A magyar háztartások érezhetően többet költöttek a diszkont üzletekben a január-májusi időszakban, mint az előző év hasonló időszakában - állapítja meg a GfK Hungária felmérése. A piackutató intézet szerint az elmúlt két év gazdasági nehézségei, az élelmiszerek idei gyorsan emelkedő inflációja, valamint az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező háztartások esetében az új adózási rend miatt nem meglepő a tendencia.
A négy diszkontlánc közül kettő jelentős, kétszámjegyű piacrész-növekedést ért el. A piacrész-növekedés mögött részben a vásárlók számának növekedése áll. Míg 2010 májusában a magyar háztartások 50 százaléka vásárolt valamilyen diszkontláncban, addig ez a szám 2011 májusában 53 százalék volt.
"Nemcsak az újonnan nyitott üzletek hoznak be új vásárlókat a vonzáskörzetükből, hanem a már meglévő üzletek látogatói köre is bővül, mivel a háztartások egy része anyagi megfontolásból lép be a diszkontok vásárlókörébe" - mondta Kovács Krisztina, a GfK Hungária Consumer Tracking szektorának menedzsere. A csatorna piacrész-emelkedésének további oka, hogy nemcsak a vásárlókör nőtt, hanem a vásárlók lojalitása is, vagyis a háztartások az élelmiszer és háztartási vegyi áru költésüknek arányosan nagyobb részét hagyják a diszkontokban, mint korábban.
A diszkont piacrésze vidéken valamivel magasabb, mint Budapesten és Pest megyében (17 százalék, szemben a központi régióban mért 15 százalékkal). Az eltérés egyrészt a kiskereskedelem alacsonyabb koncentrációjával magyarázható vidéken, másrészt a háztartások átlagos vásárlóereje is alacsonyabb, ami erősebb árérzékenységet eredményez.
Bár a diszkont csatorna nem nevezhető a napi bevásárlások helyszínének - mivel ide leginkább autóval érkeznek a vásárlók -, a diszkont üzletek mégis egyre nagyobb versenyt jelentenek a hagyományos kereskedelmi csatornáknak is. Ez egyrészt a diszkontok versenyképes árai miatt, másrészt pedig a diszkontok számának növekedése miatt van. A diszkontok forgalmának 58 százalékát az autóval érkező vásárlók generálják, míg ez az arány jóval alacsonyabb, 20 százalék körül alakul, a kis boltok esetében.
A lakosság teljes napi fogyasztási költése elérte az 1100 milliárd forintot, vagyis az élelmiszerek tíz százalék körüli inflációja ellenére közel azonos szinten maradt, mint az előző év azonos időszakában.