Görög pénzügyminiszter: Megalázó, hogy kölcsön kell kérni

A görög pénzügyminiszter, Evangélosz Venizelosz parlamenti beszédében hangsúlyozta, hogy "Görögország örökké az eurózóna tagja marad". A görög pénzügyminiszter szerint a pénzügyi piacok "zsarolják" Görögországot, kibírhatatlan szintekre tornászták fel a finanszírozási költségeket, az uniós vezetők pedig nem a kellő hatékonysággal végzik a munkájukat.

Görögország ragaszkodik az euróövezeti tagsághoz, és további lépéseket kell tennie, hogy elkerülje a gazdasági összeomlást - mondta szerdán Evangélosz Venizelosz pénzügyminiszter az újabb megszorító intézkedések előkészítésére összehívott rendkívüli kormányülést megelőző parlamenti felszólalásában.

A pénzügyminiszter szerint a csatlakozás a valutaunióhoz történelmi jelentőségű döntés volt, amin nem lehet változtatni. "Görögország az euróövezet tagja, és az is marad örökre" - szögezte le Venizelosz. Mint mondta, a kormány "nem kockáztatja az ország sorsát, és mindent megtesz" a válság leküzdéséért. Szükség van a nemzetközi hitelezők segítségére is. A trojka nélkül pénzügyileg már összeomlott volna az ország - mondta a miniszter.

Leépítés, nyugdíjcsökkentés, adóemelés

A trojka az Európai Unió (EU), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hármasa, amely összeállította a 110 milliárd eurós első görög mentőprogramot. A hitel soron következő, 8 milliárd eurós részletének folyósítása hetek óta késik. A hitelezők további reformokat várnak a görög vezetéstől, amelynek már csak októberig van elég forrása a fizetési kötelezettségek teljesítéséhez.

Görög sajtójelentések szerint elsősorban az várható, hogy előbbre hozzák az állami-közigazgatási szférában ütemezett leépítést, fizetés- és nyugdíjcsökkentést, és újabb elemekkel egészítik ki a jövedelemadó emelését és a vagyonadó bevezetését tartalmazó, korábban összeállított adóügyi csomagot.

Drámai hangvételű beszédében Evangélosz Venizelosz hangsúlyozta: a pénzügyi piacok "zsarolják" Görögországot, kibírhatatlan szintekre tornászták fel a finanszírozási költségeket, az uniós vezetők pedig nem a kellő hatékonysággal végzik a munkájukat. Az EU mint "intézményes rendszer, amely egy spekulációnak kitett közös valutát tart fenn, nem képes kezelni a válságot a szükséges határozottsággal és gyorsasággal" - mondta a miniszter.

"Nem ismertük fel teljes egészében a veszélyt, amely azzal fenyeget, hogy a nemzetgazdaság működése is leállhat" - mondta a görög pénzügyminiszter. Hangsúlyozta: hazája számára megalázó, hogy kölcsönt kell igényelni és nemzetközi felügyelet alá kell vetni magát, mindezt azonban szükséges megtenni, hogy elkerülje a még nagyobb bajokat. "Amikor az ember kölcsönkér, akkor méltányolnia kell a hitelező igényeit. Nemigen lehet alkudozni, és természetesen az a fél az erősebb, aki a pénzt adja, és nem az, aki kapja" - mondta a pénzügyminiszter.

Félbaszakadtak a tárgyalások

Az EU-EKB-IMF hármas küldöttsége szeptember elején félbeszakította a hitelhez kapcsolódó megállapodás végrehajtásának helyszíni ellenőrzését. Görögország csak a felülvizsgálat lezárása után kaphatja meg a hitel következő részletét.

A 110 milliárd eurós hitelhez kapcsolt megállapodásban szereplő úgynevezett középtávú terv értelmében görög a hazai össztermék (GDP) arányában számolt államháztartási hiányt a 2011-re becsült 8,5 százalékról 1,2 százalékra kell csökkenteni 2015-re. A menetrend szerint egyebek között 50 milliárd euró nagyságú privatizációs programot kell végrehajtani, és 150 ezerrel csökkenteni kell az állami alkalmazottak több mint 750 ezres létszámát.

A 11 millió lakosú ország adóssága meghaladja a 300 milliárd eurót, ami a GDP 165 százalékánál is nagyobb teher.