Több csapda is van Matolcsy új adócsomagjában

A mostaninál bonyolultabb adózási rendszert vetít előre a Matolcsy György gazdasági miniszter által múlt pénteken bejelentett és a tárcája által kedden kiadott közleményben szereplő intézkedéscsomag. A kormány által tervezett jelentős minimálbér-emelés komoly terhet jelent majd a cégeknek. Egy tanulmány szerint a legutóbbi ilyen szintű minimálbér-emelés a legkevesebbet keresők állását sodorta veszélybe, és megnehezítette az álláskeresők dolgát is.

Az idei havi 78 ezer forintról 92 ezer forintra akarja emelni jövőre a kormány a minimálbért, valamint 5 százalékos bérnövelést akar - derül ki a gazdasági minisztérium (NGM) keddi közleményéből. Azért van szükség ekkora, egylépcsős emelésre, hogy a minimálbért keresők nettó keresete ne csökkenjen az adójóváírás és a félszuperbruttó adóalap megszüntetésével.

Sok cég nem bírná a béremelést

A kormány által jelzett tervek - ha megvalósulnak - komoly terhet jelentenek majd a cégeknek. A most alig a minimálbér felett keresőknél is nagy bérfejlesztést kell végrehajtaniuk a cégeknek, mivel a múlt pénteken bejelentett adócsomag őket is hátrányosan érinti. Nem elég csak 5 százalékkal emelni a keveset kereső alkalmazottak bérét, hogy arányosak maradjanak a cégen belüli fizetések.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a cégek bérköltsége számottevően megugrana - a kizárólag alacsony bérű alkalmazottakat foglalkoztató cégek bérköltsége akár 18 százalékkal is nőhet abban az esetben, ha mindenki minimálbéren van bejelentve -, miközben a gazdasági feltételek kedvezőtlenebbé váltak, a belföldi fogyasztás évek óta esik vissza, és jövőre is a legjobb esetben is csak megállhat a visszaesés, a külföldi piacokon is gyengébb lehet a kereslet a vártnál. A kedvezőtlen kilátásokkal a kormány is tisztában van, amit jelez, hogy az elmúlt bő egy hónapban jelentősen rontotta a 2012-es GDP-növekedésre vonatkozó várakozását: augusztus elején még 3 százalékos bővülést reméltek, augusztus végén már csak 2 százalékost, a múlt héten pedig már csupán másfél százalékost. A nehéz, alig valamivel javuló értékesítési feltételek mellett ekkora bérteher-növekedés sok cégnek okoz súlyos terhet, aminek hatására munkahelyek szűnhetnek meg.

A 2000-ben bevezetett minimálbér ekkora ütemű emelésére 2002 óta nem volt példa. A Magyar Tudományos Akadémia két kutatója egy 2004-ben a Közgazdasági Szemlében publikált tanulmányukban arra világítanak rá, hogy a 2001-es, 25 ezerről 40 ezer forintra való minimálbér-emelés hatására "legalább 3,5 százalékkal csökkent a foglalkoztatás az 5-20 fős kisvállalatok körében; a minimálbéren (túl)fizetett munkavállalók kétszer nagyobb valószínűséggel vesztették el az állásukat 2001 második-negyedik negyedévében - átlagosan hétéves folyamatos munkaviszonyt követően -, mint a náluk kicsit jobban fizetettek; és 2001-ben, majd 2002-ben is erőteljesen romlott az alacsony bérű segélyezett munkanélküliek elhelyezkedési esélye." Ráadásul 2000-2002-ben a külpiacokon erős konjunktúra volt, ami akkor enyhítette a minimálbér-emelés negatív hatásait, szemben a mostani lanyha és folyamatosan romló helyzettel. A helyzetet bonyolítja az is, hogy a kormány egyik legfontosabb ígérete a hivatalba lépése óta az, hogy tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremt.

