Rogán: Szeptembertől csökkenhetnek a devizahitelesek törlesztőrészletei

Már júliustól elindulhatnak a bajban levő devizahitelesek igénylései a bankok felé, de a bankok informatikai rendszerének átállítása miatt a gyakorlatban szeptembertől élnek majd a csökkentett törlesztőrészletek - mondta Rogán Antal a Tv2 Mokka című műsorában. A Napi Gazdaság csütörtökön arról írt, nem kizárt, hogy más szociális kiadások csökkentéséből finanszírozza a kormány a devizahitelesek megmentését, ami így a költségvetésnek nem okozna többletkiadást.

Kiszámítható törlesztőrészletet és nagy valószínűség szerint a legalacsonyabb árfolyamot ígérte Rogán Antal fideszes politikus a Tv2 Mokka című műsorának csütörtöki adásában azoknak a devizahiteleseknek, akik részt vesznek a kormány 2014-ig tartó mentőcsomagjában.

Rogán Antal elmondása szerint a bajban levő devizahitelesek igénylései a bankok felé már júliustól elindulhatnak, de a bankok informatikai rendszerének átállítása miatt a gyakorlatban szeptembertől élnek majd a csökkentett törlesztőrészletek. A parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke a műsorban azt mondta, hogy a 180 forinton rögzített svájcifrank-árfolyammal egy reális, hosszú távú árfolyamot lőttek be, ami akár ötödével is csökkentheti a törlesztőrészleteket.

A mentőcsomagot nem igényelhetik azok, akiknek hitele meghaladja a harmincmillió forintot, vagy akik már részt vesznek valamilyen banki fizetéskönnyítő programban, egyidejűleg ugyanis nem futhat a kettő. "A banki fizetéskönnyítő programból ki lehet lépni, tehát aki inkább a tartósabb, hosszú távú megoldást választaná, annak azt javaslom, hogy lépjen ki a banki programból" - mondta Rogán a Mokkában. Hozzátette: az árfolyamrögzítésről szóló döntés 2014 végéig szól, annak, aki ezt választja, kiszámítható lesz a törlesztőrészlete, és nagy valószínűség szerint a legalacsonyabb árfolyamot élvezheti. A kormány rendeletben rögzíti azt is, hogy 2015 januárjától maximum 15 százalékkal lehet magasabb a törlesztőrészlet, mint a 2014. decemberi.

Az árverezésekről Rogán Antal azt mondta: a kilakoltatási moratórium feloldása után szabaddá válik az árverezés lehetősége a 30 millió forintot meghaladó lakásoknál. A harmincmillió forint érték alatti lakásoknál ezzel szemben árverezési kvótarendszer lép életbe: az idén kétszázalékos kvóta évről évre emelkedne. A kormány tervei szerint öt év alatt vezetnék ki a problémás hiteleket.

A Napi Gazdaság csütörtökön arról írt, nem kizárt, hogy más szociális kiadások csökkentéséből finanszírozza a kormány a devizahitelesek megmentését, így ez a költségvetésnek nem okozna többletkiadást. A lap szerint a kormány azzal számol, hogy évente mintegy ötezer bajba jutott devizahiteles lakását kell kivásárolnia az eszközkezelőnek. A lakások átlagos árát tízmillió forintnak véve ez évi 50 milliárd forintjába kerülhet a költségvetésnek, miközben a Nemzetgazdasági Minisztérium ennél jóval kisebb kiadással számol: idén 7-8, jövőre 10-20 milliárd forinttal.

Orbán Viktor május végén ismertette kormánya ötpontos csomagját, amelyet otthonvédelmi akciótervnek neveztek. A csomag legfontosabb része, hogy biztosítják a frankhitelesek számára, hogy 180 forintos rögzített árfolyamon törlesszék hitelüket 2014. december végéig. Az euróhiteleseknél és a japán jenben eladósodott lakáshiteleseknél is lesz ilyen rögzített törlesztési árfolyam, az euró esetében 250 forintnál fixálják az árfolyamot, a jennél 200 forintnál. A fixálási időszak alatt egy külön számlán gyűlik az aktuális és a rögzített árfolyam különbözetéből adódó összeg, ezt 2015 januárjától kell elkezdeni törleszteni, kamata a mindenkori budapesti bankközi kamatlábhoz (BUBOR) lesz kötve, ami most 6,15 százalék.