"Fellélegezhetnek a bankok" - új eljárásban kell vizsgálni az egyoldalú kamatemelések jogszerűségét

A Legfelsőbb Bíróság új eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot a Partiscum XI. Takarékszövetkezet ügyében kedden, mert szerinte a pénzintézetek bizonyos körülmények között módosíthatják egyoldalúan a hitelszerződéseket. A Szegedi Ítélőtábla fél évvel ezelőtt marasztalta el a takarékszövetkezetet az ügyfeleket kedvezőtlenül érintő kamat- és költségemelések miatt. A mostani ítélet szerint a bíróságoknak a következő eljárásban alaposabban kell vizsgálniuk az egyoldalú módosításokat lehetővé tévő oklistát.

Részben jogszabálysértőnek találta a korábbi döntéseket a Legfelsőbb Bíróság (LB) a Partiscum XI. Takarékszövetkezet egyoldalú szerződésmódosításai miatt indult ügyben, ezért megsemmísitette a korábbi ítéleteket és új eljárásra kötelezte az első fokon eljáró bíróságot.

Legfelsőbb Bíróság kedden azzal indokolta döntését, hogy nem értett egyet a másodfokú bíróság azon megállapításával, hogy egy pénzintézet csak a polgári törvénykönyvben lévő esetek alapján módosíthatja egyoldalúan a szerződést, mert az LB véleménye szerint bankhitelek esetében a szerződésre a hitelintézeti törvény is vonatkozik. Vagyis egy bank, ebben az ügyben a Partiscum XI. Takarékszövetkezet nemcsak a Ptk. szabályai szerint változtathatja meg az ügyfélnek kedvezőtlenül és egyoldalúan a szerződést, hanem a hitelintézeti törvényben felsorolt pontok alapján is.

A Legfelsőbb Bíróság kedden megállapította, hogy az egyoldalú szerződésmódosításnál csak olyan külső körülményt lehet figyelembe venni, amelyre egyik félnek sincs ráhatása, és amely tényleges hatást gyakorol a kamatra. Ezt az oklistában sorolja fel a pénzintézet. Az LB szerint tévedett a másodfokú bíróság, amikor tételes vizsgálat nélkül ítélte meg, hogy az oklistában szereplő körülmények megfelelnek-e a szabályoknak.

Az indoklás szerint a másodfokú bíróság akkor is tévedett, amikor azt állította, hogy a pénzintézetnek minden kockázatot viselnie kell a hitelszerződésnél. Az ugyanis nem lehetséges az LB szerint, hogy a bankok évtizedekre előre minden kockázatot előre lássanak. "A megalapozott döntés alapfeltétele az oklistában szereplő tételek egyenkénti megvizsgálása, erre a perben nem került sor" - mondta szóbeli indoklásában a bírónő. Mivel sem az első, sem a másodfokú bíróság nem vizsgálta ezt az oklistát, ezért az LB - a bírónő szavai szerint - nem látott lehetőséget arra, hogy maga vizsgálja meg és érdemben állást foglaljon, ezért az elsőfokú bíróságot új eljárásra kötelezte.

Nagy tétje volt a pernek

"Fellélegezhetnek a bankok, a Legfelsőbb Bíróság döntése után egyelőre nem kell arra számítani, hogy tömegesen indítanak pereket a hitelesek a bankok ellen" - mondta az [origo]-nak az ítéletről Barcza Mihály, az Oppenheim ügyvédi iroda partnere. Szerinte nagy tétje volt a pernek, amelyet korábban az ügyészség indított közérdekű keresetként, mert ha az LB helyben hagyta volna a Szegedi Ítélőtábla ítéletét, valószínűleg más hitelesek is sikerrel perelhették volna a bankjukat az egyoldalú szerződésmódosítások alapján.

Az ügyvéd szerint az LB a mostani ítéletében annak kimondásával utasította új eljárásra az első fokú bíróságot, hogy "a hitelintézetek által alkalmazott általános szerződési feltételek jogszerűségi tesztje nem a Ptk., hanem a hitelintézeti törvény". A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint tehát az az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő általános szerződési feltétel, amely a hitelintézeti törvénynek megfelel, csak abban az esetben minősülhet tisztességtelennek, ha az adott, egyedi szerződésmódosítás tisztességtelen volt. "Az LB ezáltal arra az álláspontra helyezkedett, hogy egy bank által alkalmazott általános szerződési feltétel nem lehet a Ptk. alapján általánosságban és minden ügyfélre kiterjedően tisztességtelen, ha megfelel a hitelintézeti törvénynek" - mondta az ügyvéd.

Az ítélőtábla fél éve elmarasztalta a bankot

A Szegedi Ítélőtábla fél évvel ezelőtt marasztalta el a Partiscum XI. Takarékszövetkezetet az ügyfeleket kedvezőtlenül érintő kamat- és költségemelések miatt. Az ítélőtábla jogerős ítéletében kimondta, hogy három évre visszamenőleg a Partiscum összes egyoldalú szerződésmódosítása tisztességtelen, ezért érvénytelen. A pénzintézet ezután a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, és felülvizsgálati kérelemben támadta meg a jogerős döntést.

Az ítélőtábla a Partiscum általános szerződési feltételeit azért tartotta tisztességtelennek, mert lehetőséget adnak arra, hogy a pénzintézet bármikor saját érdekei szerint módosítsa a hitelszerződéseket. Ugyanakkor az ítélet szerint ugyanilyen egyoldalú változtatásra a takarékszövetkezet ügyfeleinek nincs lehetősége.

Az ítélőtábla abból indult ki, hogy a magánjogi szerződésekben a jogok és kötelezettségek meghatározásakor a felek egyenjogúak. Ez azt jelenti az ítélet indoklása szerint, hogy a pénzügyi intézmény gazdasági erőfölénye ellenére jogi értelemben nincs a hitelt felvevők fölé rendelve, ezért nem erőltethet az utóbbiakra számukra hátrányos feltételeket.

A bíróság szerint, bár a Partiscum betartotta a vonatkozó jogszabályokat, például a hitelintézeti törvényt, illetve a bankok által elfogadott Magatartási kódexet, és nem tért el az egyoldalú módosítások lehetséges okait rögzítő úgynevezett oklistától, mindebből nem következik az, hogy "azok a feltételek, amelyek az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét előre biztosítják, tartalmuk szerint ne lehetnének tisztességtelenek, amennyiben sértik a jóhiszeműség és tisztesség elvét" - állt az ítéletben.

A takarékszövetkezet az ítélet ellen úgy érvelt, hogy szerinte problémás, ha egy bíróság egy jogszabályról kimondja, hogy tisztességtelen. A hitelintézeti törvény ugyanis tizenöt éve engedi az egyoldalú módosításokat. A takarékszövetkezet védője az egyik tárgyaláson azt mondta, hogy e gondolatmenet alapján nemcsak a pénzintézetek, hanem a közműcégek ellen is perek százai indulhatnak. Az ügyvéd szerint a "jogszerű, de nem tisztességes kifejezés az egész jogrendszert veszélybe sodorhatja".

Az ügyvéd szerint a Legfelsőbb Bíróság döntésének tétje az, hogy ha a jogerős, másodfokú ítélet hatályos marad, akkor perek százai indulhatnak a bankok ellen, ami több száz milliárdos kárt okozhat a pénzintézeteknek "egy olyan időszakban, amikor egyébként is ellenszélben vannak".