Kishitűség akadályozza a magyar cégek külpiacra lépését egy felmérés szerint

A közép-magyarországi kis- és középvállalkozások többsége nem lát lehetőséget a külpiacra lépésre - derült ki az M27 Absolvo exporttanácsadó felméréséből. Pedig ennek költségei jóval alacsonyabbak annál, mint amit a külföldi értékesítés árbevételi többlete hozhat - állította a felmérést végző cég.

A magyar kkv-k túl kicsinek gondolják magukat a nemzetközi terjeszkedéshez - derült ki az M27 Absolvo közép-magyarországi kis- és középvállalkozások körében végzett, nem reprezentatív kutatásából. A finanszírozási és exporttanácsadó cég a felmérésben azt vizsgálta, azok a magyar vállalkozások, amelyek már rendelkeznek exporttapasztalattal, a növekedés tervezésekor gondolkoznak-e az ötszázmilliós európai piac meghódításában, és melyek azok az okok, amelyek a hazai kkv-kat megállítják a magyar határnál.

A felmérés szerint a külföldi terjeszkedésben, illetve a vállalkozás nemzetközi jelenlétének további bővítésében a kutatásban résztvevő cégek többsége a jelenlegi piaci helyzetben nem lát lehetőséget. Sőt, a válaszadók több mint 10 százaléka azt jelezte, hogy a külpiacokra nem tud koncentrálni, mivel a túlélésért küzd. Azok a vállalkozások ugyanakkor, amelyek már jelen vannak egy másik országban, elégedettek, és bíznak mind a már kiépített üzleti kapcsolataikban, mind a helyi piacokon dolgozó kollégáikban.

A kutatás tanulsága szerint a magyar cégek egy jelentős csoportja azért nem tud előre lépni, mert nem bízik abban, hogy hazai célcsoportjának vásárlóereje a következő időszakban változna, a válaszadók ötöde pedig egyáltalán nem tesz lépéseket azért, hogy új vásárlóközönséget szólítson meg. Ennek a külső körülményekre hagyatkozó kivárásnak azonban megvan az a veszélye, hogy azok a cégek, amelyek nem tervezik jól átgondolt stratégia mentén az előrelépést, lemaradnak - vélte az M27 Absolvo.

Az exporttanácsadó cég szerint annak ellenére, hogy a hazai kkv-k jelentős része számára a külpiacra lépés reális növekedési lehetőség lenne, még a külpiaci megjelenésre különösen alkalmas termékekkel bíró szektorokban - mint az agrárium, az információtechnológia, a szolgáltatási szektor, az élelmiszeripar, a gépgyártás - érdekelt vállalkozások sem használják ki az 500 milliós európai piacban rejlő lehetőségeket.

"Az egyik legfőbb gát, hogy a magyarországi kkv-k vezetőinek jelentős része tehernek, pluszfeladatnak érzi a külpiacra lépést, nem pedig lehetőségnek, mintha az valamilyen luxus lenne, akár egy külföldi nyaralás. Pedig a jól meghatározott terjeszkedési stratégiával járó kiadások egy vállalkozás néhány napi, legfeljebb néhány heti működési költségeivel egyenértékűek, miközben bevételi oldalon akár ötvenszer akkora lehetőség várja őket" - fogalmazott Gyurácz Németh Iván, az M27 Absolvo vezető tanácsadója.

A megkérdezettek fele úgy nyilatkozott, nem venne igénybe külső segítséget akkor sem, ha egyébként foglalkozik a külpiacra lépés gondolatával - derült ki a kutatásból. "Az idei évben is húzóágazatnak minősülő export valójában csak néhány iparágat érint, vagyis a magyar cégek számára a külpiaci megjelenésben továbbra is jelentős potenciál rejlik. Nap mint nap kiváló magyar cégek termékeivel, szolgáltatásaival találkozunk, akik haboznak elindulni azokra a piacokra, ahol árbevételük akár két-háromszorosára is növekedhetne" - mondta Gyurácz Németh Iván.