Economist: Magyarország a legsérülékenyebb a keleti EU-tagok közül

Magyarország problémáit tárgyalja a legnagyobb terjedelemben egy, a brit Economist hetilap pénteki számában megjelent, a kelet-európai uniós tagországok helyzetét elemző írás. Ha az ország ismét külső segítségre szorulna, nem találna olyan megértésre, mint három évvel ezelőtt - áll a cikkben.

A lassuló növekedés nyomán esetlegesen kialakuló hitelszűkében "Magyarország lehet a legsérülékenyebb" a régióban - idézi a pénteki Economist Neil Shearinget, a Capital Economist londoni tanácsadó cég felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászát. A kelet-európai EU-tagokkal foglalkozó cikk szerint Magyarország sérülékenységét az "eladósodottság és a politikai kiszámíthatatlanság kombinációja" okozza.

A hetilap írásában megemlíti, hogy a belföldi hitelek több mint kétharmadát kitevő devizaalapú kölcsönök miatti feszültséget a magyar kormány az árfolyamrögzítéssel igyekszik enyhíteni, de ez csak "ideiglenes csillapítás". Az aggódó befektetőket ez nem nyugtatja meg, és ha Magyarország 2008-hoz hasonlóan újra külső segítségre szorulna, kérése nem találna olyan megértésre, mint akkor - írja az Economist.

A cikk szerint a térség számos súlyos problémával küzd, a lakosság alacsony aktivitási rátájától a korrupción, a rosszul működő közigazgatáson és a nyugdíjrendszerek működésén át egészen odáig, hogy az alacsony életszínvonalhoz a gazdag országokra jellemző demográfiai trendek társulnak, ami megnehezíti a kontinens két fele közötti különbségek csökkentését.

A brit lap ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a kelet-európai uniós tagországokban több mutató (gazdasági növekedés, munkanélküliség, költségvetési hiány) biztatóan alakult, erre vezethető vissza az is, hogy Észtország adósosztályzatát nemrég javította az S&P hitelminősítő, így az már csak két fokozattal van az amerikai besorolás alatt.

Az idei növekedési kilátásokat egy grafikon is ábrázolja, Magyarország esetében - az Eurostat adatai alapján - 2011-re 2,8 százalékos bővülést valószínűsítve. (Ennél ma már a magyar kormány is jóval alacsonyabb, 2 százalékos növekedést vár.) A cikk megjegyzi, hogy a legfrissebb adatok már a növekedés megtorpanását vetítik előre a térségben, részben az alacsony fogyasztás miatt.