Hiába puhák a Széll Kálmán-terv céljai, még azok sem mind teljesülnek

Egy hét múlva, július 1-jén lejár a Széll Kálmán-terv 11 pontjának megvalósítási határideje. Magyarország kedvező nemzetközi gazdasági megítélése részben abból fakadt az elmúlt hónapokban, hogy az elemzők bíztak a terv végrehajtásában. Hogy halad a kormány a teljesítéssel?

A március 1-jén bemutatott Széll Kálmán-terv (pdf) huszonhat pontban foglalja össze a kormány vállalt intézkedéseit, amelyekből tizenegynek a határideje július 1-jéig lejár. A júliusi határidőkből csak hatot tudott egyértelműen teljesíteni a kormány, két pontban még várható, hogy előrelépés történik, három pontban viszont szinte biztos, hogy kicsúszik a határidőből. A terv lényegére, az állami kiadások átalakítására és legfőképpen azok csökkentésére, ebből még nem lehet teljes mértékben következtetni, mert azok jelentős részben későbbi vállalásoktól függnek. Ha addig behozza a mostani lemaradását a kabinet, még teljesülhetnek a célok. A Széll Kálmán-terv intézkedéseire hivatkozó konvergenciaprogram (pdf) az idén 15, 2012-ben 550, 2013-ban 902 milliárd forint megtakarítással számol, vagyis az igazán nagy spórolási tételek majd jövőre és két év múlva kerülnek elő.

A kényes ügyek maradtak hátra az utolsó másfél hétre, még úgy is, hogy a vállalások jelentős részét úgy fogalmazták meg, hogy könnyű legyen teljesíteni őket. Több helyen csak olyan vállalásokat tett a kabinet, hogy "kidolgozza egy terv részleteit" vagy "konzultációt folytat". A rokkantnyugdíjakra vonatkozó vállalást - úgy tűnik - nem tudja lezárni a kormány július 1-jéig, és a heves tüntetéseken ellenzett, a korengedményes nyugdíjakra vonatkozó változás is még csak "minisztériumok közötti egyeztetésen" van. A rezsibefagyasztás terén csak részsikert tudnak felmutatni, illetve a közbeszerzés és a közmunka átszervezésében is elmaradások látszódnak. Az egészségügyi és államigazgatási célok viszont teljesültek.

Rokkantnyugdíj

- Mit vállalt a kormány? "2011. július 1-jéig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium koordinálásával megalkotják azokat a jogszabályokat, és létrehozzák azokat az intézményeket, amelyek az új rokkanttá nyilvánítási rendszer alapjait jelentik."

Az [origo] megkeresésére az Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) közölte, hogy 2012 második félévében várható annak az uniós projektnek a befejezése, amelynek célja a felülvizsgálatot végző új megyei igazgatóságok és kirendeltségek kialakítása. A tárca szerint a közép-magyarországi régióban egy-két hónapon belül lezárják az új képességvizsgáló eszközök közbeszerzését, több régióban az eszközbeszerzés "az infrastruktúra kialakításának függvénye".

Ez azt jelenti, hogy a Széll Kálmán-terv ezen vállalása teljes mértékben biztosan nem teljesül, mert az intézmények nem jönnek létre a július 1-jei határidőre. A vállalásban említett jogszabályok megalkotásának csúszására is komoly esély van, erre utal a minisztérium válasza: "a rokkantnyugdíjazás rendszerének felülvizsgálatához számos törvény és alacsonyabb szintű jogszabály megalkotására, illetve módosítására van szükség. Ez a munka elkezdődött, de a szakmai előkészítés hosszabb időt vesz igénybe."

Lázár János és Balsai István fideszes képviselők indítványára a parlament elfogadott egy olyan alkotmánymódosítást, amely lehetővé teszi az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás csökkentését vagy szociális ellátássá alakítását, vagy munkavégzésre való képesség esetén a megszüntetését. Ez a módosítás a korhatár előtti nyugdíjak mellett rokkantnyugdíjakra is vonatkozik. A "méltányos" és "elvszerű" felülvizsgálatot 2012. január 1-jéig kívánja megvalósítani a kormány a Széll Kálmán-terv szerint, ez az infrastruktúra kiépítése ütemezésének ellent mond.

Az idén januártól Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal néven működő állami szerv azonban már rendelkezik azzal a géppel, amely a rokkantsági minősítés megállapítására szolgál. (A gép bemutatásáról szóló cikkünket itt olvashatja.)

Értékelés: történt előrelépés, de a teljes vállalás nem teljesült.

Korhatár előtti nyugdíj

- Mit vállalt a kormány? "2011. július 1-jéig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium az érintett tárcákkal együtt felülvizsgálja a korengedményes nyugdíjak rendszerét, és javaslatot tesz azok megváltoztatására."

