Bankadót vezetnek be Szlovéniában is, a kormány javaslatáról szerdán későn este döntött a parlament. Alapszabályként a bankoknak az év végén a mérlegfőösszeg 0,1 százalékát kell befizetniük az államkasszába, de a belföldi hitelezés fellendítése céljából kivételeket fognak alkalmazni, bizonyos feltételek teljesülése esetén.
Adókedvezményt kapnak azok a bankok, amelyek mérlegfőösszegük legalább 60 százalékának megfelelő összegű hitelt nyújtanak vállalatoknak. Mentesülnek a különadó megfizetése alól azok a bankok is, amelyek évente legalább 5 százalékkal bővítik vállalati hitelkihelyezésüket. A különadóból évi 5 millió euró (1,4 milliárd forint) bevételt vár a kormány.
Magyarország 2010 közepén vezette be a bankadót, ami nemcsak a bankokra, hanem a pénzügyi szféra vállalataira terjed ki (biztosítókra, befektetési vállalkozásokra, más pénzügyi szervezetekre). A bankok a mérlegfőösszegük alapján fizetik az adót, hasonlóan a szlovén sarchoz. Idehaza azonban jóval nagyobb a bankadó mértéke: 50 milliárd forintos adóalap (mérlegfőösszeg) után 0,15 százalékot, afelett pedig ennek közel négyszeresét, 0,53 százalékot kell fizetni. Ez világviszonylatban is nagyon magas elvonást jelent a pénzügyi szektornak, a GDP 0,7 százalékát, 190 milliárd forintot szed be tőlük az állam. Több országban, ahol van bankadó, ennek a töredékét, a GDP 0,2-0,3 százalékát vonják el a pénzügyi szférától.