Schmitt szalmaszálába kapaszkodnak a végtörlesztés ellenzői

Hétfőn vagy kedden írhatja alá Schmitt Pál a végtörlesztésről szóló törvényt. Az elmúlt napok tőzsdei zuhanásai, az újabb válságtól való félelem azonban még sérülékenyebbé tette a magyar gazdaságot, így van, aki még lobbizik a törvény kihirdetése ellen, és befektetői körökben még reménykednek, hogy a köztársasági elnök közbeavatkozik, és hivatalba lépése óta először megállít egy törvényt kihirdetése előtt.

Legkésőbb hétfőn vagy kedden el kell döntenie Schmitt Pál köztársasági elnöknek, hogy aláírja-e a végtörlesztésről szóló, hivatalos néven az Otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényt. (A végtörlesztésről szóló összes cikkünket itt olvashatja.)

Az országgyűlés hétfőn este elfogadta a piacinál barátibb árfolyamon való végtörlesztést lehetővé tevő törvényjavaslatot. A parlament honlapjának tanúsága szerint szerdán, szeptember 21-én a házelnök aláírva elküldte a köztársasági elnöknek a ki nem hirdetett törvényt, hogy azt írja alá. Csütörtök délután megkerestük a Köztársasági Elnöki Hivatalt, hogy megkapták-e a törvényt, a KEH válaszára várunk. Mindenesetre az eddigi gyakorlat szerint a postázás napján vagy másnapján meg szokta kapni a köztársasági elnök hivatala a törvényt. A parlament sürgős kihirdetést kért, így az átvételtől számítva öt naptári napja van az államfőnek dönteni a törvény sorsáról. A mostani esetben ez azt jelenti, hogy csütörtökön vagy pénteken indult az öt nap, így jövő hétfőn vagy kedden el kell dőlnie a kérdésnek.

Bírálat több oldalról

A törvény a terv bejelentése óta eltelt két hétben több bírálatot is kapott. Külföldről elsősorban Ausztria felől érkezett kritika, az osztrák külügy-, majd pénzügyminiszter, valamint az ottani jegybankelnök, illetve a két, hazánkban leánybankkal jelen levő osztrák bank, az Erste és a Raiffeisen vezetője a jogbiztonság sérelme és a pénzügyi stabilitást megingató hatásai miatt kelt ki a törvénnyel szemben.

Idehaza a Magyar Nemzeti Bank a bankrendszer egészét érintő, a bankok tőkehelyzetét rontó, a bankrendszernek 100-200 milliárd forintos veszteséget generáló, a hitelezési aktivitást visszafogó hatása miatt szólalt fel, a Bankszövetség pedig jelezte, hogy életbe lépése esetén megtámadja a törvényt az Alkotmánybíróságon és az EU fórumain.

A kormányt a hivatalos nyilatkozatok szerint a devizahitelesek megsegítésének szándéka vezette a végtörlesztési terv kidolgozásában, de az [origo] információi szerint ezen kívül volt egy másik megfontolás is az ötlet mögött. Ha a programmal sikerült volna megszabadulni a devizahitelesek tömegétől, a magyar gazdaság sérülékenysége is csökkent volt, akár az árfolyam-politika is lazulhatott volna, ami nagy segítség az exportra termelő magyar cégeknek, és így hozzájárul a gazdasági növekedéshez. Matolcsy György az osztrák pénzügyminiszternek írt, az Indexen nyilvánosságra megjelent levelében úgy fogalmaz, hogy a "végtörlesztés fontos lépés lesz az ország pénzügyi sérülékenysége talán legfontosabb részének csökkentésében".

Még tart a lobbi

Az [origo] információi szerint magas rangú kormányzati tisztviselőkhöz, Orbán Viktor kormányfő környezetéhez is eljutott olyan tanács a piacról, hogy szerencsésebb lenne, ha a kormány - legalább átmenetileg - kifarolna az ügy mögül, és Schmitt Pál államfő nem írná alá a törvényt, ezzel pedig időt nyerne az ország.

A befektetők között pedig megjelent az a pletyka, lehetséges, hogy a köztársasági elnök nem látja el kézjegyével a törvényt. Ha így történne, ez lenne az első eset, amikor a köztársasági elnök megállít egy törvényt a kihirdetés felé vezető úton. A kormány azonban nagyon rosszul időzítette a magyar bankrendszert amúgy is sérülékenyebbé tevő végtörlesztési lehetőséget, ez a fő érvük azoknak, akik szerint a törvényt az államfőnek meg kellene állítania.

Most különösen veszélyes

A világ pénzpiacai az utóbbi hetekben, és különösen szerda este óta nagyon ingataggá váltak, egyre fokozódnak egy európai bankválság jelei, miközben az eurózóna nem tudja legyűrni hónapok óta tartó válságát, a recessziós veszélyek nőttek, a részvényárak több mint két napja zuhannak, a forint az euróval szemben két és fél éves mélypontra esett, az euró ára csütörtökön 295 forintnál is járt.

"Ha Schmitt Pál nem írná alá a végtörlesztési törvényt, hanem elküldené azt előzetes normakontrollra az Alkotmánybíróságra, akkor beletelhet akár két-három hónapba is, mire az AB döntést hozna" - magyarázta az [origo]-nak az Alkotmánybíróság gyakorlatát ismerő, egykor kormányzati pozíciót betöltő személy. "Addigra már tisztábban lehet látni, milyen kifutása lesz az európai adósságválságnak, belekerülünk-e a 2008 őszén kirobbant világgazdasági válság második fázisába, vagy nem. Most azonban veszélyes lenne fokozni a magas államadósság, lassú gazdasági növekedés miatti sérülékenységünket" - ez lenne a logika Schmitt közbelépésében a bankrendszer és az ország pénzügyi helyzetét jól ismerő forrás szerint.

Az államfői "törvénymegállítással" pedig a kormány további arcvesztés nélkül jöhetne ki a történetből. A végtörlesztési terv bejelentésekor még nyitva hagyta a kormány azt a kérdést, hogy a teljes devizahiteles kör, 1,25 millió személy devizahitelét meg kell-e szüntetni, minden devizahitelesnek kötelező lesz-e forinthitelt felajánlani a bankoknak. Innen jutott el bő egy hét alatt a kormány oda, hogy a törvénybe szűkítő feltételeket épített be amelyeknek révén a végleges törvény alapján a Magyar Nemzeti Bank becslése szerint durván 200 ezer devizahiteles tud majd megszabadulni frank-, euró- vagy jenhitelétől.