Obama bejelentette a megállapodást az adósságplafon emeléséről

Megállapodásra jutottak az úgynevezett adósságplafonról szóló vitában az amerikai pártok - jelentette be Barack Obama amerikai elnök, aki szerint ezzel elkerülhető, hogy az Egyesült Államok fizetésképtelenné váljon. Az egyezség értelmében a szövetségi kormány továbbra is tud hiteleket felvenni, de a következő tíz évben 2400 milliárd dollárral csökkentik a kormányzati kiadásokat. A megállapodásról még szavaznia kell a törvényhozás két házának is. Kérdés, hogyan értékelik majd a hitelminősítők azt, hogy megállapodás több fontos részletről elhalasztja a döntést.

"Szeretném bejelenteni, hogy a két párt vezetői megállapodásra jutottak a hiány csökkentéséről és a fizetésképtelenség elkerüléséről" - fogalmazott Barack Obama amerikai elnök a magyar idő szerint hétfő hajnalban tartott tájékoztatóján. A megállapodásról még szavaznia kell a törvényhozás két házának, a szenátusnak és a képviselőháznak, ez leghamarabb hétfőn lehetséges.

A megállapodás értelmében 900 milliárd dollárral felemelik az Egyesült Államok úgynevezett adósságplafonját, és ezzel együtt több ezer milliárd dolláros megszorító csomagot is elfogadnak. Az adósságplafont az amerikai pénzügyminisztérium számításai szerint kedden érte volna el a szövetségi kormány, onnantól nem tudott volna újabb hiteleket felvenni működése finanszírozásához, és fizetésképtelenné vált volna. Ezt kerüli most el a hónapokon át tartó kemény alkudozások eredményeként elfogadott megállapodás.

Az egyezség értelmében a következő tíz évben 2400 milliárd dollárral csökkentik a szövetségi kiadásokat, és ezek nagy részére egy új kétpárti bizottság tesz javaslatot. Ha ez a bizottság nem jut eredményre novemberig, akkor vagy automatikusan beindul egy általános kiadáscsökkentés, vagy pedig a törvényhozásnak el kell fogadnia egy úgynevezett költségvetési egyensúlyi alkotmánykiegészítést. Ebben az esetben a plafonemelés második üteme nem 1,5, csak 1,2 ezer milliárd dolláros lesz. (Minderről részletek ebben a blogbejegyzésben).

Az adósságválság enyhülésének hírére a svájci frank jegyzése hétfő reggel a 237 forint körüli szintről alig néhány óra alatt 233 forint közelébe süllyedt, vagyis a forint erősödni tudott. Az elmúlt hetekben történelmi csúcsra dráguló arany esni kezdett, amint a befektetők kockázatosabb eszközöket kezdtek vásárolni. Jelentős, egy százalékot meghaladó emelkedéssel nyitottak a vezető nyugat-európai tőzsdék mutatói: a londoni FTSE-100 index 1,08 százalékos emelkedéssel indított, a frankfurti DAX 1,67 százalékos, a párizsi CAC-40 pedig 1,32 százalékkal erősödött. A budapesti tőzsde ugyan 0,45 százalékos erősödéssel nyitott, negyed 11-kor viszont már 0,05 százalékos mínuszban volt a BUX.

Újabb több hónapos vitára lehet számítani

A Wall Street Journal értékelése szerint a megállapodás a legnehezebb kérdéseket nem válaszolja meg, mert nyitva hagyja, hogy mely állami programok költségeit kell csökkenteni. Ezzel vélhetően újabb több hónapos elkeseredett vitát nyit az adórendszer és a szociális támogatások átalakításáról - vagyis olyan problémás ügyekről, amelyeket a mostani egyezséggel egyszerűen félretettek. Összességében tehát míg egy bizonytalansági tényezőt megszüntettek, másokat meghosszabbítottak a pártok - írja az amerikai üzleti lap internetes oldala.

Az amerikai tárgyalásokat világszerte feszült figyelemmel kísérték a kormányok és a pénzügyi befektetők, a fizetésképtelenség bekövetkezésének ugyanis több elemzés szerint is súlyos következményei lennének. Mint arra egy korábbi cikkünk rámutatott, egy ilyen fejlemény hatással lenne a magyar gazdaságra is, és a devizahitelesek számára különösen fontos svájci frank árfolyamának emelkedéséhez vezetne.

Obama bejelentése után 1,7 százalékkal emelkedett a tokiói tőzsdeindex, és a dollár is erősödött. "Üdvözöljük az amerikai adósságmegállapodást, és remélhetőleg ez stabilizálni fogja a piacokat" - idézte a BBC a japán kormány egyik magas rangú tisztviselőjét.

Obama szerint nem olyan megegyezés született, amilyet szeretett volna, de hozzátette, hogy ez egy komoly lépés a hiány kezelésében. Az elnök és pártja a tárgyalások során azt akarta elérni, hogy egy nagyobb összegű, összességében négyezermilliárdos csomagot fogadjanak el, amely azonban nemcsak kiadáscsökkentéseket, hanem adóemeléseket is tartalmaz. Ez utóbbit az állam túlzott terjeszkedésétől tartó republikánusok hevesen ellenezték, és végül ez kimaradt az egyezségből.

A hitelminősítők még bekavarhatnak

A legfontosabb részletekről való döntés elhalasztása kérdésessé teszi, megtarthatja-e az Egyesült Államok az eddig a nagy hitelminősítők mindegyikénél meglévő legmagasabb (AAA) besorolását. A hitelminősítő cégek ugyanis arra figyelmeztettek, hogy hiába lesz a megállapodás az adósságplafon megemeléséről, ha nem kapcsolódik hozzá kellő nagyságú és hiteles kiadácsökkentő program, akkor az USA elveszíti az osztályzatot. Erre korábban nem volt példa, az amerikai állampapírok mindig is a lehető legbiztonságosabb befektetésenek számítottak.

A WSJ online verziójának az amerikai adósságvitát követő blogja idézte Mohamed El-Eriant, a világ legnagyobb kötvényalapját kezelő cége, a Pimco elnök-vezérigazgatóját, aki azt mondta a Dow Jonesnak, hogy a Standard & Poor's hitelminősítő reakciója lesz kritikus. El-Erian szerint ha az S&P tartja magát a július 14-én ismertetett kemény álláspontjához, és szigorúan értékeli a megállapodást, akkor le kellene minősítenie az USA-t. Hozzátette ugyanakkor, úgy sejti, hogy az S&P-re óriási nyomás nehezedik majd, hogy mégse így tegyen.

A S&P mellett egyébként a Moody's hitelminősítő is úgynevezett negatív figyelőlistára tette az Egyesült Államokat, amikor közeledett az adósságplafon-vita végső határideje. Egyelőre egyik cég sem kommentálta a hétfői fejleményeket.