Lobbiznak a bankok a céges hitelek támogatásáért

Egyelőre nincs hír a vállalati hitelezés élénkítését célzó, májusban beígért kormányzati intézkedésekről, pedig a cégek hiteligénye magasabb, mint amennyit a bankok hajlandóak adni.

Nem történt komolyabb előrelépés a banki hitelezés elősegítésében - értesült az [origo] nevük elhallgatását kérő bankvezetőktől. A kormány és a Bankszövetség eredetileg az árfolyamrögzítés májusi bejelentésekor akart megállapodni arról, hogy a devizahitelesek megsegítésén kívül a kormány milyen eszközökkel támogatja a bankok vállalati hitelezésének felpörgetését, ez azonban akkor elmaradt.

Információink szerint nem hivatalos találkozókon a bankok képviselői továbbra is lobbiznak azért, hogy a hitelezés serkentéséért cserébe bankadókedvezményt kaphassanak. Mint az egyik, neve elhallgatását kérő bankvezető fogalmazott, arra számítanak, hogy a jövő évi adótörvények vitája során ez a verzió véglegesedhet, és 2012-től már alacsonyabb bankadót fizethetnek azok a bankok, amelyek élénkítik a vállalati hitelezésüket.

Szlovéniában hasonló megoldás született a nyáron, amikor a kormány bevezette a bankadót. Ott az adókulcs jóval kisebb mértékű, és kedvezményeket nyújt a belföldi hitelezésüket fokozó bankoknak. Adókedvezményt kapnak azok a bankok, amelyek mérlegfőösszegük legalább 60 százalékának megfelelő összegű hitelt nyújtanak a vállalatoknak. Mentesülnek a különadó megfizetése alól azok a bankok is, amelyek évente legalább 5 százalékkal bővítik vállalati hitelkihelyezésüket.

Magyarországon a cégeknek nagy szükségük lenne az élénkítésre, a Magyar Nemzeti Bank múlt héten közzétett hitelezési felmérése szerint ugyanis a vállalati szegmensben nagyon visszafogottan hiteleznek a bankok. Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitásért felelős igazgatója akkor közölte, hogy a vállalati szegmensben a kínálati oldal gátolja a hitelbővülést. Ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak óvatosságból csak visszafogottan adnak hitelt a bankok, minimális pénzt helyeznek ki a cégeknek, elsősorban folyószámlahiteleket és működési hiteleket adnak.

A második negyedéves - előzetes GDP-adat - gyenge teljesítményről tanúskodik, ráadásul a kilátások is kedvezőtlenek. A harmadik negyedévben rekordokat döntött a svájci frank, ami az amúgy is pangó belső fogyasztást még jobban visszavetheti, ráadásul az ipar új rendelésállományai csökkentek, ez pedig azt jelzi, hogy az ágazat termelése lassabb lesz, mint korábban.