hanem bekapcsolják őket egy táplálékláncba. Az egyik baktérium cukrokat bont le a vízben, majd ezekből egy másik élőlény táplálkozik, amelyet egy újabb fogyaszt el. Egy másik baktérium a foszfátokban gazdag mosószerek anyagait használja fel, majd őt fogyasztja el egy másik élőlény. A tápláléklánc tetején kisebb állatok és különböző növények állnak - ezekből áll össze aztán a látható "botanikus kert".

A rendszer összességében jóval kevesebb iszap keletkezésével jár, márpedig egy hagyományos iszapos víztisztítóval szemben ez komoly megtakarítás. Az iszapot ugyanis nagy költségekkel lehet csak elszállítani, és viszonylag költséges megoldás abból biogázt fejleszteni. Közben az élőlények nagy hatékonysággal kinyernek szinte minden szennyező anyagot a vízből, amelyet aztán pluszban fertőtleníteni is lehetne, de a cég nem él vele, mert nincs rá szükség. A megtisztított vizet vissza lehet engedni a természetbe, vagy - ahogy a modern, városi felhasználási módszerrel - vissza lehet forgatni a háztartásokba, hűtőrendszerekbe vagy ipari felhasználásra.

Élő rendszerként élőlényekre jellemző tulajdonsággal bír a technológia, például tud tanulni, és fel lehet készíteni betegségek ellen is. "Olyan, mint amikor gyerekek kapnak védőoltást. Kicsit durvábban nyakon öntjük a rendszert. Lehet, hogy kicsit belázasodik, bepirosodik, de nem pusztul el, és ha a következő jön, már tudni fogja, mire számítson" - magyarázta Kenyeres István, de el is ismerte, hogy "minden élő rendszert meg lehet ölni". Egy-egy nagyobb mérgezés vagy kémiai, fizikai behatás tönkreteheti a rendszert, ez ellen érzékelőkkel védekeznek, vagyis, ha látják, hogy veszély közeledik, akkor eltérítik, vagy késleltetik a rendszerbe kerülését. Tutor László a telki telepet bemutatva elmagyarázta, hogy előfordulhat például, hogy nagy mennyiségű olaj kerül a szennyvízbe, ezt érzékelve különböző pontokon még idejében le tudják szívni a vízfelszínre kiülő káros részt. Az Élőgép szennyvíztisztítók irányítási és adatgyűjtő rendszere a világ bármely részéről ráköthető a budapesti központra, ahonnan a helyi üzemeltetők segítséget kaphatnak a technológiával kapcsolatos üzemeltetési problémákra. Ez a lehetőség az üzemeltetők számára biztonságot jelent, de eddig még nem volt szükség beavatkozásra.