A Lázár-Balsai-féle alkotmánymódosítás a korengedményes nyugdíj felülvizsgálatára is jogalapot nyújt. A konvergenciaprogram szerint a korkedvezmény és a fegyveres testületek nyugellátási kedvezményének megszüntetése jövőre 1,5, utána összesen 5,5 milliárd forint megtakarítást jelent.

Az alkotmánymódosításon túl jogszabály azonban nem született a részletekről. Megkerestük a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot, hogy mikor kerülhet a javaslat a kormány, illetve a parlament elé. Hétfőn azt a választ kaptuk, hogy a szabályozás "minisztériumok közötti egyeztetés" alatt áll - vagyis javaslat még nem született. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerdán nyilvánosságra került levele szerint a tárca öt szakszervezetet hívott egyeztetésre július 4-re, amelyen többek közt a korengedményes nyugdíjazásról is tárgyal majd. Ez a lépés arra utal, hogy nem kerül a parlament elé július 1-jéig a törvényjavaslat, igaz, a megfogalmazás kellően tág, hiszen nem részletezte, hogy a változásra tett "javaslat" törvényjavaslat-e, vagy csak egy vitaanyag.

Értékelés: elhúzódnak az egyeztetések, így várhatóan nem teljesül.

Változások az államban

- Mit vállalt a kormány? "A törvénymódosítás hatálybalépésétől évi negyvenről húsz napra csökkentik a miniszterek szabadságát."

A parlament március 16-án elfogadta a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítását, amelyben szerepel a fenti szabály módosítása is. Ezek alapján a kormány tagjai, vagyis a miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok éves szabadsága húsz napra csökkent. A törvényt március 25-én hirdették ki, és a szabály nyolc napra rá hatályba lépett.

Értékelés: teljesült.

- Mit vállalt a kormány? "2011. július 1-jéig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a Belügyminisztériummal, a Honvédelmi Minisztériummal és a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal együtt kidolgozza az új közszolgálati életpályamodelleket."

A Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési programot június 14-én kedden mutatta be Navracsics Tibor igazságügy-miniszter. A 33 pontban összefoglalt tervet 2012. január 1-jén indítja el a kormány, amely a közszolgák életére is kihat, például változik a kiválasztás és az értékelés rendszere, s a program szövege utalt a teljesítményalapú előremenetel és javadalmazás erősítésére is. (A program itt érhető el pdf formátumban.)

Értékelés: teljesült.

Rezsibefagyasztás

- Mit vállalt a kormány? "2011. július 1-jéig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Belügyminisztérium kidolgozza a rezsiköltségek befagyasztását lehetővé tévő szabályozás részleteit."

A "rezsiköltségek befagyasztását lehetővé tévő szabályozás" a gáz, az áram és a távhő, illetve körülbelül egymillió állampolgárnál a víz árának esetében már adott volt a terv bejelentése előtt is. Tavaly elfogadta a parlament a gáz és az áram hatósági ármegállapítását lehetővé tévő törvényt, amely Fellegi Tamás fejlesztési miniszter kezébe adta a döntés jogát. Igaz, januárban (vagyis a Széll-terv vállalása előtt) sávos gázáremelést jelentett be a miniszter, az áram ára pedig februárban emelkedett miniszteri rendelet hatására.

A távhő esetében április 15-én lépett hatályba a hatósági ármegállapításra vonatkozó szabály, amely szerint a Magyar Energia Hivatal augusztusig tehet javaslatot az árra, de a fejlesztési miniszter enélkül is dönthet. A részletek kidolgozását a Századvég Gazdaságkutató nyerte el közbeszerzési pályázaton. A víz-, a csatorna-, a szemétszállítás- és a többi rezsidíjról azonban nem született döntés, bár az állami vízműtársaságokhoz tartozó fogyasztóknál ma is a kormányzat határozza meg a díjazást. A Magyar Nemzet áprilisban azt írta, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a gáz-, az áram- és a távhő- mellett a víz- és csatornadíjakat is hatósági árral határozná meg, amely feladat jelenleg az önkormányzatok hatáskörébe tartozik.

A rezsiköltségek jelentős részére tehát az államnak már a Széll Kálmán-terv bejelentése előtt döntő befolyása volt, a vállalás azonban a szabályozás részleteiről, vagyis az árképzés rendszeréről szólt, ez azonban még nem született meg. A rezsiszabályokra vonatkozó kérdéseinkkel a múlt héten megkerestük a vállalásban említett két tárcát: a Belügyminisztérium a Nefmi-hez irányított minket, a fejlesztési minisztérium azonban nem válaszolt.

Értékelés: több változás is történt, de a vállalás várhatóan nem teljesül.

Egészségügy

- Mit vállalt a kormány? "2011. április 1-jétől a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium konzultációkat folytat az érintettekkel egy új, hatékonyabb gyógyszer-finanszírozási rendszer kialakítása érdekében."

