Egyéves mélyponton a forint, szabadulnak a magyar állampapíroktól a befektetők

Az eurózóna adósságválsága miatt egyre kedvezőtlenebb nemzetközi befektetői hangulat és a magyarországi devizahiteleseket mentő kormányzati elképzelést követő bizonytalanság lejtőre tette a forintot szerdán - mondták az [origo] által megkérdezett elemzők. Az állampapírpiacon is erős eladói nyomás bontakozott ki, a Magyarország kockázati megítélését jelző cds-felár pedig két és fél éves csúcsra emelkedett.

Kövesse folyamatosan a forintárfolyam alakulását!

Éves mélypontjára került a forint árfolyama az euróval szemben, a befektetők elkezdtek megszabadulni a magyar állampapíroktól, az ország csődkockázati mutatója pedig két és fél éves csúcsra ugrott szerdán délelőtt. A kedvezőtlen folyamatok hátterében nemzetközi és hazai okokat egyaránt látnak az elemzők.

Szerdán délelőtt 286-287 forintos árfolyamon is járt az euró, ez az elmúlt tizenkét hónapban a legmagasabb árfolyam, a forint oldaláról nézve az euróval szemben egyéves mélypontnak felel meg.

A Commerzbank elemzése szerint minden jel arra mutat, hogy fokozódik a nagyvilágban a kockázatkerülés az eurózóna adósságválsága miatt, ez pedig eladói nyomást okozott a forint piacán. Ráadásul a bank szakértői szerint a kormány devizahitelek végtörlesztéséről szóló terve önmagában is gyengítette a forintot, a törvény bejelentéséig pedig csak találgatni lehet, hogy milyen hatásokkal és következményekkel járna a kormány elképzelése a pénzügyi rendszer és a magyar gazdaság egészére nézve. (A javaslatról és annak hatásairól itt és itt olvashat részletesen.)

A Raiffeisen elemzői szintén úgy vélik, hogy a kedvezőtlen nemzetközi környezet nem használ a hazai fizetőeszköznek - Görögország csődje ismét napirendre került -, de a forint leértékelődése alapvetően a kormánynak a devizahitelek fixált árfolyamon való törlesztését lehetővé tevő javaslata nyomán indult el. Ennek ellenére a régió alulteljesítő devizája nem a forint, hanem a lengyel zloty volt az elmúlt napokban, amely több mint 4 százalékot leértékelődött, miután a lengyel illetékesek jelezték, hogy tolerálják a zloty további leértékelődését" - derül ki az elemzésből.

Jelentős tőkekivonás jöhet

Több banknál nyilatkozatstop van a kormány végtörlesztési terve miatt, azért volt elemző, aki név nélkül elmondta a véleményét. Azok szerint a külföldi befektetők nem bíznak a magyar eszközökben - állampapírokban -, a végtörlesztési terv ugyanis durva beavatkozást jelent a pénzügyi rendszerbe és komoly veszteségek elkönyvelésére kényszerítheti a bankokat. Kedden este és szerdán több külföldi nagybank, köztük a JP Morgan, a Goldman Sachs és az UniCredit mellett a Standard & Poor's is jelezte, hogy aggodalmakra ad okot a magyar kormány lépése.

A Raiffeisen elemzésében az olvasható: "A javaslat a magyarországi politikai kockázatok változatlanul magas szintjére hívja fel a figyelmet, így újabb negatív üzenetet küld a külföldi befektetőknek, Magyarország pedig ismét reflektorfénybe kerül a nemzetközi szervezeteknél. Emellett a 2012-es költségvetés egyensúlyát biztosító kormányzati intézkedésekről továbbra sem tudunk semmit, és miután a kormány foggal-körömmel ragaszkodik az egykulcsos adórendszerhez, nem látszik, hogy mitől tudna csökkenni Magyarországon a hiány".

Az [origo]-nak névtelenül nyilatkozó banki szakértő pedig azt mondta, megvan az esély rá, hogy ha a külföldi piacokon felerősödik a kockázatkerülés, akkor a hazánkkal egyre bizalmatlanabb befektetők ki fogják vonni a pénzeket Magyarországról, ennek pedig nagyon magas hozamok és gyenge forint lesz az eredménye. A külföldiek által birtokolt magyar állampapír-állomány soha nem látott csúcsra ért, ez egyébként az alacsony fejlett piaci hozamok miatt más feltörekvő piaci országokra is jellemző. Ennek az a veszélye, hogy ha változik a hangulat, akkor nagyarányú tőkekivonás lehet, a befektetők szabadulhatnak a magyar államkötvényektől. Ha az elmúlt években ilyesmi történt, akkor a hazai nyugdíjpénztárak tompítani tudták állampapír-vásárlásaikkal a külföldiek eladásait, de erre ma már nem képesek, mivel a szektor lényegében megszűnt.

