Csúcson a kínai devizatartalék, ami a magyarnak a hatvanszorosa

Elemzők szerint a kínai jegybank pénzkiáramlás és az infláció ellen tett intézkedései nem elég hatékonyak, júniusban hároméves csúcsra nőtt az infláció. 

Kína devizatartaléka júniusban megközelítette a 3200 milliárd dollárt, a tartalék egy év alatt 30,3 százalékkal, s az elmúlt három hónapban 157 milliárd dollárral emelkedett - közölte a kínai központi bank kedden. A hatalmas összeget érzékelteti, hogy a Magyar Nemzeti Bank június végén 53,6 milliárd dolláros nemzetközi tartalékának hatvanszorosát teszi ki.

A kínai jegybank 277,3 milliárd jüan - 42,9 milliárd dollár - értékben vásárolt külföldi devizát június hónapban, vagyis 26 százalékkal kevesebbet, mint májusban. A jüan árfolyamának stabilan tartása érdekében a kínai jegybank rendszerint megvásárolja a kereskedelmi többletet és a külföldi beruházok által generált devizabevételeket a kereskedelmi bankoktól, s ezzel jüant pumpál a bankrendszerbe. Kínában ez lényegében törvényszerű, mivel a külföldi devizában történő belső forgalom rendkívül korlátozott, illetve a devizaárfolyam rögzített.

Elemzők szerint ugyanakkor emiatt a központi bank a tartalékráta emelésére vonatkozó újabb és újabb intézkedései, amelyekkel a pénzkiáramlást, illetve az infláció növekedését akarják megfékezni, kevésbé hatásosak, júniusban ugyanis hároméves csúcsra, 6,4 százalékra emelkedett az infláció. A központi bank ugyancsak kedden közzé tett adatai szerint júniusban mintegy 634 milliárd jüan új hitelt helyeztek ki Kínában, míg egy hónappal korábban ez az összeg 551,6 milliárd volt. Az idei júniusi adat 20,7 milliárddal nagyobb, mint az egy évvel korábbi. Az adatokból arra lehet következtetni, hogy a hitelek összege nagyobb mértékben nőtt, mint azt a központ gazdaságirányítás szeretné, ezért szakértők további pénzügyi megszorításokat, kamatemelést valószínűsítenek.

Mire való a devizatartalék?

A devizatartalék tartásának a különböző országokban több célja van. A kormányzat devizaszámláinak vezetésén túl Magyarországon a legfontosabb az, hogy a jegybank a devizatartalékkal, mint eszközzel demonstrálja a pénzügyi piacokat érő sokkok ellensúlyozására irányuló szándékát és képességét. A másik fontos cél a forint védelme, a tartalék ugyanis egy esetleges devizapiaci beavatkozáshoz biztosít forrást - egyfajta pajzsról van szó, ha az országot kinézik maguknak a befektetők. A magas tartalékszint sem jelent azonban abszolút védelmet, ha a piaci szereplők indokoltnak látják az árfolyam gyengülését, és ennek érdekében megindul a spekuláció, akkor könnyen előfordulhat, hogy nem lesz elegendő a tartalék, mert a piac hatalmas, a devizatartalékoknál jóval nagyobb összegeket tud mozgósítani. Ilyen esetekben a jegybank, illetve az ország vezetése vagy elengedi az árfolyamot, vagy segítséget kérhet, például a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF).