Rövid távú megoldások után maradt az adósságválság Amerikában és Európában

Eseménydús ősznek néz elébe a világgazdaság: jó eséllyel megismétlődik az amerikai adósságcsökkentésről folytatott, nemrég csak a fizetésképtelenség közvetlen veszélyének árnyékában felfüggesztett vita, és kedvezőtlen esetben nagy eurózóna-tagállamok finanszírozása inoghat meg. A forint már az eddigi aggasztó fejlemények hatására is nagyon meggyengült a svájci frankkal szemben.

Csak a legfontosabb döntések halogatására volt elég az amerikai adósságvitában hétfő hajnalban megkötött alku, ezért a washingtoni politikai elit ősszel kénytelen lesz újra nekilátni az elmúlt hónapokban látott egyezkedésnek, mely a New York Times szerint nemcsak a pártok és Barack Obama elnök hazai népszerűségének, de az USA külföldi imázsának is sokat ártott - ráadásul világszerte nyugtalanná tette a befektetőket.

Hogy a nemzetközi pénzvilág mennyire nem elégedett a republikánus és a demokrata párti képviselők által - a technikai államcsőd küszöbén - elért megállapodással, azt a magyarországi devizahitelesek közvetlenül megtapasztalhatták: hétfőn soha nem látott szintre erősödött a svájci frank a forinttal szemben, rövid időre a 244-es határt is átlépte.

A drasztikus frankerősödés a pesszimista nemzetközi befektetői hangulatra vezethető vissza - mondta az [origo]-nak még hétfőn Kolba Miklós, az ING devizaüzletág-vezetője. "A piaci szereplők nem látják a hosszú távú megoldást az amerikai és európai adósságválságra, ezért a legbiztonságosabbnak tartott célpontok felé veszik az irányt. Ezek közé tartozik az arany mellett a svájci frank" - magyarázta Kolba Miklós.

Az év végéig újra kell tárgyalni

Az amerikai megegyezés értelmében az államadósság-plafont most 900 milliárd dollárral emelik meg, ez nagyjából fél évre elég, így hamarosan újabb emelésre lesz szükség. Kitűztek egy 900 milliárdos, tízéves kiadáscsökkentő programot is. Ha az e célra felállítandó kétpárti bizottságban az év végéig sikerül ez utóbbihoz még 1500 milliárdot hozzácsapni, akkor a plafon is ugyanennyivel emelkedik - ha nem, akkor csak 1200 milliárddal, és automatikusan társul mellé egy hasonló méretű, a védelmi és a szociális kiadásokat is mérséklő csomag.

A valódi megoldás felelőssége tehát a leendő tizenkét tagú bizottságra hárul. Ez lehetővé teszi, hogy a republikánusok továbbra is ragaszkodjanak az adóemelés, a demokraták pedig a szociális kiadások megvágása nélküli hiánycsökkentő módszerekhez - azaz megint nehezen feloldható konfliktusba bonyolódjanak. Erre utalt a fenntartható szövetségi költségvetésért küzdő független civil szervezet, a CRFB elnöke, Maya MacGuineas, amikor a Wall Street Journal üzleti lapnak nyilatkozva "óriási elszalasztott lehetőségnek" nevezte a vita lezárását.

"Viszonylagos nyári nyugalom"

A végül feloldott amerikai politikai patthelyzet a napokban valamelyest elhomályosította az eurózóna adósságválságát, de van rá esély, hogy a július közepén elfogadott második görög mentőcsomagot hamarosan újabb tagállam vagy akár tagállamok krízise követi. A három legveszélyeztetettebb ország Ciprus, Olaszország és Spanyolország, és az általunk megkérdezett szakemberek szerint utóbbi kettő bajba kerülése katasztrófával érne föl.

"Az újabb görög mentőcsomag után most nehezebb megítélni, de ősszel valószínűleg tisztábban lehet majd látni, hogy mekkora veszélyben van az eurózóna többi, úgynevezett perifériaországa. A viszonylagos nyári nyugalom után ugyanis vélhetően nagyobb lesz a piaci nyomás, hiszen az elfogadott intézkedések a görög válságot is csak időlegesen csillapítják" - mondta az [origo] érdeklődésére Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közgazdaságtudományi Intézetének kutatója.

