Orbán: Komoly döntések kellenek az euróválság miatt

Kiadáscsökkentő és a bevételi oldalt is érintő lépések megtételére kész a kormány, mert a gazdasági növekedés lassabb lesz a vártnál, jelezte Orbán Viktor kormányfő. Legalább százmilliárd forintos lyuk keletkezik emiatt a költségvetésben, de hogy milyen intézkedésekkel ellensúlyozzák ezt, azt szeptember elején döntik el a Fidesz és a KDNP frakcióülésén.

"Komoly döntések" előtt áll a kormány - jelezte Orbán Viktor miniszterelnök szerdai sajtótájékoztatóján, amelyen arról beszélt, hogyan reagál Magyarország az euróválságra. Konkrétumokat nem említett Orbán, mert mint mondta, a Fidesz-KDNP frakciószövetség szeptember 7-9. közötti frakcióülésén kérnek felhatalmazást a szükséges intézkedésekhez, addig azonban korai beszélni arról, azok miben merülhetnek ki. A miniszterelnök szerint azonban kiadáscsökkentő és a bevételi oldalt is érintő lépésekre egyaránt fel kell készülni.

A miniszterelnök reagálását az indokolja, hogy - mint azt az [origo] megírta - a jövő évi költségvetésben 90-120 milliárd forintos (a GDP-ben mérve 0,3-0,4 százalékos) lyukat üt a vártnál rosszabb gazdasági környezet, ennyivel nagyobb lenne a hiány, ha a kormány által eddig várt három helyett kétszázalékos lenne csak a gazdasági növekedés. Orbán beszédéből nem derült ki egyértelműen, melyik évre értette, hogy az egy százalékponttal kisebb növekedés legalább 100 milliárd forinttal megdobja a hiányt.

Tartja a hiánycélt a kormány

Mindenesetre idén az államháztartásban többlet, kétszázalékos GDP-arányos szufficit lesz az NGM érvényben levő prognózisa szerint, elsősorban a GDP 10 százalékára rúgó nyugdíjpénztári vagyon becsatornázása miatt (ellenben jövőre 2,5 százalékos hiánycél van érvényben), vagyis egy 0,3-0,4 százalékos egyenlegromlás még mindig többletben hagyná a költségvetést. Másrészt, ha a kormány szeptemberben hozna döntést arról, hogy ellensúlyozza az idei százmilliárd forint körüli egyenlegrontó hatást, az azt jelenti, hogy három-négy hónap alatt kellene ennyivel javítani a költségvetési szaldót, vagyis éves szinten 3-400 milliárdos kiigazítást hajtana végre a kormány.

Orbán jelezte, bármi történjen is, Magyarország tartja magát ahhoz, hogy nem engedi a költségvetési hiányt a GDP 3 százaléka fölé, és az államadósságot is tovább csökkenti, jövőre is jönnek az adósságmérséklő lépések. A miniszterelnök szerint "előre fogunk lépni az önkormányzatok adósságával is." Idén ezt "nagyon komoly" bürokráciacsökkentő intézkedések előzik meg.

Általánosságban beszélt az adórendszerről is, azt említve, hogy nem adta fel a kormány azt a tervét, hogy Európa egyik legversenyképesebb, arányos adórendszerét hozza létre.

Újabb bizottságot hoz létre a kormány

A kormányfő kitért a devizahitelesek ügyére is. Elmondta, hogy helyes lépés volt már felállítani az árfolyamgátat, amivel a devizahitelesek a mostani piaci árfolyamnál kedvezőbb árfolyam alapján törleszthetik havonta az esedékes részletet három éven keresztül. "Ha most kezdenénk hozzá a devizahitel-probléma kezeléséhez, az eső után köpönyeg lenne" - vélte. A kormány elhatározta azt is, hogy rendeletet alkot arról, hogy az árfolyam-rögzítési időszak lejárta után legfeljebb 15 százalékkal emelkedhessenek a törlesztőrészletek. Azt is egyértelművé tette, hogy az árfolyamgát a támogatott kamatú fészekrakó hitellel rendelkezőkre is vonatkozik.

Orbán felkérte Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert, hogy vizsgálja meg, ki a felelős a devizahitelek elterjedéséért. Matolcsy egy otthonvédelmi monitoringbizottságot is felállít, amelynek a feladata az lesz, hogy kikényszerítse a bankoktól az átlátható árképzést. A bizottságot Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára vezeti, de a testület munkájában a PSZÁF és az MNB is részt vesz. A bankok nem tudják áthárítani a bankadót az ügyfeleikre, jelentette ki Orbán, de ha ilyent tapasztalnak, akkor a kormány közbe fog lépni.

"Senkinek, semelyik banknak nincsen az ellen semmi kifogása, hogy a hitelintézetek működésére vonatkozó jogszabályok betartását ellenőrizze" - reagált Orbán Viktor bejelentésére Müller János. A Bankszövetség vezető tanácsadója szerint a kormány által felállítandó otthonvédelmi monitoringbizottságnak nem lesz nehéz dolga, miután a hitelszerződések költségeire, a kamatok számítására vagy az árfolyamokra vonatkozóan mindent valamilyen jogszabály - törvény vagy rendelet - rögzít, a fogyasztóvédelmi előírások betartását pedig folyamatosan ellenőrzi a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.

Az [origo] élő beszámolóját a miniszterelnök sajtótájékoztatójáról itt olvashatja el.