Beárazzák a bizonytalanságot

A magyar piac romló megítélését jelzi, hogy az ország cds-felára két és fél éves csúcsra emelkedett, 460-470 bázispont körül volt szerda délelőtt. Erre utoljára akkor volt példa, amikor pánik alakult ki a nemzetközi és a magyar piacokon, és 320 forint közelébe emelkedett az euró árfolyama. (A cds-felár leegyszerűsítve egy ország kockázati megítélését jelzi, megmutatja, hogy az adott ország fizetésképtelensége elleni biztosítás mennyibe kerül. Minél magasabb a felár, annál nagyobb esélyt adnak a piaci szereplők az adott ország vagy gazdasági szereplő csődjének.) Ezzel párhuzamosan a befektetők elkezdtek megszabadulni a magyar állampapíroktól. A tízéves kötvény hozama a múlt heti 7 százalékról 7,6-7,7 százalékra nőtt szerdán délelőtt. (Az állampapírok sajátossága, hogy amikor a hozamuk emelkedik, az árfolyamuk csökken.) A hozamemelkedés pedig az állam számára azt jelenti, hogy nagyobb összeget kell fizetnie a hitelezőknek, ami növeli a költségvetési kiadásokat.

Kolba Miklós, az ING devizaüzletág-vezetője azt mondta, hogy pánikról nem lehet beszélni sem a forint, sem pedig a magyar állampapírok piacán, de kétségkívül lejtőn vannak ezek az eszközök. "Úgy tűnik, a piac elkezdte árazni a kormány végtörlesztési javaslatából fakadó bizonytalanságot. Nem lehet tudni, hogy pontosan mekkora volumenben fogják végtörleszteni a hiteleket, ehhez mekkora devizamennyiség kell, és azt sem lehet megbecsülni, mekkora károkat okoz a lépés a bankrendszernek" - fogalmazott Kolba, és hozzátette, ilyen bizonytalan helyzetben a mostani gyengülés normális piaci folyamatnak számít. A szakértő szerint a forint gyengülésében szerepet játszik az is, hogy "egyes piaci szereplők a kormány lépésétől a devizakereslet felerősödését várják, ezért jó előre, vagyis alacsony áron bevásárolnak, hogy devizájukat később magasabb áron eladhassák" - tette hozzá a szakértő.

Beindulhat egy negatív spirál

A forintot gyengítő külföldi tényezőkről Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere az [origo]-nak azt mondta, hogy az eurózóna megítélése hetek óta rossz, az utóbbi napokban pedig eldurvult a helyzet. "Legtöbbször ugyan a Görögország csődjétől való aggodalmak felerősödését emlegetik, de a befektetők az eurózóna működőképességét kérdőjelezik meg. Korábban inkább csak elméleti síkon merült fel az eurózóna szétesése egyes államok kilépése esetén, most azonban a legrosszabb szcenáriók között ezek reálisan felmerültek" - tette hozzá a szakértő.

Az utóbbi napokban elővették a francia bankokat, hogy jelentős görög állampapír-állománnyal rendelkeznek, ezért leminősíthetik őket. A Moody's hitelminősítő szerdán bejelentette, hogy két francia nagybank osztályzatát lerontja, emiatt fokozódott a rossz hangulat a nemzetközi piacokon. "A bankok leminősítése miatt a legrosszabb esetben beindulhat egy spirál, a bankok értékvesztése miatt a befektetők elkezdenek aggódni, hogy az adott bank csődbe jut, és az államnak kell megmentenie, ami óriási terhet jelent az államnak. Így leértékelődnek az állampapírok, és még nagyobb nyomás alá kerülnek a bankok, amelyeknél ezek a papírok vannak. Ezért ez egy ördögi körré vált, és hatalmas értékvesztést eredményezhet" - mondta a szakértő.

Bebesy szerint a piaci szereplők egyelőre politikailag kivitelezhetetlennek gondolják a közgazdászok által javasolt megoldást, az eurókötvény bevezetését, és az ehhez szükséges intézményrendszer kiépítését. "A legnagyobb gond, hogy azokat a lépéseket, amelyek áldozatokat követelnek a gazdagabb országoktól, például Németországtól, a politikusok nem merik végrehajtani. A döntéshozók ugyanis azt nem magyarázták el az embereknek, hogy az eurózóna országainak kisegítésével stabilizálható eurózóna kétségtelen előnyökkel járhat. Azt pedig, hogy az eurózóna szétesése, vagy egy ország esetleges kilépése mekkora költségekkel jár, csak utána derül ki. Hiába látnak napvilágot becslések, annyiféle paramétert kell figyelembe venni, hogy gyakorlatilag közelítő becslést is felelőtlenség adni" - fogalmazott Bebesy Dániel.