A kormány a kedvezőtlen hatások kivédésére egyelőre mindenféle konkrét összeg és eljárásrend megjelölése nélkül jelezte, hogy a cégeket valamilyen formában kompenzálja a túlzottan nagy bérteher-emelkedés miatt. Ha így lesz, akkor mélyen a zsebébe kell nyúlnia az államnak, ha azt akarja, hogy egyetlen dolgozó se kerüljön utcára a drasztikus minimálbér-emelés és annak tovagyűrűző hatásai miatt.

Ennek költségvetési összegét megbecsülni nehéz, de ha csupán egymillió munkahely esetén kompenzálná a cégeket az állam úgy, hogy átlagosan a béremelésnek a felét állja, akkor az [origo] számításai szerint éves szinten durván 80 milliárd forintot emésztene fel ez. A munkavállalók nem egészen 15 százaléka, 450 ezer ember büszkélkedhet átlagbér, azaz havi bruttó 210 ezer forint feletti jövedelemmel az RSM DTM adótanácsadó cég számításai szerint. Így az egymillió munkavállalót érintő kompenzációs számításunk jó eséllyel nem becsüli felül a hatásokat.

Kompenzálnák a munkavállalókat is

Az 5 százalékos bruttóbér-növelési szándék nem lesz mindenkinél elég a nettó kereset legalább szinten tartásához, ezt az NGM közleménye is elismeri. Ezért a munkavállalók egy részénél is ellentételezni kívánja a kormány a negatív jövedelemhatást.

Ez azonban nem üt újabb lyukat a költségvetésen, mert a munkavállalóknak járó kompenzáció forrása egy új adókulcs bevezetése lesz az átlagbért el nem érő, havi 202 ezer forint feletti jövedelmekre. Ennek az adókulcsnak (az NGM közleménye "hozzájárulást" említ, de a hozzájárulás adószakmai szempontból adónak minősül, mert befizetése nem jogosít fel közvetlen állami szolgáltatásra, nem úgy, mint a járulék) a mértékét nem említi a Matolcsy-tárca közleménye, csak arra tesz utalást, hogy az "eddigi adóterheknél alacsonyabb mértékű" lesz.

Nem világos, hogy milyen eddigi adóteherre céloz az NGM, de ha a szolidaritási adóra, amit 2006 őszén vezetett be a Gyurcsány-kormány, akkor ez a jövőre bevezetendő új teher nem érhetné el a 4 százalékot. Ezt tehát a 202 ezer forint feletti jövedelemrész után kellene fizetni, vagyis a jövő évi adótábla valójában kétkulcsos lesz, 16 százalékot kell fizetni 202 ezer forintig, afölött pedig többet, elképzelhető, hogy valahol 16 és 20 százalék közötti mértékű adót.

Bonyolult lesz, nem söralátét

Bár a kormány terveinek sok részlete nem ismert egyelőre, várhatóan sem az államnak, sem a cégeknek nem lesz egyszerű dolguk jövőre, ha a kormány valóban bevezeti a munkaadókat és munkavállalókat is érintő kompenzációs programot. A nettó jövedelmi pozícióváltozást ugyanis lényegesen nemcsak a kiinduló bruttó bér befolyásolja, hanem az is, hány gyereke van a munkavállalónak, illetve, hogy év közben születik-e új. Ma egy kétgyerekes alkalmazottnak havi 20 ezer forintnyi adókedvezmény járna a gyerekek után, de ezt nem tudja érvényesíteni teljes mértékben, ha a bruttó bére után fizetett adója alacsonyabb. Összességében jövőre az adórendszer, a kompenzációs mechanizmust is beleértve várhatóan bonyolultabb lesz, ami ellentétben áll a kormánynak azzal a tavaly hangoztatott elképzelésével - maga Matolcsy György is több ízben népszerűsítette az idei adóváltoztatásokat -, hogy egyszerűbb lesz, egy söralátéten el fog férni az adóbevallás.

Azt a kérdést nyitva hagyja az NGM, hogy a munkavállalókat terhelő egészségbiztosítási járulék 1 százalékponttal való megemelése miatti nettóbér-csökkenésre lehet-e majd kompenzációt kérni.