Hónapokig magasztalta, mégis pihenteti az egykulcsos adót a kormány

A kormány átmenetileg újra kétkulcsossá teszi a januárban bevezetett egykulcsos szja-rendszert azzal, hogy a havi 202 ezer bruttónál többet keresőknél átmenetileg megtartja a szuperbruttósítást. Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt mondta, az egykulcsos szja átláthatóvá és kiszámíthatóvá teszi az ország adórendszerét. Matolcsy György gazdasági miniszter pedig azt mondta, ez versenyképességünk alapja.

Évek óta az egykulcsos személyi jövedelemadó áll a Fidesz gazdaságpolitikájának középpontjában, már 2008-ban családi és egykulcsos adózás bevezetése mellett állt ki a párt. Az egykulcsos szja-rendszer sok állomáson keresztül valósult meg, keddi bejelentése alapján azonban a kormány a hosszú folyamat után januárban bevezetett egykulcsos rendszert felülírva, újra kétkulcsossá teszi a személyi jövedelemadót azzal, hogy - a gazdasági minisztérium közleménye szerint - kompenzációt szed be a havi 202 ezer bruttónál többet keresőktől, amit azok kaphatnak, akik ennél kevesebbet keresnek és a korábban bejelentett adóváltozások (az adójóváírás megszüntetése és az egykulcsos szja) miatt rosszabbul járnak, fizetésük csökken.

A kormány szerdán azt is bejelentette, hogy a kompenzáció alapja az lesz, hogy a havi bruttó 202 ezernél jobban keresőknél - jövedelmük ezen összeg fölötti részénél - az adószámítás alapja 2013-ig az úgynevezett szuperbruttó lesz, azaz bruttó felszorozzák 1,27 százalékkal és abból számítják ki fizetendő járulékokat. Ez pedig lényegében azt jelenti, hogy eltűnik az egykulcsos adórendszer: mindenki 16 százalék szja-t fizet majd, de a jobban keresők a magasabb alapról, azaz az adó mértéke náluk lényegében kicsit több mint 20 százalék lesz.

Benne volt az első akciótervben

Már jóval a választások előtt körvonalazódott a Fidesz terve az egykulcsos és családi személyi jövedelemadózásról - erről 2008 áprilisában a Világgazdaság szerzett tudomást, azt is hozzátéve, hogy az egységes adókulcs csak az szja-ra vonatkozna. A családi elemet a csökkenő népesedési trend megfordításáért kívánta bevezetni a párt.

Az új kormány megalakulása után, 2010-ben hozta nyilvánosságra az első akciótervnek elnevezett gazdasági intézkedéscsomagot. A lépéseket a parlamentben ismertető Orbán Viktor akkor azt mondta, a kormány két év alatt alakítja át a személyi jövedelemadózást egykulcsos, családi adórendszerre. Matolcsy György pedig azt mondta akkor az [origo]-nak, hogy minden gyerek csökkenti az adóalapot, vagyis a családi adózás egy olyan formája valósul meg, amelyben a kedvezmény az adóalapban érvényesíthető, nem közvetlen juttatásként kapják a családok. Varga Mihály két nappal később azt mondta az új adórendszerről: "egyszerűbb lesz bevezetni, mint elmagyarázni".

Bár az új adórendszerre való átállásról döntött a kormány, a menetrend bizonytalan volt. Ezt jelezte Orbán Viktor miniszterelnök is, aki azt mondta, "januártól Magyarország átáll az egykulcsos személyi jövedelemadóra, hogy az átállás hány évet vesz igénybe, az egy másik kérdés". Az ősszel kezdődő szakpolitikai vitában Orbán Viktor először azt mondta, egy lépésben vezetnék be az egykulcsos rendszert, illetve később azt is, hogy "nemcsak kisebb kulcsot szeretnék, hanem egy egyszerű és átlátható adórendszert".

Az új adózásról szóló törvénymódosítást novemberben fogadta el a parlament, az előkészítés azonban nem volt zökkenőmentes. A többféle kiszivárgott változatot Orbán Viktor a Hír Tv-ben azzal magyarázta, hogy "az új adórendszerrel kapcsolatban rövid határidőt, komoly feladatot kapott a nemzetgazdasági tárca, amely rogyadozik a nagyon komoly munkateher alatt".

