Biztos pénzt jelentene a gazdáknak, mégsem népszerű az energianövény Magyarországon

Hosszú távú szerződést, biztos megrendelőt és a rosszul termő területek jó kihasználását kínálja a gazdálkodók számára az energianövények termesztése, illetve a hagyományos gazdaságból visszamaradó melléktermékek értékesítése erőművek számára. Az ágazat mégis kezdetleges állapotban van még Magyarországon, nem állnak rendelkezésre adatok a hazai energianövény-ültetvények hozamáról.

Előnyei ellenére kevés gazdálkodó értékesíti a termeléskor keletkező szerves hulladékot, pedig többletbevételt jelentene számukra, miközben az ország energia- és gazdaságstratégiájához is hozzájárulnának a mezőgazdasági melléktermék értékesítésével - állította a Biomassza Erőművek Egyesülésének elnöke, Németh Frigyes.

Jelenleg a kalászosok szalmája, a kukorica- és napraforgószár, illetve a gyümölcsfák gallya, a szőlő venyigéje jelenti a mezőgazdasági hulladékot, de "ezek energetikai hasznosítása jelenleg elenyésző". Ennek oka részben az, hogy nem minden hazai erőmű tudja hasznosítani ezeket az anyagokat, viszont az egyesület szerint könnyen átállíthatók az új típusú tüzelőanyagok fogadására.

Állami támogatás helyett energianövény

A gazdák korábban maguk égették el a mellékterméket, a tarlóégetést azonban betiltották, az egész növénymaradvány-mennyiséget pedig nem lehet beforgatni a földbe. A hulladék felhasználását pedig csökkentette az elmúlt években, hogy az állattartás visszaszorult. "Ezzel szemben az eddig hulladékként kezelt mennyiséget az energetikai ágazat jórészt képes lenne átvenni, méghozzá úgy, hogy a gazdálkodók számára új bevételi forrást is jelentene az együttműködés" - állította Németh Frigyes.

A Biomassza Erőművek Egyesülése szerint több százezer hektár olyan terület áll művelés alatt, amelyen csak támogatásokkal biztosítható a nyereséges gazdálkodás, pedig eredményesen termeszthető lenne rajtuk energianövény: a belvizes területeken az úgynevezett "kínai energianád", vagy fűzfélék, a szárazabbakon nyár és akác. Az egyesület szakértői számításokra hivatkozva azt közölte, hogy 300-400 ezer hektáron lehetne hosszabb távon energianövényeket termeszteni, ami közel tíz százaléka is lehetne az összesen 4,2-4,5 millió hektáron zajló mezőgazdasági növénytermesztésnek.

A gazdáknak azért éri meg energiaültetvényt létesíteni, mert ebben a szegmensben 5-15 éves, vagyis hosszú távú szerződések adnak biztos bevételt, ráadásul az indulást, a növények telepítését vissza nem térítendő támogatások segítik. A bioerőművekben elégetett növényekből származó hamut aztán a gazdák talajjavításra használhatják. További előny, hogy ezen növények betakarítása nem esik egybe más szántóföldi munkákkal, vagyis az eddigi holt idényre is munkát biztosít az ágazatban.

Biztos pénz

Szalay Tamás, energianövények termesztésével 2007 óta foglalkozó ormánsági gazdálkodó az [origo]-nak azt mondta, hogy a gazdák számára az jelenthet biztonságot, hogy biztos vevőt találnak, mivel "egy erőmű nem tud elmenni", vagyis kicsi az esélye, hogy fizetés nélkül eltűnne. Elmondása szerint egyébként sem hallott még olyan esetről, hogy egy erőmű nem fizette volna ki a beszállító gazdálkodót. Az erőművek szerinte olyan hosszú távú szerződéseket kínálnak, amelyben meghatároznak egy adott mennyiségre vonatkozó, fix árat, amelyet évente egy szorzóval korrigálnak, amely figyelembe veszi többek közt az infláció, vagy az olajár hatásait. Az okleveles agrármérnök szerint azonban nem szabad mindent feltenni energianövény-termesztésre, a földek 10-20-30 százalékán érdemes.

Nehézségnek tartotta azonban Szalay Tamás, hogy kevés tapasztalat áll rendelkezésre a magyarországi energianövény-termesztésről, mert egy teljes ültetési ciklus még nem zárult le, annak ellenére, hogy több éve folyik már ilyan típusú gazdálkodás. Ez azt jelenti, hogy magyarországi körülmények között még nincsenek adatok például arról, hogy egy földterületen hányszor lehet betakarítani, ezért azt is nehéz kiszámolni előre, hogy mekkora termést hoz majd a földterület. Szalay Tamás szerint egy ültetvényről kétévente és elvileg ötször lehet learatni az energianádat, vagyis egy ciklus körülbelül egy évtizedet jelent. Az okleveles agrármérnök szerint Magyarországon "még gyerekcipőben jár" a terület, de a többi gazdával beszélgetve az a tapasztalata, hogy a magyar termelők érdeklődnek a lehetőség iránt.

Csökkenő EU-s agrártámogatások miatt is megéri

Az érdekvédelmi szövetség szerint a gazdák számára rossz hír, hogy a 2014-2020 közötti uniós költségvetés tervezete alapján 40-ről 36 százalékra csökken az agrártámogatások aránya az összbüdzsében. A szervezet szerint ez arra kell, hogy ösztönözze a gazdákat, vállalkozásokat, hogy keressék a bevételi források bővítésének lehetőségét, amely a szerves hulladék eladása is lehet.

A nemzeti energiastratégia úgy fogalmaz: "az agrár- és fagazdasági - elsősorban biomassza - eredetű megújuló energiaforrások a jövőben jelentős szerepet játszhatnak a vidéki térségek komplex regionális fejlesztésében, az élelmiszertermelésből kieső földterületek hasznosításában, a vidéki települések környezetvédelmi problémáinak megoldásában és azok népesség-megtartó képességének fokozásában, új vidéki munkahelyek létrehozásában." Vagyis a kormány által kidolgozott és Brüsszelbe küldött stratégia támogatná az energetikai célú növénytermesztést, illetve a hulladék felhasználását, amely helyben rendelkezésre álló energiát jelenthetne a mezőgazdaság számára.

Az energiastratégia azonban úgy számol, hogy "a marginális, illetve degradált, de természetvédelmi értéket nem képviselő területek (például belvizes, árterületi, alacsony termőértékű)" szolgáljanak energianövény-termesztésre, hogy az ágazat ne jelentsen konkurenciát az élelmiszer és takarmányozási célú növénytermesztésnek.

A kormányzat az energiastratégia megvalósulását uniós pályázati pénzek átcsoportosításával is igyekszik támogatni. Szalay Tamás, aki maga is indulni kíván egy ősszel nyíló pályázaton, elmondta, hogy tudomása szerint az energianád esetén hektáronként 500 ezer forint körüli ültetési költség 40 százaléka, de legfeljebb 200 ezer forint támogatás nyerhető, az energianád telepítése közel egymillió forint hektáronként, amelyből 40 százalék, de legfeljebb 260 ezer forint lehet a pályázati támogatás.