Nagy Anna kormányszóvivő április 15-én jelentette be, hogy megkezdődött a konzultáció a gyógyszeriparban érdekeltek képviselői és a kormány között. A konvergenciaprogram az egészségügyi átalakításoktól jövőre összesen 83, azután 120 milliárd forintos megtakarítást vár.

Értékelés: teljesült.

- Mit vállalt a kormány? "2011. július 1-jéig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium felülvizsgálja a táppénzfolyósítás szabályait, és javaslatot tesznek azok átalakítására."

Májusban benyújtotta a kormány az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatát. Ebben azt a célt fogalmazta meg a kormány, hogy "a táppénz a lehető leginkább megfeleljen rendeltetésének, vagyis, hogy a biztosítási jogviszonyban álló, jellemzően betegség miatt keresőképtelenné vált személyek részére nyújtson pénzbeli ellátást". A zárószavazás előtt álló jogszabály eltörli a táppénz fizetését azoknál, akiknél megszűnik a biztosítási jogviszony (az úgynevezett passzív táppénz). A táppénzkifizetések átalakításából a kormány idén 3, jövőre és az után 10-10 milliárd forint megtakarítást kíván elérni a konvergenciaprogram szerint.

Értékelés: teljesült.

- Mit vállalt a kormány? "2011. július 1-jéig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megvizsgálja, hogy a jelenlegi büntetőjogi szabályozás elégséges visszatartó erőt jelent-e a táppénzcsalásokkal szemben."

A parlament a múlt szerdán döntött úgy, hogy két évig tartó szabadságvesztéssel teszi büntethetővé a táppénzcsalást. Vagyis a kormány ezt a pontot túlteljesítette, mivel nemcsak megvizsgálta a kérdést, hanem már jogszabályt is hozott.

Értékelés: teljesült.

- Mit vállalt a kormány? "2011. július 1-jéig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium megalkotja az új gyógyszer-támogatási rendszer működéséhez szükséges jogszabályokat."

A gyógyszer-támogatási szabályokat is tartalmazó, az egészségügyi tárgyú törvényeket módosító javaslat zárószavazás előtt áll. A törvényjavaslat indoklása szerint a 300 milliárd forintra tervezett idei gyógyszerkassza 370 milliárdra hízna a szabályok változatlanul hagyása esetén.

A megfogalmazást szigorúan véve azonban a törvény elfogadásával még nem teljesül a vállalás, mivel a gyógyszer-támogatási rendszer működéséhez nemcsak törvényre, hanem az azt kibontó miniszteri rendeletekre is szükség van. Mivel a rendeletalkotásra felhatalmazást adó törvény július 1-jén lép életbe a törvényjavaslat szerint, így a rendeletek nem születhetnek meg időre.

Értékelés: a kormány tervei már ismertek, de a pontos vállalás nem teljesült.

Közbeszerzés, közmunka

- Mit vállalt a kormány? "2011. július 1-jéig az Országgyűlés elfogadja az új közbeszerzési törvényt."

A Széll Kálmán-terv megfogalmazása szerint a jelenlegi közbeszerzési rendszer "átláthatatlan, lassú és korrupt", ezért egy "egyszerű, gyors és átlátható" rendszerrel kívánják felváltani, amelyben ráadásul kiszűrik a "tisztázatlan tulajdonosi hátterű (offshore) cégeket".

A teljesen új szövegezésű törvényt június 10-én terjesztette a parlament elé a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a javaslatkészítő szerint az eddigi törvény a folyamatos módosítások miatt "mind bonyolultabbá és átláthatatlanabbá vált". A törvényjavaslatot a parlament már tárgyalja, így nagy valószínűséggel el is fogadják július 1-jéig.

Értékelés: várhatóan teljesül.

- Mit vállalt a kormány? "2011. július 1-jéig elkészítik az új, sok ember munkáját igénylő közmunkák kivitelezési terveit, és előkészítik a közmunkarendszer keretéül szolgáló új jogszabályokat a Belügyminisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium vezetésével."

A Széll Kálmán-terv úgy fogalmaz: "olyan közmunkaprogramokat indítunk, amelyek sok ember munkáját igénylik, és olyan rég halogatott, fontos problémákat oldanak meg, mint a gátak, víztárolók megépítése, belvízelvezető csatornák kialakítása és karbantartása". A beruházás terveit július 1-jéig ígérte a kormány elkészíteni, hogy szeptembertől elkezdődhessenek a munkák. A terveket egyelőre nem hirdették meg, az érintett minisztériumok közül pedig csak a belügyi tárca válaszolt kérdéseinkre, de ők sem érdemben: mindössze annyit, hogy "a vízügyi munkák" felelőse az Vidékfejlesztési Minisztérium.

Értékelés: várhatóan nem teljesül.