A horvát versenyhatóságnál is támadják a Molt

Hernádi Zsolt Mol-elnök-vezérigazgató hivatalosan cáfolt horvát kiadatási kérelmének keddi híre mellett folytatódik a Mol elleni horvátországi támadássorozat: zágrábi sajtóbeszámolók szerint az INA felügyelőbizottságának horvát kormány által delegált tagjai már a versenyhatóságon keresztül is próbálják érvényteleníteni a Mol INA felett gyakorolt irányítási jogát. Egy másik lap szerint a Mol már keresi a kapcsolatot a közeledő választások várható győztesével.

A magyar és horvát hatóságok ma hivatalosan is cáfolták, hogy horvát részről kérték volna Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatójának kiadatását. A feltételezés, hogy ez meg fog történni, először két hete, június végén a Jutarnji list horvát napilapban jelent meg, majd kedden a Népszabadság arról írt, hogy a kiadatási kérelem valóban megtörtént. Az ügy hátterében szintén csak találgatások állnak, arról, hogy a Mol és Hernádi Zsolt megvesztegette volna Ivo Sanader volt horvát miniszterelnököt.

Hernádi Zsolt személyét ért, a horvát sajtóban megjelent vádak mellett a Molt régóta támadják a horvát közéletben. A horvát tőkepiaci felügyelet (HANFA) tavasszal felfüggesztette az INA olajvállalat részvényeinek kereskedését, és nyíltan tőzsdei manipulációval vádolta meg a Molt. Később pedig büntetőeljárást is kezdeményezett a horvát államügyészségnél a Mol, illetve a társaság "felelős személyei" ellen. A legfrissebb fejlemény pedig az, hogy a Nacional nevű napilap keddi száma szerint az INA olajvállalat felügyelőbizottságának (fb) a horvát kormány által delegált négy tagja a múlt héten hivatalosan kérte a horvát versenyhatóságtól (AZTN), hogy vizsgálja felül azt a jóváhagyó állásfoglalását, amelyet az INA Mol általi megvásárlásakor adott ki.

Kihúznák a talajt a Mol alól

Ahogy Magyarországon a GVH vizsgálja meg előzetesen a nagyobb tranzakciókat a piaci túlsúly kialakulásának megelőzése végett, úgy Horvátországban ez az AZTN feladata. Amikor a Mol 2009-ben nyilvános ajánlattétel útján szert tett a második nagyobb INA-részvénycsomagjára, majd átvette az irányítást a cégben, a versenyhatóság részletesen előírta, milyen változtatásokat kell végrehajtani az üzleti tevékenységben ahhoz, hogy az ügylet nyomán ne sérüljön a piaci verseny.

Ha ezt a dokumentumot a hatóság utólag érvénytelennek nyilvánítaná, a Nacional szerint bizonytalan jogi helyzet állna elő, hiszen megkérdőjeleződne a határozaton alapuló szerződés, amelyet az akkori horvát kormány a Mollal kötött. Az fb elnöke, Davor Stern éppen ezt akarja elérni: májusban kezdeményezte, hogy a horvát kormány vizsgálja felül a részvényesi megállapodást, amely garantálja, hogy az INA-t 50 százalék alatti tulajdonrész birtokában is irányíthassa a Mol. A kormány azóta hivatalosan kérte a Moltól, hogy kezdjenek tárgyalásokat a kérdésben.

Davor Stern akkor az [origo]-nak telefonon azt mondta, semmilyen politikai nyomás nem nehezedett rá a döntés meghozatalakor. "Három hónapja vettem át a felügyelőbizottság vezetését, áttekintettem a dokumentumokat, és észleltem, hogy a 2009-es szerződés, különösen az abból következő vállalatirányítási rendszer nem feltétlenül felel meg a horvát törvényeknek" - magyarázta Stern, aki 1995-től 1997-ig horvát gazdasági miniszter, később pedig az INA olajüzletágának vezetője volt.

Az INA egyik benzinkútja

A lap által idézett levélben az fb-tagok azzal indokolják az AZTN vezetőjének, Olgica Spevecnek címzett kérésüket, hogy nem teljesültek azok a célok, amelyekre tekintettel a hatóság engedélyezte a tulajdonszerzést. Szerintük a partnerségtől remélt gazdasági előnyök elmaradtak, az INA regionális súlya nem lett nagyobb, nem bővítette külföldi termelési tevékenységét, és nem modernizálta megfelelően két horvát olajfinomítóját sem.

A Mol minden lépését követi a sajtó

Jól jelzi, hogy a Mol mennyire forró téma jelenleg Horvátországban, ahogy egy másik horvát lap, az Aktual foglalkozott kedden a céggel. Azt írta, világosan érzékelhető, hogy a hónapok óta több fronton támadott Mol már az ez év végén vagy a jövő év elején tartandó horvátországi parlamenti választások utánra készül. A választások esélyese a most kormányon lévő jobboldali HDZ ellenfele, a szociáldemokrata SDP, és az Aktual szerint a Mol már keresi a kapcsolatot a baloldali párthoz, azt remélve, hogy a kormányváltás után visszafogják a vállalat elleni vizsgálatokat. Az Aktual szerint az SDP-hez való közeledést az bizonyítja, hogy Áldott Zoltán, az INA vezérigazgatója májusban meghívta a párt egyik parlamenti képviselőjét, Slavko Linicet egy látogatásra az INA létesítményeibe.

Szollár Domokos, a Mol-csoport horvátországi tevékenységért felelős szóvivője kérdésünkre azt mondta, a Linic-féle látogatásból annyi igaz, hogy amikor Áldott Zoltán előadást tartott a Rijekai Egyetemen, az öregdiákok egyesülete megkérte, hogy meglátogathassák az egyik kitermelési platformot, és ezen a látogatáson egykori rijekai diákként Linic is részt vett.

Korábbi konfliktusok

Horvátországban egyértelműen érezhető némi Mol-ellenes hangulat, mióta 2009 júniusában az olajtársaság átvette az INA operatív irányítását. Az év szeptemberében horvát pénzügyőrök vizsgálták az INA ügyleteit, hogy kiderítsék, pontosan mekkora összeggel tartozik a cég az államkasszának. A vizsgálatot közvetlenül az után indították, hogy az INA az augusztus eleji, egyszázalékos áfaemeléskor, majd két héttel később is jelentősen megemelte az üzemanyagok árát, ami nemcsak a közvéleményt, hanem a kormányt is meglepte.

Tavaly tört ki a Podravka-botrány, amely miatt decemberben letartóztatták Ivo Sanader volt kormányfőt. A horvát hatóságok gyanúja szerint a cég vezetői különféle pénzügyi manőverekkel, részben a vállalat saját pénzeszközeit felhasználva felvásárolták a cég részvényeinek 25 százalékát, és az ügyben egy különös OTP-hitelszerződés révén a Mol is érintett volt. Meg nem erősített hírek szerint a vizsgálat során Mol-vezetőket is meghallgattak.

A horvát tőkepiaci felügyelet (HANFA) idén tavasszal felfüggesztette az INA kereskedését, és nyíltan tőzsdei manipulációval vádolta meg a Molt, mondván, a vállalat a tavaly decemberi nyilvános vételi ajánlatával és később a médián keresztül terjesztett információival "hamis és félrevezető" jelzéseket adott. A HANFA később büntetőeljárást is kezdeményezett a horvát államügyészségnél a Mol, illetve a társaság "felelős személyei" ellen.