Kertészeti központtá válhat Magyarország az államtitkár szerint

Családi kis- és mikrogazdaságok játsszák a legjelentősebb szerepet a kertészetben, amely a magyar mezőgazdaság harmadik legnagyobb ágazata, és az országnak minden esélye megvan arra, hogy a régió kertészeti központtá váljon az agrárgazdaságért felelős államtitkár szerint. A politikus a 18. Hortus Hungaricus Nemzetközi Kertészeti Szakkiállítás és Vásár  megnyitóján azt is mondta, hogy a kertészet a vidéki munkahelyteremtésben is nagy szerepet játszhat.

A kertészet a harmadik legnagyobb ágazata a magyar mezőgazdaságnak a növénytermesztés és az állattenyésztés mellett, és továbbra is elsődleges szempont, hogy Magyarország a térség kertészeti központjává váljon - mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára pénteken Budapesten.

Az államtitkár a 18. Hortus Hungaricus Nemzetközi Kertészeti Szakkiállítás és Vásár megnyitóján elmondta: az ágazat elsődleges árukibocsátási értéke 350 milliárd forint körül mozog, és mintegy 340-380 ezer családnak ad munkát.

Czerván György szerint az ágazat a jelenleginél - ami átlagosan évente mintegy 2,5 millió tonna árut jelent - egymillió tonnával több zöldség-gyümölcs megtermelésére volna képes. A termelés növeléséhez pedig minden adottsággal rendelkezik az ország - mondta.

Az államtitkár azt is hozzátette, hogy a kertészet nagy munkaigényű terület, ezért a vidéki munkahelyteremtésben is meghatározó. Emellett a kertészeti ágazatban főként családi kis- és mikrogazdaságok játsszák a legjelentősebb szerepet. Ezek segítése a kormány számára fontos feladat - mondta az államtitkár.

A kertészeti termékeket az unióban, ha azok jó minőségűek, korlátlanul értékesíteni lehet - mondta az államtitkár. Kifejtette: annak érdekében, hogy a magyar kertészeti ágazat termelését növelni lehessen az elkövetkező években az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program mintegy tíz jogcíme alapján igényelhetnek támogatást a területen tevékenykedő vállalkozások. Példaként említette a termelői integrációk segítését, valamint a beruházások támogatását.

Mártonffy Béla, a Magyar Kertészeti Tanács főtitkára, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke az MTI-nek arról beszélt, hogy áruértékben a magyar kertészeti ágazat kibocsátása mintegy 700-800 milliárd forint. Ennek mintegy kétharmadát a zöldség-gyümölcs termesztés teszi ki, míg további hozzávetőlegesen 20 százalékos mennyiségét a dísznövény-, valamint 6-7 százalékát a gyógynövény-termesztés adja, a fennmaradó hányadot pedig a szőlészet és a borászat produkálja. Mártonffy Béla szerint is reális cél, hogy Magyarország belátható időn belül a térség kertészeti központjává váljék.