A Magyar Nemzeti Bank elnöke 10 pontban vázolta elképzeléseit szerdán Matolcsy György gazdasági miniszternek. A részleteket ugyan nem árultak el, de a csütörtöki Blikk azt írja, megtudta a Simor-féle mentőcsomag főbb részleteit, forrását azonban pontosan nem nevezte meg.
A Blikk értesülése szerint a jegybank hosszabb kamatperiódust állapítana meg. Jelenleg általában 6-12 havonta a bankok újraszámítják a kamatokat, és egyoldalúan változtatják a szerződéseket. Így az ügyfél törlesztése néhány hónap után jelentősen megugorhat.
A lap szerint a javaslat független kamatszinthez, például a jegybanki alapkamathoz kötné azokat a maximális kamatokat, amelyeket a bankok felszámolhatnak. Így például, ha a kamat legfeljebb 3 százalékponttal lehetne magasabb a jegybankinál, úgy a jelenlegi 6 százalékos alapkamathoz viszonyítva a bankok most 9 százaléknál nagyobb forintkamatot nem kérhetnének. Ha az alapkamat csökkenne, a bankoknak is csökkenteniük kellene, ha pedig növekedne, úgy mérlegelhetnének, hogy emelnek-e.
Egy további pont szerint nem számíthatnának fel a bankok kezelési költségeket, azt a kamatból kellene kigazdálkodniuk. Az MNB azt javasolja továbbá a Blikk szerint, hogy egy olyan központi rendszer jöjjön létre, amely pontosan tartalmazná: ki fizeti lelkiismeretesen kölcsöneit, számláit. Ebből a bankok megtudhatnák: ki a jó adós, és külön kedvezményeket biztosítanának neki.
A Blikk azt is írja, hogy a jegybank javasolja a devizában történő törlesztés lehetőségét. Főleg a frankhitelesek problémája, hogy akár néhány nap alatt jelentősen megugorhat a svájci frank ára, lehet hogy éppen az ügyfél fordulónapján. Ha viszont a hitelesek maguk utalhatnák át a frankot, azt akkor vehetnék meg, amikor úgy gondolják, az árfolyam kedvező.
Az MNB egy éve már előállt egy hasonló javaslatcsomaggal
A kormányfő a múlt héten azt közölte, hogy ugyan bevezették az árfolyamrögzítés lehetőségét, de azt csak átmeneti segítségnek tekintik, és a kormány egy olyan végleges intézkedésen töri a fejét, ami a devizahiteleseknek segít. Keddi sajtótájékoztatóján Orbán azt mondta, hogy a svájci jegybank lépése (hogy rögzítik az euróhoz a frankot) jó, de a kormány nem tette le arról, hogy segítsen a devizahiteleseknek.
Az MNB tavaly már egy javaslatcsomagot letett az asztalra a hitelesek helyzetét megkönnyítendő, melynek több eleme megjelenik a - Blikk információja szerinti - mostani javaslatokkal.
Az MNB akkor azt mondta, hogy szerinte a bankok erőfölénye főként a hiteltermékek árazásában jelenik meg, ezért úgy látta, hogy az ügyfél és a bank viszonyában itt kell beavatkozni. Ezért az MNB azt javasolta a kormány számára, hogy alkosson jogszabályt, mely szerint a fogyasztók számára kétféle hiteltermék kínálható a jövőben: nem növelhető felárral referenciakamathoz kötött vagy hosszabb (években mérhető) kamatperiódusra rögzített kamatozású termék.
Emellett felvetette egy olyan jogszabály megalkotásának szükségességét, mely kizárja a törlesztésnél alkalmazott árfolyamrés ügyfelek számára hátrányos szélesítését; korlátozza a marzs lehetséges mértékét; illetve lehetővé teszi a hitelek devizában történő törlesztést is.