Harmincnégyezer munkahely, húszezer projekt az eredménye az első uniós fejlesztési tervnek

Magyarország szinte 99 százalékban fel tudta használni az első Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) közel 700 milliárd forintos fejlesztési keretét, de az mintegy 35 milliárd forintos hazai költségvetési többletkiadással járt - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az első Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) végrehajtásának ellenőrzése után.

Az első Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) felhasználásának vizsgálata során összesen 147 projektet, valamint a támogatást nyújtó intézményeket ellenőrizte az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Az ellenőrök megállapították, hogy Magyarország 99 százalékban fel tudta használni a közel 700 milliárd forintos fejlesztési keretet, de többletkiadásokat okoztak a tartalékprojektek és "szabálytalansági gyanú miatt" teljes mértékben hazai forrásból finanszírozott projektek.

A számvevőszék megállapítása szerint az ország felzárkózása az uniós átlaghoz az egy főre jutó GDP-ben mérve csekély mértékű volt, 2004-ről 2009-re egy százalékponttal növekedett. Hosszabb időszakot tekintve a közép-magyarországi régió erőteljesen növekedett, míg a többi hat régió helyzete nem változott lényegesen.

Az észak-magyarországi, az észak- és a dél-alföldi, valamint a dél-dunántúli régió felkerült az Európai Unió (EU) "legszegényebb 20 régiójának" listájára, ezért a jelentés szerint a régiók kiegyensúlyozott fejlesztése továbbra is kiemelt cél.

Az ÁSZ szerint a környezetvédelmi, az egészségügyi és egyes oktatási beruházásokkal, valamint a vidékfejlesztéssel Magyarország közeledett az EU fejlettségi szintjéhez. Ezek a fejlesztések azonban rövidtávon nem vezettek gazdasági növekedéshez.

A számvevőszék rögzítette: Magyarország uniós csatlakozásával az első NFT keretében (a 2004-06-os költségvetési időszakra) az uniós strukturális alapokból közel 700 milliárd forint állt rendelkezésre hazai társfinanszírozással együtt. Ez az összeg például a 2010. évi társassági adóból származó bevétel kétszeresének, illetve a fejlesztési jellegű államháztartási kiadások 15 százalékának felelt meg.

Az NFT átfogó célkitűzése Magyarország társadalmi-gazdasági fejlődésének közelítése, felzárkóztatása volt az EU szintjéhez. A közel 700 milliárd forintból mintegy húszezer projekt valósult meg. Az ÁSZ véleménye szerint az NFT végrehajtása elősegítette Magyarország uniós integrációját, de a társadalom számára a forrás-felhasználás hasznának maximalizálása elmaradt. Ehhez hozzájárult a főbb nemzetgazdasági célok összehangolásának hiányossága és egyes célok változása - állapította meg az ÁSZ.

Az új és a megőrzött munkahelyek száma együttesen 34 ezer körül alakult a programok zárójelentése szerint, de az ellenőrzési tapasztalatok szerint a programoknak inkább a munkahely-megőrzési hatása érvényesült. Az emberi erőforrás minőségi fejlesztése cél keretében mintegy 330 ezer embert képeztek széles körben.

Az ÁSZ jelentése alapján az ellenőrzött projektek céljai a fejlesztések háromnegyedénél teljesültek, vagy túlteljesültek, de minden negyediknél volt bizonyos mértékű elmaradás a célok időarányos teljesítésében.

Az ellenőrzésre kiválasztott projektek közül négy szabálytalan volt, egy esetben bűncselekmény gyanúja miatt feljelentést tett a számvevőszék. Három projekt (Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő környezetbarát közlekedést szolgáló fejlesztése, egy önkormányzati IT modul, és a Fővárosi Önkormányzat zajtérképe alapján készített intézkedési terv) hasznosításában hiányosság mutatkozott.