Százmilliárdokat enged el a kormány a Költségvetési Felelősség Intézet szerint

A vállaltnál jóval nagyobb megtakarítást érhetne el a kormány, ha tartaná Széll Kálmán-tervet, de azzal, hogy engedi felpuhulni az egyes intézkedéseket, százmilliárdokat enged ki az ablakon - állította elemzésében a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest, amelyet az év elején átalakított Költségvetési Tanács néhány elemzője alapított.

Sok százmilliárd forintot engedett ki a kormány az ablakon az elmúlt hetekben, amikor a rokkantsági ellátásoknál, a korengedményes nyugdíjaknál visszatáncolt az eredeti tervektől, engedett a szigorból - ezt mutatja a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest elemzése. A Költségvetési Tanács tavaly év végén szélnek eresztett elemzői stábjának vezetője és néhány tagja felmérte azt, hogy milyen költségvetési hatással jár, és milyen munkapiaci következménye lesz a közmunkaprogramok elindításának, az álláskeresési járadék csökkentésének, a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatának, az új korengedményes nyugdíjazás megtiltásának, a családtámogatási ellátások korlátozásának.

A kormány a Széll Kálmán-tervben és a konvergenciaprogramban jelezte ezeket az intézkedéseket (a júliusi határidők teljesüléséről itt olvashat bővebben). Ha azok az eredetileg bejelentett terveket követnék, akkor jóval nagyobb megtakarítást érne el a kabinet annál, mint amit maga elé kitűzött. Jövőre a remélt 290 milliárdnál 100 milliárddal nagyobb mértékben javulna a költségvetési egyenleg, 2013-ban pedig a vállalt egyenlegjavulás közel dupláját, majd 700 milliárd forintot spórolna az államháztartás.

A mögöttünk hagyott hetekben azonban több területen felpuhultak a tervek. A rokkantnyugdíjasoknál nem mindenkit vizsgálnak felül, csak az 57 év alatti rokkantaknál lesz orvosi ellenőrzés. Változatlanul hagyná a kormány a rendőrök, és más fegyveres testületek tagjainak korengedményes nyugdíját is. Egy költségvetési hatásában ezeknél lényegesen kisebb horderejű ügyben, az álláskeresési járadéknál azonban keményebb lett a kormány terve, a parlament elé beterjesztett törvényjavaslatban szereplő fél év helyett azt az álláspontot képviseli most a kabinet, hogy csak három hónapig jár a minimálbér 60 százalékának megfelelő járadék a munkanélkülieknek.

Ezek a változások azt eredményezik, hogy sok százmilliárd forintról mond le a kormány, amely így az EU-nak és a befektetőknek ígért megtakarítást sem tudja elérni. Ha nem tér vissza az eredeti tervekhez, jövőre csak 145 milliárd forinttal csökkentik a költségvetési hiányt a felpuhult intézkedések - holott ennek dupláját kellene produkálni -, míg 2013-ban 190 milliárd forint hiányzik a 360 milliárdos megtakarítási célszámhoz. Egy-egy félmondattal, amellyel engedményt tett az érintetteknek a kormány az elmúlt hetekben, sok tíz- vagy akár százmilliárd forintról mondott le - fogalmazott Romhányi Balázs, az elemzést készítő intézet vezetője.

A kiesés fájó is lehet, mert a pénzpiacok bizalmát az tartja fenn még mindig Magyarországgal szemben, hogy hisznek a márciusban-áprilisban bejelentett megszorításokban, és várják azok konkrét intézkedésekre való lefordítását. A befektetők ősszel, a jövő évi költségvetés megalkotásakor értékelhetik újra véleményüket, akkor számolják át, mennyi megtakarítást tudnak elérni a bejelentett, de átalakított intézkedések.

A kormány nincs egyszerű helyzetben azért sem, mert lassan neki kell állni a költségvetés tervezésének, miközben még számos intézkedést el sem fogadott a parlament, ezért sok feltételezésre kell építeni a büdzsét. Ha pedig a parlamenti fázisban a nyugdíjrendszert, munkaerőpiacot, szociális ellátásokat érintő törvényeken lényeges változást hajt végre az országgyűlés, akkor a költségvetést át kell alakítani, hozzá kell igazítani.

Az jól látszik, hogy a közmunkaprogramokban százezrek fognak részt venni. Ha a kormány ragaszkodna eredeti tervéhez, és minden rokkantnyugdíjast felülvizsgálna, nem csak az 57 évnél fiatalabbakat, akkor a szociális rendszerből 80-85 százalékuk kikerülne. Közülük csak 60-70 ezer ember tudna elhelyezkedni a versenyszférában, a többi 4-500 ezer embert a közmunkaprogramokban fogják foglalkoztatni - prognosztizálja a KFIB. Az az érdekes helyzet áll elő ilyenkor egyébként, hogy a munkaerőpiacra visszatérő 60-70 ezer ember kiszorít olyanokat, akik a rokkantnyugdíjasok felülvizsgálata nélkül kaptak volna munkát cégektől, így pedig hiába a nagy közmunkaprogram, a munkanélküliség még emelkedik is.

Ha a kormány a finomított terveket valósítja meg, akkor 2-300 ezer ember lesz közmunkás.