A NYT írása szerint az elmúlt hetek megosztottsága és működési zavarai azt a látszatot keltették, hogy Washingtonban a Japánban időnként a fejét felütő politikai káosz szintjéhez közelítenek. A republikánusok és a demokraták majdnem az utolsó pillanatig vitatkoztak az amerikai adósságplafon megemeléséhez kapcsolódó kiadáscsökkentő csomagról, végül magyar idő szerint hétfő hajnalban Barack Obama elnök bejelentette az egyezséget, melyet még a kongresszus mindkét házának meg is kell szavaznia.
Sanger úgy látja, az USA - takarékossági okokból - egyébként is "málló" globális befolyását tovább gyengíti, ami történt. A szövetségesei és a hitelezők sem értik, mi változott meg az amerikai politikában, hogy az elit többsége kész kockára tenni az ország hírnevét, amely szerint a világ legbiztonságosabb befektetési célpontja.
A New York Times szerint kétségessé vált, hogy a közelgő megszorítások közepette az Egyesült Államok tud és akar-e áldozni arra, hogy megtartsa gazdasági és katonai dominanciáját. Az Afganisztánban állomásozó amerikai erők szeptemberre tervezett kivonása és az arab országok ellenzéki mozgalmainak szűkmarkú támogatása a lap szerint arra utal, hogy az ország nem engedhet meg magának "új Marshall-terveket vagy új háborúkat".
Nincs hova menekülni
A lap idézi az IMF új vezetőjét, Christine Lagarde-ot, aki a CNN-nek nyilatkozva azt mondta, az USA, illetve annak állampapírjai irányában mindig érezhető volt egyfajta "pozitív elfogultság", ez azonban most csorbát szenvedett.
Nagy szerencséje viszont Amerikának, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor Európa egyre nehezebben kezelhető adósságválsággal küzd, az egyébként nagyon eladósodott Japán pedig a februári természeti katasztrófából lábadozik, a befektetőknek "nincs hova menekülni". Ez megmagyarázza, miért nem gyengült meg nagyon a dollár, és miért maradt meg a kereslet az amerikai állampapírok iránt a technikai államcsőddel fenyegető napokban is - állapítja meg a NYT írása.