Közép-Európa legversenyképesebb állama

Az egykulcsos adózás céljai többek közt az adórendszer egyszerűsítése, illetve a gazdasági növekedés serkentése voltak a kormány szándékai szerint. Az egyszerűsítés illusztrálására a kormányoldali frakciók egy söralátétre nyomott adóbevallást mutattak be a parlamentben, és Orbán is többször jelezte, hogy a kormány célja az, hogy az szja-bevallás elférjen egy ekkora helyen. Dancsó József fideszes képviselő, aki az [origo]-nak megmutatta az alátétet, azt mondta: "azt várjuk, hogy az egyszerűsítés révén valóban fehéredik a gazdaság, kevésbé éri meg adót eltitkolni, jelentős fogyasztásnövekedés indulhat be, ami előbb-utóbb beruházásokat is fog indukálni".

Az adórendszer egyszerűsítése volt a cél

Matolcsy György úgy fogalmazott, "az egykulcsos szja-rendszer révén az ország Közép-Európa legversenyképesebb állama lesz". Hozzátette a parlamenti vitákban is többször elhangzó érvet: "aki tízszer többet dolgozik, tízszer többet keres". A Hír Tv-ben a miniszter azt is elmondta, hogy az egykulcsos adózás az egyik, ha nem a legfontosabb eszköze az egymillió munkahely megteremtésének.

"Senki nem járhat rosszabbul"

A kormányzatnak azonban az is célja volt, hogy bővítse az adózók körét. Balog Ádám adóügyi államtitkár az [origo]-nak adott interjújában azt mondta, "jövőre a minimálbéresek is adózni fognak." Hozzátette azonban, hogy a minimálbéreseket a kormány kompenzálni fogja, mivel az egykulcsossá váló átmenetben az adójóváírás kivezetése miatt az alacsony keresetűek számára csökken a kézhez kapott jövedelem.

2011 februárjára a közszférában megszületett a bérmegállapodás, amely szerint senki nem járhatott rosszabbul, aki pedig ennek a veszélynek volt kitéve, bérkompenzációt kapott. A magánszektorra azonban nem volt közvetlen ráhatása a kormánynak, a bérmegállapításkor kialkudott 4-6 százalékos béremelési ajánlás ugyanis nem volt kötelező a cégek számára. A kormányzati többség ezért elfogadott egy törvényt, amely megvonja a cégektől az állami támogatást és a közbeszerzésen való indulás jogát, ha nem teljesítik az ajánlott béremelést.

Orbán: Kiszámítható, stabil ország

Az új alkotmány áprilisi elfogadása után az úgynevezett sarkalatos törvények megalkotása várt a parlamentre, amelyben Matolcsy György szerint az új adórendszer fontos vonásainak is helye van. "Az a szándékunk, hogy az arányos, 16 százalékos, egykulcsos adórendszer alapelveit, az arányosságot és az adórendszeren kívüli, gyerekvállalást segítő jelleget rögzítsük kétharmados törvényben" - nyilatkozta a nemzetgazdasági miniszter az Fn.hu-nak.

Május végén Orbán Viktor is egy kétharmados gazdasági törvény szükségességéről beszélt. A miniszterelnök a TV2-nek adott interjújában azt mondta, a magyar gazdaságpolitikát érő visszatérő bírálat, hogy kiszámíthatatlan, instabil. Véleménye szerint ezen a kétharmados többséget felhasználva kell változtatni, amire alkotmányos felhatalmazást ad a január elsején életbe lépő új alaptörvény. "A nyugdíjrendszer, az adórendszer, a költségvetési gazdálkodás néhány alapvető szabálya, szemben a mostani ötvenszázalékos parlamenti többséget igénylő döntéssel, kétharmadossá fog válni a jövőben" - mondta.

Nyárra világossá vált, hogy a világgazdaság lassabban növekszik a vártnál, és ez magyar gazdaságra is hatással van. Szijjártó Péter azonban augusztusban tagadta, hogy emiatt a kormány lemondana az egykulcsos adózásról, amelytől eredetileg a gazdaság gyorsulását várták. A Metropol ingyenes napilapban hétfőn megjelent interjúban azt a kérdést tették fel, hogy "az egykulcsos adó kérdése is kétharmados lesz-e". Akkor a miniszterelnök úgy válaszolt, hogy "valószínűleg igen". Orbán Viktor hozzátette, hogy "fontos, hogy világosság tegyük: Magyarország immár egy kiszámítható, stabil ország."