Hiányzó politikai akarat

Hozzátette, a spanyol és az olasz adósságállomány között van egy nagyságrendnyi különbség, előbbi körülbelül 650 milliárd, utóbbi 1850 milliárd eurót tesz ki. A spanyolok esetében, ha külső segítségre lenne szükség, akkor az csak Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) nevű mentőalap kibővítésével lenne megoldható. Erre azonban egyelőre nincs valós politikai akarat, mivel egy ilyen lépés az alap hiteleire garanciát vállaló tagállamok terheit növelné.

Az olaszok adóssága pedig olyan tetemes, hogy feltehetően nem is lehetne az EFSF-et számukra elégséges mértékűre bővíteni. Ha az olaszok is bajba kerülnének, akkor a közösen garantált eurókötvény bevezetése jelenthetne megoldást, erre azonban jelenleg még kisebb a politikai akarat - mondta Darvas Zsolt.

Célponttá válhatnak

Hasonlóan vélekedett az [origo] kérdésére Barta György, a CIB Bank makroelemzője. "Rossz piaci hangulatban, a gazdasági kilábalás lelassulásával, könnyedén piaci célponttá válhatnak újabb országok azok közül, amelyek túl nagy államadósságot cipelnek. Annál is inkább, mivel az eurózóna vezetői által két hete elfogadott görög csomag valóban kizárólag Görögország megsegítését tűzi ki célul. Hogy mennyire reális veszély fenyegeti Spanyolországot vagy Olaszországot, az ősszel, a piaci aktivitás fokozódásakor derülhet ki" - mondta az elemző.

Szerinte ugyanakkor e két állam kedvező esetben elkerülheti, hogy külső segítséget kelljen kérnie, hiszen költségvetési helyzete messze nem olyan fenntarthatatlan, mint Görögországé. "Az olasz államadósság ugyan hatalmas, a GDP 120 százaléka körüli, de nagy részben belülről finanszírozzák. Emellett a folyó hiány alacsony, az államadósság kamatterhe nélküli, úgynevezett elsődleges egyenleg többletet mutat, a költségvetés gyenge növekedés mellett is kordában tartható" - magyarázta a CIB Bank elemzője.

A német adófizetőknek elegük van

"Annyira rossz reálgazdasági környezet, mint Görögországban, egyetlen más eurózóna-tagállamban sincs, ott ugyanis nem működik fejlett exportágazat, a gazdaság az európai növekedés megindulásával sem mozdulna meg. Ha nincs növekedés, akkor a hiánycsökkentés vagy a munkanélküliség mérséklése is sokkal nehezebben oldható meg. Ettől azonban a mediterrán térség egyéb országaiban is jelentkezhet még adósságprobléma" - erősítette meg kérdésünkre Rácz Margit, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének kutatási igazgatója.

"Ha Olaszország bedőlne, annak beláthatatlan következményei lennének. A felmérések szerint egyébként a német adófizetők elsöprő többsége nem is lenne hajlandó állni még egy nagy mentőcsomag számláját " - mondta Rácz Margit.

Európai valutaalap?

További kiigazító intézkedésekre Barta György szerint akkor lehet szükség, ha a rossz növekedési adatokkal párhuzamosan esetleg a spekulánsok részéről támadás indul az említett két ország ellen. Az eurózóna a megelőzés érdekében annyit tehet, hogy tovább bővíti az EFSF-et és fokozza a tagállamok fiskális (költségvetési) integrációját, de erre egyelőre kevés az esély - vélekedett az elemző.

Rácz Margit szerint az eurózóna gondjaira a jelenlegi helyzetben csak egy, az IMF mintájára szabott európai valutaalap létrehozása lenne jó válasz, erre megfelelő támogatottság esetén fél év is elég lehetne. "Jogi lehetősége most egyedül az IMF-nek van arra, hogy visszatartson egy hitelrészletet, ha az adott ország nem teljesíti a vállalásait. Úgy kellene gazdasági szolidaritást teremteni Európában, hogy a pénzügyi szigort beépítik a rendszerbe" - jegyezte meg a szakember.