Fellegi: Nem kötöttünk háttéralkut a Szurgut Mol-részvényeinek megvásárlásakor

Az uniós kohéziós politika jövőjéről, a Széchenyi-terv elindításának sikeréről beszélt kedden Fellegi Tamás fejlesztési miniszter, aki azt ígérte, hogy őszre elkészül az állami vagyonleltár. A miniszter szót ejtett a Mol-ügyletről is, amelyben elmondása szerint nem született háttéralku, a Malév ügyét pedig a legnehezebb megoldandó erkölcsi, pénzügyi kérdésnek nevezte.

"Kiemelkedő fontosságú volt az uniós elnökség. Három stratégiai fontosságú területet lehet kiemelni: az energiaszektort, a kohéziós ügyeket, illetve a területfejlesztést. Azt az uniós költségvetési vita dönti majd el, hogy a kohéziós alapok forrásaiból mekkora összeget lehet szektorális célokra, például közlekedésre fordítani, és mekkora rész jut területfejlesztésre"- mondta Fellegi Tamás fejlesztési miniszter kedden a fideszes Rogán Antal vezette gazdasági bizottság előtti éves meghallgatásán.

"A vita tétje Magyarország számára, hogy fennmarad-e a szolidaritáselvű, felzárkóztatásra koncentráló forráselosztás a kohéziós politikában"- tette hozzá a miniszter. Egyben közölte: jelentős mértékben egyszerűsítették a fejlesztéspolitikai intézményrendszert. "Ez egy jól működő rendszer" - mondta Fellegi és hozzátette: fontos és sikeres lépés volt a Széchenyi-terv elindítása, többek között egy-egy adott célra nagyobb összeget lehet fordítani.

A miniszter szerint "az elmúlt egy évben sikerült a ppp-szerződéseket átnyálazni". Hozzátette: egy szerződést sem találtak, amelyben kockázatmegosztás lenne az állam és a partner között. "Rendkívül túlárazott, a magántőkének jelentős hasznot hajtó szerződések köttettek korábban, ezért ezeket a megállapodásokat felül kell vizsgálni. A következő hetekben dől el, hogy melyik ppp-szerződést, hogyan fogják kiváltani, ami jelentős megtakarítást hozhat a költségevetésnek" - fogalmazott a miniszter.

Mint mondta, a sztrádaszerződések bonyolult ügyet jelentenek, első körben a partnerrel folytatott tárgyalásokon a korábbi szerződést igyekeznek módosítani. "A tárgyalásokon a kormány elsődleges szempontja, hogy a szerződések módosítása ne növelje az államadósságot" - mondta a miniszter.

Fellegi szerint szeptemberre készül el a vagyongazdálkodási irányelveket tartalmazó, ciklusokon átívelő célokat meghatározó terv és a vagyonleltár, amely pontos képet ad az állami vagyonról.

Nincs háttéralku

Fellegi a bizottság előtt azt is elmondta, bár vannak európai országok, Franciaország, Olaszország, Svájc, amelyek a jövőben az atomenergiát más forrásból próbálják meg pótolni, Magyarország nem tudja nélkülözni az atomenergiát.

"A következő időszakban döntéseket kell hozni arról, hogy pontosan milyen arányban milyen energiaforrásokra épüljön a magyarországi felhasználás, ezen belül dönteni kell a paksi erőmű esetleges bővítéséről" - mondta a miniszter és hozzátette, hogy a nyilvánosságot tájékoztatni fogják a paksi erőmű stressztesztjének eredményéről, ahogy az esetleges bővítési tender kiírásáról és eredményéről is.

Az energiaszektorról Fellegi azt is elmondta, hogy az MVM-nek a régióban is helytálló, integrált energiacéggé kell válnia. A közlekedésfejlesztésről a miniszter közölte: olyan finanszírozási rendszert kell létrehozni, amely biztosítja, hogy a közlekedési cégek hatékonyan, a veszteségek adósságok újratermelése nélkül működjenek.

"Eddig politikai döntések határozták meg a MÁV működését, többek között a finanszírozás vagy a menetrendek kialakítását" - közölte a miniszter és hozzáfűzte, "véget kell vetni a politikai indíttatású, felelőtlen gazdálkodásnak a közösségi közlekedés területén, világosan, egyértelműen a közlekedésfejlesztési célokat szem előtt tartva kell kialakítani az új rendszert". A miniszter szerint ennek megfelelően fog működni az új közlekedési holdingcég.

Volner János jobbikos képviselő a keleti piacok felé való nyitás érdekében tett lépésekre vonatkozó kérdésére Fellegi azt mondta, hogy a kínai miniszterelnök látogatása fontos lépés volt ezen a téren. Szerinte a jövőben felgyorsulhat a kínai cégek Magyarországra való betelepülése, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy 2015-re a jelenleginek több mint duplájára, 20 milliárd euróra növekedjen a két ország közötti forgalom.

Fellegi azt is elmondta, hogy a keleti nyitásba Oroszországot is bele kell venni. Fellegi a meghallgatáson közölte: bár sok pletyka azt sejteti, hogy az orosz Szurgutnyeftegaz kezében lévő Mol-részesedés megvásárlásával párhuzamosan háttéralkuk köttettek, ezekből egy szó sem igaz. "Szemmel láthatóan ezt nem hiszik el nekem, de teljes felelősségem tudatában kijelenthetem, hogy nem volt semmiféle háttéralku. Ezt nem tudom bizonyítani, mert azt nem lehet bizonyítani, ami nincs" - fogalmazott Fellegi.

Kovács Tibor szocialista képviselő Mol-ügylet részleteit firtató kérdéseire azt mondta, hogy az ellenzék kifogásokat keres. "Ha van rajtam sapka az a baj, ha nincs akkor az. Amikor még nem tudtunk egyezségre jutni az oroszokkal, az volt a probléma, miután megszületett a megállapodás, akkor pedig az" - mondta a miniszter, aki Kovács kérdésére, hogy az állam a Molban milyen döntéshozói szerepet kíván játszani azt mondta: erről a Mol közgyűlését kell megkérdezni, mert ez a testület dönthet a kérdésben.

Fellegi a másik állami cég, a Malév sorsáról azt mondta, hogy a légitársaság helyzete talán az egyik legnehezebb megoldandó erkölcsi, pénzügyi kérdés a kormány számára." Szakmai befektetők keresünk, folynak az erről szóló tárgyalások" - mondta Fellegi konkrétumok említése nélkül. Hozzátette: az elvi kérdéseket tisztáztuk, az orosz partnerek nem kívánnak részt venni a Malév jövőjében, de számos kérdés még tisztázásra vár. "Van olyan orosz partner, amelynek jogos pénzügyi követelése van, de erről még tárgyalni kell, hogy megállapodás szülessen.